A klímapolitika akkor hiteles, ha nem ideológiavezérelt – Anisits Ferenc a Mandinernek

Anisits Ferenc 1938-ban született Szolnokon. Részt vett az 1956-os forradalomban, később, amikor megpróbálta elhagyni az országot elfogták, ezért a továbbikban politikailag megbízhatatlan személyként kezelték. A budapesti Műszaki Egyetemen mezőgazdasági gépész szakán végzett 1962-ben, de a rendőri zaklatások miatt külföldre menekült és az NSZK-ban telepedett le. Több neves cégnél dolgozott, a dízelmotorok szakértőjévé vált, amelynek eredményeképpen a BMW fejlesztőmérnöke lett. Az ő vezetése alatt kifejlesztett dízelmotorok 1999-ben és 2000-ben is elnyerték az év motorja kitüntetést, azaz a „motor-Oscart”. Anisits Ferencet 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

***

Rengeteget beszélünk mostanában a megújuló energiára való átállásról. Meg lehet ezt ténylegesen valósítani vagy vannak akadályai?

A villamosáram szolgáltatását biztosítani kell napi 24 órában. Mivel a villamos hálózatokban a termelés és a fogyasztás között állandó egyensúly van, a hálózatba nem lehet megújuló energiát betáplálni, tetszés szerinti mennyiségben. Ha ez mégis megtörténik, akkor a hálózatban a instabilitás, úgynevezett „black out” (áramkiesés) következik be. A hagyományos villanyáramellátásnál (hő-, atom- vízierőmű) a gőz- vagy vízturbina egy szinkrongenerátort forgat, amely a fogyasztási egyenetlenséget kiszabályozza.

Azonkívül a stabilitás sem valósítható meg. Németországban az áramszolgáltatás két, párhuzamosan kiépített struktúrával működik, hőerőművekkel és megújuló energiával. Ha a megújuló energia rendelkezésre áll, akkor a hőerőművek egy részét leállítják. Ennek következtében a villamosáram költsége Németországban és Dániában rekordmagasságra emelkedett.

Hogyan lehetne a megújuló energiaforrásokat az energiaszolgáltatásban instabilitás veszélye nélkül integrálni?

Természetesen létezik az összes áramtermelőt és áramfogyasztót egyetlen rendszerben integráló összehangolt megoldás, az úgynevezett integrált digitális áramhálózat (Smart Grid). Ebben a struktúrában a megújuló energiát nem közvetlenül táplálják be a hálózatba, hanem valamilyen energiahordozó formájában (hidrogén vagy metanol) tárolják. Minden aktuális termelési és fogyasztási adatokat folyamatosan egy központi agyban feldolgozzák és a betáplálást a hálózatba irányítják. Ez viszont ma még sok időt igénylő és tetemes költségeket felemésztő beruházás a jövőbe.

A magyar parlamentben heves viták folynak a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia hasznosításáról. Mi a véleménye a környezetvédelmi érvelésről?

A vitában, amely célja csak a pánikkeltés, bűntudatébresztés és morális felsőbbrendűség bizonyítása és nem a valóságos helyzet feltárására irányul, ezért számomra értelmetlen. Azonban szívesen elmondom azok számára, akik még közelről nem látták, milyen is egy modern szélturbina.

Körülveszi a szerelődaru felállítására szolgáló, 1500 m2 nagyságú talapzat. Főbb építőelemei: alapzat, torony, generátorház és a rotor. A rotor a lapátkerékagyból és a szárnylapátokból áll. A turbinalapátok hosszmérete 65-85 méter. A rotor a lapátkerékaggyal együtt 320 tonnát (kb. 200 autó súlya) nyom és 15-60/perc fordulatszámmal forog. A tartóoszlop és az alapzat több ezer tonna súlyával a legnagyobb széllökéseknek is képes ellenállni. A szélerőmű maximális teljesítménye eléri a 4,83 MW-ot. A gazdaságos áramtermelés 5 m/sec szélsebességnél valósul meg. A szélerőműveket 20 éves üzemeltetési időtartamra tervezik. A szélturbinák egymástól való távolsága szélirányban körülbelül 400, oldalirányban pedig legalább 200 méter.

