Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Angela Merkel és Emmanuel Macron pénteken.
Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően a francia és a német vezető kijelentette, továbbra is reménykednek abban, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett beszélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás. Angela Merkel hozzátette, megtesz mindent annak érdekében, hogy az uniós bizottság gyümölcsöző párbeszédet folytasson fontos partnerével, ugyanis az uniós intézmények és Lengyelország jobb együttműködése egész Európa számára előnyöket jelent.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön közölte, hogy jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen. Mint hangsúlyozta, ezen „tisztességtelen” eljárás megindítása, és annak lezárása között bizonyosan számos alkalommal tárgyalni fog Varsó a partnereivel. Uniós tisztségviselők korábban arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak arra, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje az eljárást. Mások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a brüsszeli testület „utolsó esélyként” ad még néhány hetet a lengyel kormánynak.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért a kormány szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánja a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
(MTI)