Obama: Moszkva semmibe vette az európai alapelveket

Az EU és az Egyesült Államok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója után Barack Obama kijelentette: A Krím elcsatolása miatt Oroszország magára maradt, miközben a NATO és az EU tagállamai egységet mutatnak, a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) tagállamai pedig kivétel nélkül szankciókkal sújtották. Obama rámutatott, hogy Moszkva azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az európai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Az amerikai elnök világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor az orosz gazdaság is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni, az ország elszigeteltsége fokozódni fog.

„Amit Oroszország tett, az nem csak egy országról szól, hanem arról, hogy milyen Európában és milyen világban élünk” – szögezte le Barack Obama. Az amerikai elnök a NATO főtitkárával is találkozik, és újságírói kérdésére válaszolva azt is megemlítette: aggódik amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség egyes országaiban folyamatosan csökkenő trendet mutatnak a védelmi kiadások. A kollektív védelem elve mindenkire egyaránt érvényes, de mindenkinek ki is kell vennie belőle a részét – hangoztatta Obama, akinek országa jelenleg a NATO kiadásainak 75 százalékát fedezi. „A szabadság nincs ingyen” – jelentette ki.

Európát Barack Obama Washington legszorosabb partnerének nevezte. Véleménye szerint a világ biztonságosabb és igazságosabb is, ha az Egyesült Államok és az EU egymás mellett áll. Az ukrán-orosz konfliktussal összefüggésben arról is beszélt, hogy egyszerűbbé válhat a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése Amerikából, ha létrejön a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodás az Egyesült Államok és az EU között. Obama úgy vélte, ez elősegítheti Európa függésének csökkentését az orosz földgáz-ellátástól. 

Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke az Egyesült Államok és az EU viszonyát „ütésállónak” nevezte, egyúttal elmondta azt is, hogy az EU és az Egyesült Államok összehangolta és össze is hangolja lépéseit Oroszországgal szemben. „A Krím törvénytelen annektálása szégyen a XXI. században, amelyet nem fogunk elismerni” - szögezte le Van Rompuy.

Az Európai Tanács elnöke pozitív jelként értékelte, hogy az orosz és az ukrán külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ült, valamint Oroszország hozzájárult, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába. Világossá tette azonban, hogy Európa továbbra is készen áll széleskörű gazdasági szankciókat bevezetni Moszkvával szemben, ha a helyzet úgy kívánja.

A belga politikus ismertette, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok megerősítette, hogy elkötelezett a TTIP-megállapodást megkötése mellett. Emellett közölte azt is: Barack Obama tudomására hozták, hogy az európai polgárokat aggasztják azok a hírek, amelyek szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos tömeges adatgyűjtés során hozzáférhetett adataikhoz.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Ukrajnával összefüggésben kijelentette: ami elfogadhatatlan, annak súlyos következményei lesznek. Közölte: nincs verseny az EU és az Egyesült Államok között, hogy ki vezet be szigorúbb büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben, és egy enyhébbnek tűnő európai szankció hatásában nagyobb lehet, mert az európai országok gazdasági kapcsolata jelentősebb Oroszországgal, mint Amerikáé.

A TTIP-megállapodást Barroso a legjelentősebb gazdasági kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy az Egyesült Államok és az EU között a kereskedelem napi 2,2 milliárd eurót tesz ki. A bizottság elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az EU és az Egyesült Államok egyenlő felekként kötik majd meg a megállapodást.