Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Kovács Attila hozzátette: Ukrajna többek között a területén át Magyarországra küldött orosz gázt vásárolja vissza, ezért nekik sem állna érdekükben a vezetékek elzárása vagy megrongálása.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a május végén tartott brüsszeli rendkívüli uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a célját: megvédte a rezsicsökkentést. A csővezetékes kőolajszállítás kivételt képez az olajembargó alól, így továbbra is biztosított hazánk olajellátása, valamint fenntartható a benzin árstop. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Emlékezetes, a csúcstalálkozó előtti napokban az ukrán energiaügyi minisztérium tanácsadója,
Olena Zerkal például úgy fogalmazott, „valami történhet” azzal a kőolajvezetékkel, amelyen keresztül Magyarország az orosz olajat kapja,
és szerinte „nagyon is helyes lenne”, ha történne ott valami. A szóban forgó Barátság kőolajvezetéket, pontosabban annak 1972-re elkészült ukrajnai szakaszát a politikus Ukrajna erős „ütőkártyájának” nevezte. Erről itt írtunk bővebben. A kérdés az, hogy komolyan gondolta-e kijelentését, vagy csupán blöffölnek az ukránok?
„Üres fenyegetőzésnek tűnhet, de jobban tesszük, ha komolyan vesszük az ukrán tanácsadó szájából elhangzottakat. Nem példa nélküli, hogy Ukrajna elzárjon egy vezetéket, elég visszagondolnunk a 2009-es gázvitára” – nyilatkozta lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezetője.
A szakértő ezzel arra utalt, hogy 2009. január 6-a délután fél négykor egyszer már megszűnt a gázszállítás Ukrajna felől, és két hétig nem érkezett gáz a vezetéken keresztül. Az akkori Gyurcsány-kormány vezetése alatt Magyarország nem volt felkészülve a gázkimaradásra, ami súlyos veszélybe sodorta hazánk energiaellátását és óriási gazdasági károkat okozott.
A Gyurcsány Ferenc vezette kormány már 2009. január 6-án este gázkorlátozást rendelt el, amely a nagy ipari fogyasztókat érintette. Emiatt számos üzem teljesen leállt, valamint több cég termelése is akadozott a gázfogyasztási korlátozások miatt. Az akkori kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a cégeknek nem jár kártérítés, a leállást szabályozó kormányrendelet sem veti fel ennek a lehetőségét.
Az akkoriban Molnár Csaba által vezetett energiaügyi tárca becslései szerint összesen 22 milliárd forintos kár érte az országot a három hétig tartó gázvita alatt – legalábbis ekkora bevételkiesésről számolt be az a 22 vállalat, amelynek le kellett állítania a termelést a gázkorlátozás miatt. 18 megyében rendeltek el háromnapos iskolai szünetet az önkormányzatok által fenntartott középiskolákban, hogy takarékoskodjanak a gázzal.
Végül Moszkvában Putyin és Timosenko miniszterelnökök január 17-én megegyeztek az Ukrajnának szállítandó gáz árában. A kormányfői megállapodás alapján a Naftohaz és a Gasprom cégek igazgatói ugyancsak Moszkvában tisztázták a gázszállítás technikai részleteit és az erről szóló megállapodást a kormányfők jelenlétében, január 19-én aláírták. Ezt követően a gázszállítás rendben megindult Európába és Ukrajnába.
„Senkinek sem lenne hasznos, ha az ukránok elzárnák a gáz-, illetve kőolajvezetékeket, vagy más módon akadályoznák meg az ellátást Magyarország irányába. Azon túl, hogy finoman szólva is barátságtalan lépés lenne hazánkkal szemben – különösen annak tükrében, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy humanitárius segítséget nyújtsunk Ukrajnának és az onnan menekülőknek – elesnének azoktól az energiahordozóktól is, amelyet tőlünk, magyaroktólvásárolnak vissza a hozzánk érkező ellátmányból” – hangsúlyozta Kovács Attila.
A szakértő hozzátette: Ukrajna többek között a területén át Magyarországra küldött orosz gázt vásárolja vissza, ezért nekik sem állna érdekükben a vezetékek elzárása vagy megrongálása.
Nyitóképen: A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt