„A német kancellár meghajolt Erdoğan előtt” – élesen bírálták Merkelt a német politikusok

Élesen bírálták a hét végén Angela Merkel német kancellárt a szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki és kormánypárti oldaláról is a menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás miatt. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unión (CDU) kívül a Bundestag valamennyi pártja jelezte fenntartásait a EU-Törökország megállapodással szemben. 

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ugyan nem ellenzi a tárgyalásokat Törökországgal, de „veszélyes függő viszonyba kerülni Ankarával”, és a „nem szabad reagálni a fenyegetésekre”. Úgy vélte, az EU-Törökország megállapodás hozzájárult az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt megerősödéséhez, pedig nem is a menekültválság közös kezeléséről között egyezség miatt csökken a Németországba érkező menedékkérők száma, hanem a balkáni migrációs útvonal lezárása miatt. 

„A munkát mások végezték el, kizárólag Ausztria és a balkáni országok döntéseiből profitálunk” – mondta Horst Seehofer. Hozzátette, hogy Bajorország akár rendőrökkel is kész segíteni Ausztriának az osztrák-olasz határon fekvő Brenner-hágó biztosításában, hogy semmiképpen ne ismétlődjék meg a tavalyi menekülthullám.

Az SPD elvárja Merkeltől, hogy „ne lapítson Erdoğan előtt”

Hasonlóan vélekedett Sigmar Gabriel alkancellár, a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) elnöke a Der Spiegel című hírmagazin hét végi számában megjelent interjúban, amelyben kiemelte, hogy „legjobb esetben is csak az igazság fele” az, hogy az EU-Törökország megállapodás miatt apad a menekülthullám. A menedékkérők száma azért csökken, mert „lezárták az utat a Balkánon, Törökország pedig gondoskodik arról, hogy kevés hajó induljon el a tengeren” menedékkérőkkel Görögország felé. A csökkenés oka „úgyszólván Orbán és Erdoğan kombinációja”, amely azonban az utóbbi napok folyamatai alapján „nagyon csalóka fordulatot” idézett elő – mondta Sigmar Gabriel.

Pártja egyik alelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel a Welt am Sonntagnak azt mondta: az SPD elvárja a kancellártól, hogy „ne lapítson Erdoğan előtt”, hanem tartassa be a megállapodás előírásait. Hangsúlyozta: nem szabad „engedményt adni az európai értékekből”, és „a kancellár felelőssége, hogy a megállapodás működjön”. Hozzátette, hogy Angela Merkel „menekültpolitikája központi tartóoszlopává tette a Törökországgal kötött megállapodást”, amely az SPD számára mindig is csak egy alkotóeleme volt a menekülést kiváltó okok megszüntetésére összpontosító szélesebb körű politikának.    

A CDU/CSU mindig is ellenezte Törökország uniós tagságát, Angela Merkel és társai „kiszorították Törökországot és megtorpedózták közeledését”, most azonban a kancellár „meghajolt Erdoğan előtt”, ezért súlyos nyomás alá kerül saját pártjában, ha összeomlik a megállapodás – mondta az SPD-s politikus. Visszafogottabban fogalmazott az SPD legnépszerűbb politikusa, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, aki a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelent interjúban azt mondta, hogy „most a török térfélen van a labda, Ankarának kell megmondania, hogy miként tervezi rendezni a nyitott kérdéseket”.

Az ellenzék szerint a megállapodás zsarolhatóvá tette az EU-t

A Bundestag ellenzéki pártjai viszont élesen bírálták a kancellárt. A Zöldek egyik társelnöke, Cem Ödzemir a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a megállapodás zsarolhatóvá tette az EU-t, és ezért Angela Merkelt terheli a „felelősség meghatározó része”.

A nagyobbik ellenzéki párt, a Baloldal társ-frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: nagyon reméli, hogy összeomlik az EU-Törökország megállapodás. Az összeomlás „természetesen Merkel kudarca” lenne, és megmutatná, hogy „végzetes politikájával elszigetelte magát Európában”. Sahra Wagenknecht hozzátette: Recep Tayyip Erdoğan török államfő Angela Merkel miatt érzi úgy, hogy annyira megerősödött, hogy „megtiporhatja az emberi jogokat és fokozatosan iszlamista diktatúrává alakíthatja át Törökországot”.

A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. A vízummentességhez a török félnek 72 feltételt kell teljesítenie. Hiányosságok a többi között a terrorizmus elleni fellépés szabályozásában mutatkoznak, Recep Tayyip Erdoğan azonban május elején bejelentette, hogy szó sem lehet a terrorizmus elleni harcra vonatkozó török törvény módosításáról.