Kinek fáj a minimálbér-emelés?

2022. január 16. 08:03

Megfordult a hagyományos bal- és jobboldali logika.

2022. január 16. 08:03
Gallai Sándor – Tóth Miklós Bálint

„A minimálbér emelésén keresztül a kormányzat képes befolyásolni a magánszféra bérmozgásait is. Közvetlen ráhatás híján a minimálbér (és a garantált bérminimum) növelésével a kormányzat nyomást tud gyakorolni a munkáltatókra a bérkülönbségek csökkentésével a legalsó fizetési szinthez képest relatíve leértékelődő magasabb fizetések emelésére. A magasabb minimálbér szociálpolitikai eszköz is, hiszen reálértéken történő emelése elsődlegesen a legalacsonyabb jövedelműek élethelyzetén javít érdemben, mivel az e bérkategóriába esőket és a minimálbérhez kötött juttatásokban részesülőket is többletjövedelemhez juttatja. A bérszínvonal általános emelése pedig – ha meghaladja a régi tagállamok bérnövekedését – elősegíti az unión belüli bérkonvergenciát, mely széles körben vágyott és politikailag elvárt fejlemény. A magasabb bérekkel (tovább) mérsékelhető a munkaerő – uniós csatlakozást követően felerősödött, a járványveszély miatt ideiglenesen visszaesett – elvándorlása is. Magyarország esetében ráadásul a hazai bérszínvonal pozitív alakulása, az Ukrajnával, Romániával és Szerbiával szemben meglévő bérelőny megtartása vagy növelése fokozza a magyar gazdaság vonzerejét, és reális alternatívát kínál a rossz életkörülményeik miatt elvándorolni szándékozó, korábban inkább a nyugati célállomásokat előnyben részesítő határon túli magyarok számára.

A fentebb említett gazdasági és társadalmi szempontokon felül a minimálbér politikailag is releváns eszköz. Nem csupán arra gondolunk, hogy a magasabb minimálbértől jobb helyzetbe kerülők értékelik-értékelhetik a kormányzat döntését, hanem arra, hogy a paradigmából kilépő, jelentős minimálbér-emelést végrehajtó jobboldali kormányzat mind taktikailag, mind kommunikációsan nehéz helyzetbe hozza a mérsékeltebb emeléseket felmutató és/vagy követelő ellenzéki pártokat, és az egyébként magasabb bérekért küzdő, hagyományosan a baloldalhoz kötődő, velük gyakran politikailag is együttműködő szakszervezeteket.

Ha ezeket a szempontokat is beemeljük vizsgálatunkba, akkor válik érthetővé, hogy miért fordul meg a hagyományos bal- és jobboldali logika, és hogy miért emelheti egy jobboldali kormány a baloldali szakszervezetek és pártok által követelt mérték felett a minimálbért.”

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. január 16. 17:33
Nincsenek magasabb bérek. Egyre kevesebbet érő forint van. Az infláció nem béremelés. 1 1946-os forint = 1 382,82 mai forint.
Rasdi
2022. január 16. 17:07
Régóta írom, hogy a "baloldal" - "jobboldal" minősítések mindenkor az aktuális politikai törésvonaltól függenek. Ha a törésvonal változik, akkor ezen a két megnevezésen kívül másfélét nem ismerünk. Ezért kifejezés tartalma szükségszerűen változik. Ebben viszont az az érdekes, hogy - már amennyire a sajtóból ezt érzékelem - ugyanazok a tartalmak jelennek meg a "nyugati" baloldalon, mint nálunk az egykori "keleten". A "baloldal" kifejezéshez viszont a társadalomban meglehetősen erősen rögződött a korábbi tartalom, és annak "szociális" tartalma ma is meglehetősen vonzó. Így a "globalizáló" erők ügyesen kisajátították maguknak a "baloldal" megnevezést, miközben a globalizáló törekvéseik elsősorban a "nagytőke" érdekeit képviselik.
Box Hill
2022. január 16. 14:05
Leginkább a még mindig rab szakszervezeteknek, mert normális országokban a minimálbért ők szokták kiharcolni.
Dezsőke
2022. január 16. 11:12
VALÓBAN KÜZD A KORRUPCIÓ ELLEN MÁRKI-ZAY PÉTER? Márki-Zay a politikai közéletbe berobbanását, ismertségét az Orbán kormány és a miniszterelnök személye elleni, mindent elsöprő, lehengerlő támadásainak köszönheti. A Fidesz és miniszterelnök elleni kirohanásai, támadásai sokak érdekeinek feleltek meg, amiért is kezdte magát felkentnek, kiválasztottnak érezni, rögvest miniszterelnöki bársonyszéket vizualizálva. Innen kezdődően élete egyedüli „kényszerképzetes” céljának, értelmének tekinti a Fidesz és Orbán Viktor „megdöntését”- nem válogatva az eszközökben, ki tudja, talán „bármi áron”, bármilyen eszközzel élve. A Fidesz és Orbán elképzelt két vállra fektetésével pedig Márki miniszterelnöki programja ki is merült. Ennyi. Márki jelenleg üres. Kiürült. Nincsenek új gondolatai. Ismétel. Ugyanakkor még abban sem lehetünk biztosak, hogy Márki valóban a korrupció ellen küzd, vagy csupán kijátszva a „korrupciós választási kártyát” valójában magáért, a vágyott, áhított tisztségért, a hatalomért és ki tudja miféle milyen más lehetőségekért, hiszen hatalomimádata közismert. Ha Márki-Zay valóban a korrupció ellen küzd, miért nem ad részletes tájékoztatást korrupcióellenes intézkedési tervekről, az esetleges megválasztását követő korrupcióellenes intézményrendszer felállításáról működtetéséről, az elvárható hatékonyságról? A kérdés jogosan vetődik fel, mert Márki programtalan, minthogy a korrupcióellenesség nem választási program, sokkal inkább hozzáállás, álláspont, minden becsületes ember álláspontja - a mostani szinten, nem program. A lényeg tehát, hogy nincs az ország vezetésére alkalmas program, ahogy jelenleg az ország vezetésére termett jelölt sincs. A mostani sokismeretlenes nemzetközi gazdasági,- egészségügyi, - politikai helyzetben pedig különösen fontos volna sok fontos szempontot szem előtt tartva, jól választani magunk és hazánk biztonsága, jövője érdekében.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!