Baljós árnyak: Németország már az oroszok elleni háborúra készül
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Szegénységben nőtt fel, évtizedeken át idegenvezető volt Jugoszláviában, ma pedig a legtöbbet szereplő biztonságpolitikai szakértő. Az irigyek már kevésbé bosszantják és egyetért Orbán Viktor biztonságpolitikájával. Interjúnk Nógrádi Györggyel.
Valahol azt nyilatkozta, szegény családban nőtt fel. Ez mit jelent konkrétan?
Egy négyemeletes bérházban éltünk a szüleimmel a Marek József utcában, nem messze a Városligettől. Udvari lakásban, a szenet és a fát mi hordtuk fel a pincéből. Itt csak szegények éltek. Az egész házban egyetlen lánynak volt rollerje, mi pedig, fiúk, az utcán fociztunk rongylabdával, mert igazi focilabdáról álmodozni sem mertünk. Mivel a szüleim rengeteget dolgoztak, sokat voltam kisgyerekként az Elemér utcában, a nagyszüleimnél. Ott például nem volt fürdőszoba, a folyóson található WC-t pedig három család használta. Teljesen más világ volt.
Az 1956-os forradalom idején hétéves volt. Mire emlékszik?
Például arra, hogy egy szovjet harckocsi belőtt a Marek utca 41. számú ház egyik lakásába, mivel valaki kinézett az ablakon. S ha már egyszer arra járt, akkor belőtt egyet. Arra is tisztán emlékszem, hogy anyámékkal elmentünk kenyérért.
Az egyik nagymamám például gomblyuk-varrónő volt évtizedeken keresztül. Szegény volt, egy aranyos sváb néni. Arra is emlékszem, hogy az iskolában nem ment a kézimunka, s megkértem, csinálja meg helyettem a házi feladatot. Boldogan bevittem, megnézték, majd közölték, nem rossz, négyes… Kisgyerekként elhatároztam, hogy kitörök ebből a világból.
Pedig a legtöbb gyerek a gondok ellenére úgy éli meg a gyermekkorát, hogy szép volt, még a nap is máshogy sütött.
Szép volt persze, de mikor 16 évesen átköltöztünk a Kacsóh Pongrác lakótelepre, ott szembesültem vele, hogy addig mennyire rosszul éltünk. Új lakótelep, tisztaság, szép lakás.
A szülei mit dolgoztak?
A nagy szegénység után az ötvenes években jobban ment a családnak. Anyám az Úttörő Áruház igazgató-helyettese lett, apám pedig a belkereskedelmi minisztériumban főelőadó, majd a Lottó Áruházban igazgató-helyettes lett. Ő egyébként sajnos nagyon fiatalon meghalt. De nem beszéltem még a nagypapámról, aki az I. világháború alatt a román fronton szolgált és majdnem belehalt. Egy gránátrepesz szó szerint átment a fején. Ő egyébként a Versenyáruházban volt eladó. Apámék amúgy azt erőltették, hogy az orvosira menjek a középiskola után, de már akkor önfejű és fafejű voltam, esélyük sem volt. Engem akkor már a történelem vonzott, imádtam. Aztán felvettek a Közgázra.
Azt is olvastam az önéletrajzában, hogy majd negyven évig volt idegenvezető. Ez hogy jött az életébe?
Az egyetemen volt egy falragasz, hogy gyere idegenvezetőnek! Ha már letegeztek, gondoltam megpróbálom. Felvettek, azon a nyáron már Dubrovnikban voltam, hetente jöttek a magyar csoportok.
Kétségtelen, élvezetesen ad elő, logikusan, tömören és érthetően érvel. Idegenvezetőként szerezte meg a rutint?
Is, de az egy teljesen más világ, mint a biztonságpolitika.
Helyben vagyunk. Hiába az élvezetes stílus, olykor kritikát is kap, többen azt mondják, Nógrádi György tudományos teljesítménye megkérdőjelezhető. Zavarják ezek a hangok?
Vannak, akik utálnak, de ma már kevésbé zavar. Nézze, a Közgázon nemzetközi szakon doktoráltam, majd a történelem szakot is elvégeztem. Doktoráltam, kandidáltam, professzor vagyok. Tanultam a német vezérkari akadémián, a NATO iskolájában. Különböző egyetemeken oktatok időtlen idők óta. Számtalan könyvem jelent meg, idén csak négy, Németországban pedig ezer tudományos előadást tartottam németül. Ez nem több mint sárga irigység.
Mit irigyelnek?
Elmondok egy történetet. Egyszer egy szakmabeli megkérdezte tőlem, hogy mennyi pénzt kaptam a hamburgi előadásért. Megmondtam, a szívéhez kapott.
Annyira sokat?
Nem keveset. De hozzá tettem, kedves kolléga, utazz kétezer kilométert autóval, aludj egy rövidet, majd másnap tarts meg egy ötórás előadást németül, fejből. Ha így lesz, majd beszélünk a honoráriumról. Mindig azt szoktam mondani az irigyeimnek, hogy csinálják utánam! A múltkor hívtak egy tévétől, hogy vitázzak egy másik biztonságpolitikai szakértővel. Nem kellett volna, de kicsúszott a számon, hogy nem megyek, mert az egy hülye. De tényleg az. Egy emberrel bármikor leülök, ő Horváth Jóska. Igazi profi.
Az ön meghatározása szerint ki Nógrádi György?
Egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő és boldog ember. Pont.
Alkalmanként az újságok is megtalálják ezzel meg azzal…
Ennek is megvan az oka. Én sokáig nem foglalkoztam belpolitikával, aztán 2015-ben, a migránsválság idején Orbán Viktor miniszterelnöknél kilenc nappal korábban kimondtam, hogy kerítésre van szükség a határon. Attól kezdve a baloldal nekem rontott.
Azt is írták akkoriban, hogy Nógrádi éles fegyverrel lövetne a migránsokra a határnál.
Nem ezt mondtam, hanem azt: remélem, elkerüljük azt a pillanatot, amikor éles lőszerrel kell lőni. És nézze meg, mi van hét év elteltével? Ma ott tartunk, hogy a migránsok egy része lőfegyverrel jön a magyar határra. De mondok jobbat. Volt egy újság, amelyik azt írta,
Felhívtam a főszerkesztőt és elmeséltem neki, én fizetem a szállás és az utazás költségét, a kiállítást pedig a helyiek.
Mit válaszolt?
Jaj de jó, hogy hívtam, legalább már tudják. Persze azóta sem javították ki a cikket. Az is szép volt, amikor néhány éve megvettem életem első Mercedesét. Egyből megírták, hogy Nógrádi a Fidesz pénzéből Mercit vásárolt. Vicces. Arról persze nem írtak, hogy korábban nyolc Trabantom volt zsinórban. De ha már itt tartunk, a feleségemnek – akivel 1981-ben házasodtunk össze – van neve is, Kiss Magdolna és van egy csodás nagylányunk is, aki állatorvos.
Egyébként fideszes?
Nem vagyok fideszes. Más kérdés, hogy amit Orbán Viktor képvisel a külpolitikában és biztonságpolitikában, az számomra elfogadható.
A miniszterelnök kikérte már a tanácsát?
Nem is olyan régen találkoztunk és egy órát beszélgettünk. Felkészült volt, értelmes.
Ezért is kapni fog…
Biztosan.
Egyébként a biztonságpolitikai jóslatai hány százalékban jönnek be?
Szinte száz százalékig. Az utóbbi évtizedekben egyszer tévedtem. Én is azt gondoltam, mint az összes nyugati hírszerző, hogy Putyin nem támadja meg Ukrajnát. Zelenszkijnek tíz százalékon állt a népszerűsége, ha nincs a támadás, hetek alatt csődbe ment volna Ukrajna. Putyin mégis támadott, meggyőződésem, hülyeséget csinált.
Ukrajnában háború van, a szerb-koszovói viszony is feszült, nem beszélve Kína és az Egyesült Államok kapcsolatáról. Mi lesz itt?
Biztosan ismeri az atomháborúval kapcsolatos mondást: aki először veti be, az hal meg másodiknak. Ez senkinek sem lenne jó. Nagy kérdés persze, hogy Oroszország bevet e taktikai atomfegyvert Ukrajnában, ami húsz négyzetkilométeren mindent megsemmisítene. Kérdem én, mi értelme lenne? Oda évtizedekig senki sem mehetne. De ha beveti, annak következményei lennének. Mindenképpen el kell kerülni a III. világháborút!
Amúgy ön szerint egy mondatban összefoglalva, miről szól az ukrajnai háború?
Ez amerikai-orosz háború és Oroszország keleti visszaszorításáról szól. Ugyanakkor azt is látni kell, Európa sajnos már nem tényező, az Egyesült Államok azt csinál vele, amit akar.
Ott van egy 79 éves, teljesen szenilis amerikai. Egy 69 éves, hatalomra vágyó orosz, meg a kínai elnök, akinek két ciklus után távoznia kellett volna, ám inkább átírta a törvényeket. Mit várunk?
Visszatérve önre: szinte naponta szerepel a tévében vagy az újságokban, láthatóan élvezi a szereplést.
Igen, imádom!
Sokan pedig önt, a Nógrádi György tisztelői Facebook-oldalnak 121 ezer követője van.
Sokáig nem is tudtam az oldal létezéséről, mégis sok gratuláló telefont kapok, hogy milyen ügyesen csinálom a közösségi médiát. Ilyenkor csak bólogatok…
Fotók: Földházi Árpád