Leleplezi Elon Musk a Twitter belső üzelmeit – de mit tudunk meg belőlük?

Megkezdődött Elon Musk „botránysagája” az általa nemrégiben megvett Twitterrel kapcsolatban. Musk megrendelésére egymás után jelennek meg tényfeltáró cikkek,

Arra lehet következtetni, hogy Musk eddig Matt Taibbit, Bari Weisst és Michael Schellenbergert bízta meg azzal, hogy különböző Twitter-bejegyzésekből – az úgynevezett „Twitter-aktákból” – kiindulva írjanak tényfeltáró cikkeket.

Elon Musk idén ősszel vásárolta fel 44 milliárd dollárért a Twitter nevű közösségi platformot, amelynek október 27-e óta a vezérigazgatója is. 

A platformot számos kritika érte tartalommoderálási politikája és az egyes felhasználói fiókok politikai alapú felfüggesztése miatt. Különösen kirívónak, és a politikatudomány által is gyakran hivatkozott esetnek tekinthető Donald Trump egykori amerikai elnök Twitter-fiókjának felfüggesztése is, amelyről például itt olvashat.

Musk bevásárlásával egyidejűleg jelezte, hogy személyében új seriff jelent meg a városban, vagyis

Első fejezet: A Biden-fiú elhallgatott története

Matt Taibbi december 2-án – meglehetősen szokatlan formában – Twitteren hozta nyilvánosságra a „Twitter-akták” első fejezetét. 

A temérdek tweetből összeálló, Elon Musk által „retweetjei” által is felerősített hozzászóláslánc Joe Biden amerikai elnök fiának, Hunter Biden elhallgatott laptopbotrányának körülményeiről szólnak. Történt ugyanis 2020-ban, hogy az elnöki kampány ideje alatt a New York Post több kellemetlen részletre is fényt derített Hunter Biden számítógépének tartalmára vonatkozóan. 

A New York Post cikkében e-mailek, képernyőfotók kivonatai voltak hivatottak igazolni azt az állítást, hogy az elnök fia Joe Biden befolyását használta fel arra, hogy Ukrajnában üzleteljen. Ezen felül több, Hunter Bident ábrázoló kép is napvilágot látott, őt szexuális szituációban és kábítószer-használat közben ábrázolva. Mivel New York Post által közölt cikk tartalmával kapcsolatban felmerült, hogy az végtére is az orosz titkosszolgálat terméke,

Közérdeklődésre számot tartó, és a Biden-kampány sikerességét beárnyékolni képes információkról volt szó. Mégis – mutat rá Taibbi –, a Twitter akkori vezetése a Biden-stáb és a Trump által vezetett Fehér Ház kérésére lecsillapította a kibontakozófélben lévő botrányt azzal, hogy leállította az ezzel kapcsolatos bejegyzések terjesztését. 

A Hunter Biden-botrányról a Mandiner például itt írt részletesebben.

Második fejezet: Feketelisták mindenütt

A következő bomba december 8-án robbant, Bari Weiss független újságíró jóvoltából. Weiss korábban a The New York Times véleményrovatának szerkesztőjeként is dolgozott. Nevét a szélesebb közvélemény akkor ismerhette meg, amikor 2020-ban a kollegiális tisztelet hiányára és az „illiberális munkakörnyezetre” hivatkozva, viharos körülmények között távozott a laptól.

Weiss a Twitter-aktákban

Az újságíró a Twitternél korábban működő „különleges egységéről”, vagyis a politikailag szenzitív tartalmak monitorozásáért felelős oldal-integritási segélyszolgálatáról (Site Integrity Policy, Policy Escalation Support, SIP-PES) rántotta le a leplet.

A SIP-PES a Twitter jogi szolgálatának vezetőjéből, a korábbi vezérigazgatóból és a bizalomért és biztonságért felelős vezető személyéből állt.

Ez a vezetői csapat nyomon követte a gyanúsként megjelölt fiókokat, és azokat különféle feketelistákra („Trends Blacklist”, „Search Blacklist”, „Do Not Amplify”, „Do Not Take Action on User Without Consulting With SIP-PES) helyezte.

a Twitteren; de olyan listáról is tudni, amelynek szereplőihez csak akkor „nyúlhattak hozzá”, ha előzetesen kikérték erről a SIP-PES véleményét

Harmadik fejezet: Donald Trump és a csalásnarratíva

A harmadik hullámban ismét Matt Taibbi jött egy sztorival. Taibbi december 10-én időrendbe szedte azokat az eseményeket, amelyek Donald Trump korábbi amerikai elnök fiókjának blokkolásához vezettek a Twitteren.

