Taibbi posztjaiból kiderül, hogy Trumpot a Twitter magas rangú vezetői már hónapokkal a január eleji felfüggesztést megelőzően figyelték. Taibbi Yoel Roth személyét emeli ki, aki korábban a Twitter „bizalomért és biztonságért” felelős vállalatpolitikai szakértőjeként dolgozott a platformnál.
Roth többször is egyeztetett az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) és a Belügyminisztérium illetékeseivel
annak kapcsán, hogy Trump még hivatalban lévő elnökként a közösségi médiában terjesztette állításait az elcsalt elnöki választással kapcsolatban. Roth közreműködött e bejegyzések eltávolításában is.
Taibbi posztjaira alapozva több republikánus politikus is, köztük maga Donald Trump állította azt, hogy a Twitter-akták önmagukban alátámasztják azt, hogy miként zavarta meg a közösségi média a 2020-as választások menetét. Taibbi Twitter-bejegyzésére reagálva Trump saját platformján, a Truth Social-en is megemlékezett erről.
Megjegyzendő, hogy a fejlemények tanulsága Elon Musk szerint mégis az, hogy a 2020-as elnökjelölti választások eredménye változatlan lenne akkor is, ha a Twitter nem esik neki Trump fiókjának.
Negyedik fejezet: Trump blokkolása
A Twitter-akták negyedik hulláma szintén december 10-én rajtolt. A leleplező tartalmakat ezúttal Michael Schellenberger jegyezte. Schellenberger ennek kapcsán összefoglalta, hogyan reagáltak a Twitter alkalmazottai az USA Capitoliuma előtti 2021. január 6-ai zavargásokra, s arra, ahogyan Trump narrálta a választási eredményeket.
Ahogy társai, úgy Schellenberger maga is képernyőfotókkal, Twitter-bejegyzésekkel kívánta igazolni állításait. Egy „befotózott” beszélgetés tanúsága szerint a január 6-ai eseményeket követően Yoel Roth és kollégái
azon dolgoztak, hogy feketelistára tegyék a „stopthesteal” és a „kraken” szócikkeket,
” és a „” szócikkeket,amelyekkel a csalásnarratívával ismerkedhettek volna meg a felhasználók.
Schellenberger posztjai felfednek olyan tartalom-moderálási, felfüggesztési döntéseket, amelyeket a Twitter dolgozói alátámasztás nélkül hoztak meg.
A Twitter-akták negyedik része továbbá bemutatja, hogy miként jutott Jack Dorsey korábbi Twitter-vezér arra a döntésre, hogy vállalati irányelvek folytatólagos megsértését a fiók felfüggesztésével kell szankcionálni. Mint ismeretes: Donald Trump esetében ez odáig vezetett, hogy január 8-án arra hivatkozással függesztették fel a korábbi elnök fiókját, hogy ennek elmaradása „az erőszakra való további buzdítás kockázatával” járna.
Eltérő fogadtatás
A Twitter-akták kiszivárogtatásának fogadtatása eltérő. A Wired összefoglalója szerint a fejlemények igazi „lakomának” számítanak az összeesküvéselmélet-hívők körében. Különösen azok körében,
akik igazolását keresik annak, hogy a közösségi média elhallgatja a konzervatív véleményeket
és segít Joe Biden hatalomban tartásában.
Az Intelligencer szerint a Twitter-akták kiszivárogtatásai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a közösségi médiumok gyakran valóban a közösségi irányelvektől eltérően moderálnak, illetve, hogy döntéseik politikai megfontolásból születnek. Eric Levitz, a lap munkatársa azonban arra a következtetésre jut, hogy a platform jelenlegi vezetése sem különb – ugyanúgy a társadalom megosztásában érdekelt. Hasonló következtetésre jut a Techcrunch elemzése is.
A The Jerusalem Post elemzője szerint a Twitter-akták sztorija összességében pozitív fejlemény. Cikkében emlékeztet arra, hogy a közösségi platformok
mára a „biztonság” és a „bizalom” motorjaiként fogadtatják el magukat a közvélemény előtt.
” és a „” motorjaiként fogadtatják el magukat a közvélemény előtt.Ugyanakkor algoritmusaik és a tartalommoderálásra irányuló döntéseik összességében torzítják a közbeszédet; bizonyos hangokat hangosabban lehet hallani másokénál. Ezt pedig a politika is felismerte, így a közösségi médiumok a kormányzat „karjává” váltak. A Twitter-akták az ilyen és ehhez hasonló visszásságokra hívják fel a figyelmet, továbbá arra, hogy az átláthatóság erény.
Rod Dreher, a The American Conservative publicistája is hasonlóképpen vélekedik. Úgy látja, hogy a digitalizáció rávilágít arra, hogy valójában mennyire alkalmatlanok az internet előtti korszak sztenderdjei a véleményszabadságra és a közbeszéd szabályozására vonatkozóan.
A szerző szerint ez nem a platformok „hibája”, de adottságként kell tekinteni a helyzetre. Még akkor is, ha soha nem jelentkezünk be a Twitterre vagy a Facebookra, ha nem veszünk könyvet az Amazonon, vagy, ha nem használjuk a Google-t keresésre. Mint cikkében írja:
„A Twitter, a Facebook, a Google és az Amazon akkora hatalommal rendelkezik, amelyet az internet feltalálását megelőzően elképzelhetetlen volt”.
”.
Kép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP