Sigmar Gabriel: Vissza kell szorítani a nacionalizmust Európában

A menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamokkal tárgyalni kell, és nem kirekeszteni őket, és nem szabad csökkenteni uniós támogatásukat, hanem több támogatást kell adni azoknak az országoknak, amelyek hajlandóak menekültek befogadására – jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár, a jobboldali CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke pénteken pártja berlini kongresszusán.

Sigmar Gabriel beszédében kiemelte, hogy a menekültválság megoldásához kölcsönös bizalomra és a közös cselekvésre irányuló akaratra van szükség az Európai Unióban, és „mindkettő hiányzik”, ezt pedig Németország is megérzi, hiszen ezúttal éppen Németország szorul az uniós partnerek segítségére.

Nem értik meg Németországot, új megközelítés kell, segíteni kell a befogadó államok gazdaságát

„Legyünk őszinték; eddig csak alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható megértés menekültpolitikánk iránt Európában, és a legtöbb tagország – egyáltalán nem csak a kelet-európaiak – őrültnek néznek minket, és ezért nem akarnak menekülteket átvenni tőlünk” – mondta a német alkancellár. Ugyanakkor ha minden nap „Európa kudarcáról panaszkodunk”, akkor csak a „keserűség és értetlenség erősödik valamennyi oldalon”, és a viszály „Európa ideológiai ellenségeinek” malmára hajtja a vizet a jobboldalon.

Hangsúlyozta, hogy szerinte új megközelítésre van szükség, és ennek alapja annak belátása, hogy Európa gazdasági problémái és a csekély hajlandóság a menekültválság közös megoldására szorosan összetartozó jelenség.

A nagy munkanélküliséggel küzdő országok nem fogadnak be menekülteket, és szétszakadt, megosztott társadalmak nem tudnak integrálni menekülteket. Ezért fel kell idézni, hogy a „szolidaritás mindig anyagi bázisra” épül, és ugyan meg kell követelni a menekültek befogadását, de az eddiginél határozottabban kell segíteni az európai partnereket a gazdasági növekedés ösztönzésében, a foglalkoztatottság emelkedésének és a beruházások bővítésének előmozdításában – mondta az SPD elnöke.

Meg kell szüntetni a menekültválság okait

Csaknem kétórás elnöki beszámolójában Sigmar Gabriel egyebek között megerősítette, hogy pártja elutasítja a létszámplafon – a befogadható menekültek számának felső határa – gondolatát, amelyet a koalíciós partnerek soraiban fontolgatnak, ugyanakkor az SPD szerint lassítani kell a menedékkérők beáramlását, és „újraindításra” van szükség a menekültpolitikában.

Németországnak továbbra is nyitottnak és segítőkésznek kell lennie, ugyanakkor javítani kell a Törökországban, Jordániában, Libanonban élő menekültek helyzetét, az uniós külső határok ellenőrzésének erősítésével és menekültkontingensek átvételével vissza kell szorítani az illegális migrációt és a törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére, így elsősorban a szíriai polgárháború megállítására.

Harcolni kell a rasszizmus és a nacionalizmus ellen

Sigmar Gabriel hangsúlyozta, hogy a német és az európai szociáldemokraták legfontosabb feladata a harc a nacionalista jobboldal ellen. A „túlfokozott nacionalizmus, az intolerancia és a rasszizmus mindig is káoszba és nyomorba döntötte az embereket”, most pedig éppen ezek az eszmék terjednek „Európa szívében” – mondta. Példaként említette egyebek között Franciaországot és Lengyelországot, elsőként pedig Magyarországot emelte ki, ahol szavai szerint az „európai értékekkel szembehelyezkedő jobboldal kormányoz”.

Az SPD elnöke úgy vélte, hogy a „nacionalista jobboldal” szemben áll mindennel, amiért a szociáldemokraták küzdenek, az együttműködés helyett a megosztást, az integráció helyett a kirekesztést, a megbékélés helyett a nacionalizmust, az emberiesség helyett a nyílt rasszizmust választják és „Európa ellenségei”, ezért fel kell venni velük a harcot.

A francia Nemzeti Front előretöréséhez az európai pénzügyi, gazdasági válság megszorításokra épülő és Angela Merkel német kancellár nevével fémjelzett kezelése nagyban hozzájárult – vélekedett Sigmar Gabriel. Kiemelte: mindig is figyelmeztette a kancellárt, hogy nem szabad erőltetni a megszorításokat, és ha meghallgatásra talált volna figyelmeztetése, akkor a Nemzeti Front nem tudott volna megerősödni.

Hozzátette: „nagy szégyen” az európai konzervatívok, köztük a Merkel vezette CDU számára, hogy eltűrik, hogy a francia konzervatívok nem működnek együtt a szocialistákkal a regionális választások második fordulójában, és ezzel „hozzásegítik a sikerhez a jobboldali radikálisokat”. 

2017-ben is kormányozna az SPD, de már a kancellári hivatalból

A CDU/CSU-val két éve kezdett nagykoalíciós kormányzás eredményeit értékelve azt mondta, hogy az SPD a „stabilitás záloga” a kormányban, és nélküle a koalíciós partnerek közötti viták miatt „nagy bajban lenne az ország”.

Az SPD elnöke védelmébe vette a német hadsereg (Bundestag) szíriai bevetését, ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben napirendre kerül a küldetés kiterjesztése, például szárazföldi csapatok bevetése a közel-keleti arab országban, akkor nem a párt parlamenti (Bundestag-) frakciója dönt az ügyben, hanem megszavaztatják a nagyjából 450 ezer fős tagságot.

A 35-39 százalék körüli választói támogatottsággal rendelkező CDU/CSU mögött tartósan – lassan már egy évtizede – jóval lemaradó, 25 százalék körül stagnáló párt elnöke kijelentette, hogy a szociáldemokratáknak nem szabad „megszelídülniük” a felmérési eredmények miatt, hanem következetesen ki kell állniuk meggyőződésük mellett, és küzdeniük kell azért, hogy a következő, 2017-es Bundestag-választás után is folytathassák a kormányzást, de ne kisebbik koalíciós pártként, hanem „természetesen a kancellári hivatalból”.