Gyanakszik a brit lap: Orbán és szövetségesei az uniós intézmények bevételére készülnek?

2023. június 09. 18:36

Az orbáni reconquistáról, a jobboldali erők EU-ban történő jövőbeli előretörési esélyeiről írt a The Critic. „Ha van ember, aki gatyába tudná rázni az európai jobboldalt, az Orbán Viktor” – olvasható a véleménycikkben.

2023. június 09. 18:36
null
Maráczi Tamás

***

A Washingtonban és Brüsszelben uralkodó liberális „majdnem-hegemónia” korában a jobboldali szervezetek nemzetközi találkozói a vesztesek egyfajta pszichoterápiás kezeléseinek tűnhetnek, ahol az elképzelt közös alternatív valóságban elhessegethetik a klímaváltozás problémáját, az ukrajnai háborút csupán egy szláv belviszálynak értelmezhetik, miközben fantáziálgathatnak arról, miként tér vissza egy csettintésre a keresztény világ a gyermekvédelmi és családtámogatási politikáik miatt.

Ezzel a gondolattal kezdi írását a brit konzervatív lapban Jorge González-Gallarza. A spanyol elemző a budapesti CPAC Hungary rendezvényen vett részt, és mint írja, számára a konzervatív dzsembori első látásra ilyennek tűnt.

– folytatja a szerző, aki szerint a világ konzervatív vezetői képtelenek saját hazájukban Orbán Viktor 2010 óta látott sikereit megismételni, ehelyett Budapestre vizitálgatnak, hogy közös fotózásokon, konferenciákon és ösztöndíjakon vigasztalódjanak. „Tucker Carlson, Rod Dreher, Sohrab Ahmari és Gladden Pappin elemzők is ide húzódtak vissza” – teszi hozzá.

González-Gallarza szerint a CPAC Hungary-n több külföldi újságíró, így a Politico és a The Guardian munkatársa nem kapott sajtóbelépőt, miközben a magyar kormányfő a woke-izmus és a globalizmus „vírusait” azonosította a jobboldal fő ellenségeiként. A szerző úgy látja, a jobboldali vendégek előszeretettel dicsérték a magyar családtámogatási rendszert, mert bár pontosan tudják, hogy hazájukban ez a politika nem hozná ugyanezeket az eredményeket, mégis az általa előidézett demográfiai siker egyfajta kulturális optimizmussal töltheti el saját honfitársaikat is.

Orbán beszédének egyik fő témája az ukrajnai háború volt,

„realista álláspontja” a jogállamisági és a LMBTQ-vita mellett újabb frontot nyitott a magyar kormány és Brüsszel közötti konfliktusban.

A miniszterelnök szerint a háború egy proxy háború, amelynek tüzét a liberálisok szítják a finanszírozás és a fegyverzet megadásával, illetve a szankciós politikával, amelynek mindenki gazdasági áldozatává válik – írja a szerző, hozzátéve, hogy ezen álláspontja miatt Orbánt a liberális vezetők Putyin strómanjának nevezik, és még lengyel szövetségesei is lazítottak a magyar barátságon.

Mégis, a Magyarország nemzetközi elszigeteltségének megszüntetésére irányuló stratégia körvonalazódik, Orbán helyzete nem annyira törékeny már, mint a háború kezdetén volt – vélekedik González-Gallarza, aki emlékeztet: az elmúlt egy évben két európai állam élén volt vezetőváltás, a svédek új kormányfője kevésbé ellenséges, az olaszoké pedig kifejezetten baráti a magyar kormány iránt; két választás pedig közeledik, a lengyelen Orbán szövetségese, a Jog és Igazságosság Párt (PiS) győzedelmeskedhet, a spanyolon a jobboldali Vox az új kormánykoalíció része lehet. „Ezek barométerül szolgálhatnak a jövő évi EP-választások előtt” – teszi hozzá a spanyol elemző.

Jorge González-Gallarza felhívja a figyelmet, hogy

a CPAC-en elhangzott beszédében Orbán célként nevezte meg az Európai Bizottság bevételét,

hogy a testületnek egy olyan új elnöke legyen, aki nem akarja a jogállamisággal revolverezni a konzervatív kormányokat. Ugyanakkor a magyar kormányfő nincs könnyű helyzetben, mert az EB-elnök személyére javaslatot tevő nagy frakciót, az Európai Néppártot (EPP) 2021-ben elhagyta, mögötte pedig csak két kisebb jobboldali frakció áll az EP-ben, akik egyesített erejének birtokában is csak engedményeket tudhat kicsikarni a nagy frakciókból. A The Critic kritikus szerzője szerint emiatt ez a mesterterv egyelőre nagyon bizonytalan talpakon áll.

Mint írja, a konzervatív tábor megosztott: az amerikai konzervatívok egy része Ron de Santist, másik részük Donald Trumpot támogatja, az európaiak pedig szintén kétfelé húznak, ahogy ezt élesen szemléltette a Budapesten felszólaló két francia jobboldali, Jordan Bardella és Marion Maréchal egymással összeférhetetlen személye, vagy az olasz jobboldal példája: Giorgia Meloni és Matteo Salvini egyaránt dicsérik a magyar kormányt, de egymással nem tudnak megegyezni.

Ha van ember, aki gatyába tudná rázni az európai jobboldalt, az Orbán Viktor” – zárja véleménycikkét az elemző.

Nyitókép: Orbán Viktor beszél a CPAC dallasi konferenciáján 2022. augusztus 4-én  (forrás: Zach D Roberts / NurPhoto via AFP)

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik