Szívélyes fogadtatásban részesült Robert Fico Moszkvában (VIDEÓ)
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
Óvatosan a nácizással, mert a fürdővízzel együtt az ember gyerekét is kiöntitek.
Kitört a vihar a biliben a Doktorminiszterelnök úr tusványosi koncertje után. Habzó szájjal náciznak a komcsik, egyelőre az a különbség köztük és az orosz agresszió Ukrajnát nácizó indoklása között, hogy a magyar baloldal még nem lövet. Akár lövethetne is, amint a főnácizó Gyurcsány 2006-ban bizonyította is. A szépelgők gyönyörű idézetekkel támasztják meg abbéli tételmondataikat, hogy csak egy emberi faj létezik, lettlégyen akármilyen a bőrszín, vallás, szexuális irányultság avagy netezési szokások. Nemes és támogatandó eszme, csak van benne egy kis logikai bibi.
Arisztotelész óta alapvetően a fogalmi megközelítés két logikai osztályon alapszik: ez a faj- és nemfogalom. A todomány is ezt alkalmazza. A nemfogalom az általánosabb, az azalatti fajfogalmakkal jelölt létezők csoportjait a „megkülönböztető jegyek” (differentia specifica) alapján határoljuk el egymástól.
Ha fajfogalomként tekintünk rá, akkor keresnünk kell egy fölsőbb nemfogalmat (főemlős, élőlény, létező), meg kell határoznunk a megkülönböztető jegyeket (gondolkodás, nevetés stb.). És itt jön be a világnézeti álláspont. Amennyiben azt mondjuk, hogy az ‘ember’ fogalma fajfogalom, akkor tulajdonképpen azt állítjuk, hogy az ember egy a főemlősök, élőlények, létezők csoportjai közül. Respektábilis álláspont, a mindenség részeként egy vagyunk a sok közül. Ha jól értem, akkor a poszthumán az „ember mint ökológiai lábnyom” koncepciója erre a gondolatra épül. Csakhogy a keresztény tanítás szerint az ember Isten képmására teremtetett, ő a Teremtés jó pásztora. Ahogy a filozófusok mondanák, kitüntetett létező. Mint ilyen, felelősséggel bír.
Az ember a felelős a földi világért, ő a lét pásztora. És mint annyi minden más, ezt az értelmezést vette át a nyugati szekuláris civilizáció is. Ebből kiindulva az ‘ember’ fogalmát nemfogalomként szokás értelmezni. Így került be az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába a következő passzus: „2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen FAJRA, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.” Az emberi jogok nyilatkozatában tehát a megkülönböztetés tilalmát az emberi nemen belül értelmezett emberi fajokról mondják ki, hupszika. Szóval óvatosan a nácizással, mert fürdővízzel együtt az ember gyerekét is kiöntitek.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt