Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
Alternatív útvonalakon próbálnak Nyugat-Európába jutni a Koszovóból elvándorlók, mivel a szerb hatóságok visszafordítják buszaikat. Többen találgatják, mi lehet a hirtelen nagy számú emigráció oka, a munkanélküliség és a rossz gazdasági helyzet ugyanis nem újkeletű problémák az országban.
Új útvonalat találtak a Koszovóból az Európai Unióba igyekvő „menekültek”: mivel a Koszovót Szerbiával összekötő merdarei átkelőn visszafordítják azokat az autóbuszokat, amelyekkel eddig tömegesen jutottak át a koszovóiak Szerbiába, a legtöbben Albánia és Montenegró felé veszik az irányt.
A Politika című szerb napilap arról számolt be hétfőn, hogy nem csökken a Koszovót elhagyók száma, ám a legtöbben most már elkerülik a merdarei átkelőt. A Prizren Press című koszovói lapnak az albán határőrség is megerősítette, hogy egyre többen kelnek át abba az irányba is, és amikor megkérdezik tőlük, mi a beutazásuk célja, akkor azt mondják: szórakozni, kikapcsolódni mennek, „de soha nem térnek vissza”. A belgrádi Politika arra is emlékeztetett, hogy a múlt hét végén naponta több mint ezer határsértőt fogtak el a szerb-magyar határon. A szerb hatóságok pénzbüntetést szabtak ki azokra, akiket még a határ szerb oldalán fogtak el. Azok a határsértők pedig, akiket már a magyarországi oldalon fogtak el, menedékkérelmet nyújtottak be a lap tudomása szerint.
Varga László, a szerbiai parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese a Magyar Szó című újvidéki napilapnak elmondta: mivel ezek az emberek nem tekinthetők politikai menekülteknek, mert a rossz gazdasági helyzet miatt indulnak útnak, ezért vissza fogják őket toloncolni. Erre pedig Szerbiának fel kell készülnie. Szerinte az utóbbi hónapok tömeges elvándorlásának az adhatott alapot, hogy voltak, akik sikerrel jártak, és eljutottak az unióba, de ha elterjed a híre annak, hogy nem érdemes megindulni, mert „aki elindul, azt visszatoloncolják, akkor ez a jelenség meg fog szűnni”.
A B92 nevű szerbiai televízió a koszovói ellenzéki pártok kezdeményezését ismertette. Eszerint a pristinai ellenzék azt kérte a kormánytól, hogy hozzon létre egy munkahely-teremtési alapot, és így akadályozza meg az elvándorlást. Szerintük 30-40 millió euróval meg lehetne alapozni az országban maradást, főleg ha azokat a családokat juttatnák előbb munkához, amelyekben jelenleg senkinek sincs állása.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap pristinai forrásokra hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a koszovói kormány tárgyalásokba kezdett az Európai Unió egyes országaival a koszovóiak idényjellegű foglalkoztatásáról. A lappal az észak-koszovói szerb nemzeti tanács elnöke, Milan Ivanovic viszont azt közölte: nem lehet véletlen a hirtelen jött és tömeges elvándorlás. Szerinte szervezett akcióról van szó, mert igaz ugyan, hogy hatalmas a munkanélküliség és rossz a gazdasági helyzet – fogalmazott –, de nem logikus, hogy mindenki egyszerre, most télen induljon útnak. Hozzátette: néhány hónapja vagy néhány éve is hasonló volt a helyzet, mégsem távoztak tömegesen az emberek. Ivanovic összefüggést sejt a Nyugat-Európa felé irányuló nagymértékű elvándorlás, illetve a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli tárgyalások között. Nem zárja ki, hogy Koszovó így akar jobb tárgyalópozíciót kiharcolni magának a megbeszéléseken. A szerb és a koszovói kormányfő – kilenc hónapos szünet után – hétfőn ül újra tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, hogy a két ország kapcsolatának normalizálásáról beszéljen.