A szélerőmű számos nyersanyagból épül fel, kell hozzá többek között cement, vas, acél, réz, króm, molibdén. Ezen kívül műanyagok és különböző ritkaföldfémek, mint diszprózium és neodínium. A ritkaföldfémek főként Kínában fordulnak elő, ahol a kitermelésük a környezet és a lakosság egészségének katasztrofális méretű károsításával jár. A szélkerékpark területigényét az áramteljesítmény területegységre vonatkoztatott értékében, m2/GWh (Gigawattóra = 1 millió kilówattóra) mérik. Ha Németország energiaigényének egynegyedét szélerőművekkel kívánnák fedezni, akkor a telepítendő, egymástól 8 km távolságra lévő szélkerekek az egész ország területét lefednék.

Az Európai Unióban eufórikus hangulat uralkodik az elektromos hajtású autók jövőjét illetően. De milyen az ezek előállításával, működtetésével összefüggő ökológiai mérleg?

Az elektromos autók globális megítélése értelemszerűen kiterjed a gépjármű egész életciklusára: a nyersanyagok környezetkárosító és-szennyező kitermelésére, szállítására, az akkumulátorok szén-dioxiddal szennyező gyártási folyamatára , a fosszilis energiával szennyezett elektromos árammal történő üzemeltetésére és a hulladékkezelésére.

Az elektromos autó számos alkatrésze nagyszámú ritkaföldfémet tartalmaz. Ilyenek a cérium, bizmut, germánioum, lantán, európium. Ezenkívül átlagosan 80 kilogrammal (elektromotorok) több réz van benne, mint egy hagyományos autóban. Az akkumulátor előnytelen, kis energiasűrűségű tároló. Az elektródagyártás nagy mennyiségben igényel lítiumot, kobaltot, platinát és grafitot. A bolíviai Salar de Uyuni nevű sóstóban, az argentin Pozuelos só-sivatagban és a chilei Coyo környékén folyik lítiumtartalmú kőzet kibányászása, környezet- és a lakosság egészségét károsító körülmények között.

A kormány pár napja rendeletben rögzítette, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését. Jó irányba indultunk el?

A geotermikus energia bolygónk egyik legfontosabb energiaforrása. A temérdek földhőnek a 99 százaléka 1000 °C -nál forróbb. A nagy mélységű geotermikus technológia EGS (Enhaced Geothermical System) a gőztermelés megnevezése. Az energiaforrást a nagy, 5 kilométer mélységig található forró száraz kőzetek képezik. A földfelszínen vizet préselnek a furaton át a mélyben elhelyezkedő, porozitás és áteresztőképesség nélküli kőzetekbe, ahol a víz felhevül a mesterségesen kialakított rezervoárban, majd a gőzt egy másik furaton a felszínre szivattyúzzák.

Az elvékonyodott földkéreg a Kárpát-medencében a kontinentális átlagnál nagyobb földi hőáramot és geotermikus gradienst eredményez. Külföldi szakértők szerint Magyarország a nagymélységű EGS rendszerek létesítésére már 2000 méter mélységben a legalkalmasabb helyszín egész Európában. Számos geotermikus erőmű üzemel világszerte: Izlandon, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában Törökországban. Münchenben most építik a legnagyobb német geotermikus erőművet. A geotermikus energia használata számos előnnyel jár: tiszta villanyáram, folyamatos megbízható áramszolgáltatás (hálózati stabilitás), teljes függetlenség külföldi beszállítóktól (nyersanyag, LNG), csekély területigény, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás, stb. Bár a geotermikus erőmű létesítésének befektetési költségei nagyok, a növekvő energiaárak mellett egyre kedvezőbbek.

A megújuló energiára való áttéréssel párhuzamosan a klímapolitikáról is folyik a vita. Az ön által elmondottak fényében ezek mennyire tekinthetők hitelesnek?

A klímapolitika akkor hiteles, ha nem ideológiavezérelt és reális célokat követ. Ha a tervezett intézkedések átgondoltak és kiterjednek a globális értéktermelő láncokra is. Hatékonyak és összeegyeztethetők a társadalom elvárásaival és megfelelnek a fenntarthatóság kritériumainak. A hitelesség ellen vétkezik a politika és a média, ha az elektromos autót zéró emisszió kibocsátással értékeli és propagálja, ha a globális kereskedelmi láncok környezetszennyező hatását elhallgatja és ha Greta Thumberg propagandájának áldozatává válik.

Fotók: Mátrai Dávid/Mandiner