Taibbi posztjaiból kiderül, hogy Trumpot a Twitter magas rangú vezetői már hónapokkal a január eleji felfüggesztést megelőzően figyelték. Taibbi Yoel Roth személyét emeli ki, aki korábban a Twitter „bizalomért és biztonságért” felelős vállalatpolitikai szakértőjeként dolgozott a platformnál. 

annak kapcsán, hogy Trump még hivatalban lévő elnökként a közösségi médiában terjesztette állításait az elcsalt elnöki választással kapcsolatban. Roth közreműködött e bejegyzések eltávolításában is.

Taibbi posztjaira alapozva több republikánus politikus is, köztük maga Donald Trump állította azt, hogy a Twitter-akták önmagukban alátámasztják azt, hogy miként zavarta meg a közösségi média a 2020-as választások menetét. Taibbi Twitter-bejegyzésére reagálva Trump saját platformján, a Truth Social-en is megemlékezett erről.

Megjegyzendő, hogy a fejlemények tanulsága Elon Musk szerint mégis az, hogy a 2020-as elnökjelölti választások eredménye változatlan lenne akkor is, ha a Twitter nem esik neki Trump fiókjának.

Negyedik fejezet: Trump blokkolása

A Twitter-akták negyedik hulláma szintén december 10-én rajtolt. A leleplező tartalmakat ezúttal Michael Schellenberger jegyezte. Schellenberger ennek kapcsán összefoglalta, hogyan reagáltak a Twitter alkalmazottai az USA Capitoliuma előtti 2021. január 6-ai zavargásokra, s arra, ahogyan Trump narrálta a választási eredményeket.

Ahogy társai, úgy Schellenberger maga is képernyőfotókkal, Twitter-bejegyzésekkel kívánta igazolni állításait. Egy „befotózott” beszélgetés tanúsága szerint a január 6-ai eseményeket követően Yoel Roth és kollégái

amelyekkel a csalásnarratívával ismerkedhettek volna meg a felhasználók.

Schellenberger posztjai felfednek olyan tartalom-moderálási, felfüggesztési döntéseket, amelyeket a Twitter dolgozói alátámasztás nélkül hoztak meg.

A Twitter-akták negyedik része továbbá bemutatja, hogy miként jutott Jack Dorsey korábbi Twitter-vezér arra a döntésre, hogy vállalati irányelvek folytatólagos megsértését a fiók felfüggesztésével kell szankcionálni. Mint ismeretes: Donald Trump esetében ez odáig vezetett, hogy január 8-án arra hivatkozással függesztették fel a korábbi elnök fiókját, hogy ennek elmaradása „az erőszakra való további buzdítás kockázatával” járna.

Eltérő fogadtatás

A Twitter-akták kiszivárogtatásának fogadtatása eltérő. A Wired összefoglalója szerint a fejlemények igazi „lakomának” számítanak az összeesküvéselmélet-hívők körében. Különösen azok körében,

és segít Joe Biden hatalomban tartásában.

Az Intelligencer szerint a Twitter-akták kiszivárogtatásai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a közösségi médiumok gyakran valóban a közösségi irányelvektől eltérően moderálnak, illetve, hogy döntéseik politikai megfontolásból születnek. Eric Levitz, a lap munkatársa azonban arra a következtetésre jut, hogy a platform jelenlegi vezetése sem különb – ugyanúgy a társadalom megosztásában érdekelt. Hasonló következtetésre jut a Techcrunch elemzése is.

A The Jerusalem Post elemzője szerint a Twitter-akták sztorija összességében pozitív fejlemény. Cikkében emlékeztet arra, hogy a közösségi platformok

Ugyanakkor algoritmusaik és a tartalommoderálásra irányuló döntéseik összességében torzítják a közbeszédet; bizonyos hangokat hangosabban lehet hallani másokénál. Ezt pedig a politika is felismerte, így a közösségi médiumok a kormányzat „karjává” váltak. A Twitter-akták az ilyen és ehhez hasonló visszásságokra hívják fel a figyelmet, továbbá arra, hogy az átláthatóság erény. 

Rod Dreher, a The American Conservative publicistája is hasonlóképpen vélekedik. Úgy látja, hogy a digitalizáció rávilágít arra, hogy valójában mennyire alkalmatlanok az internet előtti korszak sztenderdjei a véleményszabadságra és a közbeszéd szabályozására vonatkozóan.

A szerző szerint ez nem a platformok „hibája”, de adottságként kell tekinteni a helyzetre. Még akkor is, ha soha nem jelentkezünk be a Twitterre vagy a Facebookra, ha nem veszünk könyvet az Amazonon, vagy, ha nem használjuk a Google-t keresésre. Mint cikkében írja:

Kép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP