Sírva fakadt óriási úszását követően a doppingváddal meghurcolt magyar sportoló (VIDEÓ)
Ilyés Laura Vanda : Ez a pillanat megér pár örömkönnyet!
Megfordult a hagyományos bal- és jobboldali logika.
„A minimálbér emelésén keresztül a kormányzat képes befolyásolni a magánszféra bérmozgásait is. Közvetlen ráhatás híján a minimálbér (és a garantált bérminimum) növelésével a kormányzat nyomást tud gyakorolni a munkáltatókra a bérkülönbségek csökkentésével a legalsó fizetési szinthez képest relatíve leértékelődő magasabb fizetések emelésére. A magasabb minimálbér szociálpolitikai eszköz is, hiszen reálértéken történő emelése elsődlegesen a legalacsonyabb jövedelműek élethelyzetén javít érdemben, mivel az e bérkategóriába esőket és a minimálbérhez kötött juttatásokban részesülőket is többletjövedelemhez juttatja. A bérszínvonal általános emelése pedig – ha meghaladja a régi tagállamok bérnövekedését – elősegíti az unión belüli bérkonvergenciát, mely széles körben vágyott és politikailag elvárt fejlemény. A magasabb bérekkel (tovább) mérsékelhető a munkaerő – uniós csatlakozást követően felerősödött, a járványveszély miatt ideiglenesen visszaesett – elvándorlása is. Magyarország esetében ráadásul a hazai bérszínvonal pozitív alakulása, az Ukrajnával, Romániával és Szerbiával szemben meglévő bérelőny megtartása vagy növelése fokozza a magyar gazdaság vonzerejét, és reális alternatívát kínál a rossz életkörülményeik miatt elvándorolni szándékozó, korábban inkább a nyugati célállomásokat előnyben részesítő határon túli magyarok számára.
A fentebb említett gazdasági és társadalmi szempontokon felül a minimálbér politikailag is releváns eszköz. Nem csupán arra gondolunk, hogy a magasabb minimálbértől jobb helyzetbe kerülők értékelik-értékelhetik a kormányzat döntését, hanem arra, hogy a paradigmából kilépő, jelentős minimálbér-emelést végrehajtó jobboldali kormányzat mind taktikailag, mind kommunikációsan nehéz helyzetbe hozza a mérsékeltebb emeléseket felmutató és/vagy követelő ellenzéki pártokat, és az egyébként magasabb bérekért küzdő, hagyományosan a baloldalhoz kötődő, velük gyakran politikailag is együttműködő szakszervezeteket.
Ha ezeket a szempontokat is beemeljük vizsgálatunkba, akkor válik érthetővé, hogy miért fordul meg a hagyományos bal- és jobboldali logika, és hogy miért emelheti egy jobboldali kormány a baloldali szakszervezetek és pártok által követelt mérték felett a minimálbért.”