Törökországban rendszeresen játszik Rossi törökverője, de nem vár válogatott meghívót
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
A rendőrség az új Btk.-tényállások alapján tavaly április óta eddig 162 esetben indított nyomozást, ám ezek többségét bűncselekmény hiányában megszüntette. Ahogy azonban összefoglalónkból kiderül, egyesek nem csak rémhíreket terjesztettek vagy tagadták a vírus létezését, hanem megpróbáltak anyagi hasznot is húzni a pandémiás helyzetből.
Valószínűleg csak az ítélkezési szünet után hoz döntést a Nyíregyházi Járásbíróság a járványtagadó Gödény György ügyében, akit a Nyíregyházi Járási Ügyészség különleges jogrend idején elkövetett rémhírterjesztés bűntettével vádolt meg még június végén. Az ügyészség szerint a gyógyszerész tavaly novemberben az interneten olyan írást tett közzé, melynek tartalma alkalmas volt arra, hogy a koronavírus elleni védekezés eredményességét akadályozza.
Gödény „A választás szabadsága” címmel jelentetett meg egy írást saját internetes oldalán, ami felkerült közösségi médiaoldalára is. A cikkben a gyógyszerész értelmetlen intézkedésnek nevezte a nyugdíjasok számára biztosított vásárlási idősávot, a kormányzat intézkedéseit víruspropagandának titulálta, illetve az egész védekezést mesterségesen szított hisztériának nevezte. A kötelező szájmaszk-viselésről azt állította, hogy az ártalmas az egészségre és nem tölti be védelmi szerepét.
Az ügyészség közleménye szerint a vádlott szándékosan valótlan és megalapozatlan állításai alkalmasak voltak arra, hogy a lakosságot megtévesszék, a védekezés irányítóival szemben bizalmatlanságot keltsenek, ugyanis az ő tevékenységüket vírusbizniszben való részvételnek minősítette. A vádhatóság szerint a vádlott elérte a célját, ugyanis az internetes és közösségi médiás oldalán nagy számban szóltak hozzá írásához az olvasók, és több százan meg is osztották azt.
Mint azt Szilágyi Lászlótól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, a vádhatóság tárgyalás mellőzésével, csupán az ügyiratok alapján eljárva, úgynevezett büntetővégzés meghozatalát indítványozta, amelyre egyszerűbb ügyekben van lehetőség. Emlékeztetett, hogy az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte Gödényre.
A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek, ám a vádlott kérheti a tárgyalás megtartását, ami azt jelenti, hogy végül rendes bírósági eljárásban értékelik az ügyet.
Új tényállás, szigorúbb büntetési tételek
Emlékezetes, az Országgyűlés a járványhelyzetre reagálva tavaly áprilisban módosította a Büntető Törvénykönyvet, bevezetve olyan új tényállást, mint a járványügyi védekezés akadályozása, illetve kibővítve a rémhírterjesztés bűntettének tényállását egy új bekezdéssel. A módosítás mindkét esetben több éves börtönbüntetéssel fenyegeti az elkövetőket, amely halálokozás esetén akár nyolc év is lehet.
Ebből 155 esetben rémhírterjesztés, míg hét esetben járványügyi védekezés akadályozása miatt rendeltek el nyomozást, ám többségüket (106 eset) bűncselekmény hiányában megszűntették, négy esetben pedig felfüggesztették.
Jelenleg 24 ügyben folyik nyomozás (rémhírterjesztés gyanújával 23, míg járványügyi védekezés akadályozásának gyanújával 1 esetben).
Ilyen ügyekben ugyanakkor születtek már bírósági döntések is.
A Pécsi Törvényszék még tavaly áprilisban megrovásban részesített egy férfit rémhírterjesztés miatt. A vádlott egy közösségi médiaoldalán olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyek kétségbe vonták az új koronavírus világjárvány létezését, annak hátrányos egészségügyi következményeit. A férfi emellett a járvány elleni intézkedések okairól is valótlan állításokat fogalmazott meg.
Idén tavasszal az Ózdi Járásbíróság, szintén rémhírterjesztés miatt 1 év 10 hónap szabadságvesztést szabott ki egy férfire, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlott a 2020 áprilisában, az Ózdhoz közeli településen lévő otthona udvarán készült videófelvételben azt állította, hogy „koronavírus nem létezik, mindenki vonuljon az utcára, nincs betegség, nincs koronavírus”. A felvétel később felkerült a legnagyobb videómegosztóra is.
Csalás és vesztegetés
Azonban nem csak ezen tényállások, hanem a járványhoz kapcsolódó más bűncselekmények miatt is marasztaltak már el vádlottakat a hazai bíróságok.
Tavaly májusban például a Tamási Járásbíróság két rendbeli csalás vétségében, valamint négy rendbeli csalás vétségének kísérletében mondta ki bűnösnek azt a férfit, aki elhatározta, hogy a járványügyi helyzetre figyelemmel rászoruló családok javára pénzadomány gyűjtésbe kezd, majd az így összegyűjtött pénzt saját megélhetésére fordítja. A bűncselekmény beismerő férfit a bíróság 9 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
De ez még nem minden! Az éppen a Gödény-ügyben illetékes Nyíregyházi Járásbíróság július 17-én a vesztegetés elfogadásának bűntette és védettségi igazolással való visszaélés bűntette miatt indult eljárásban rendelte el két gyanúsított letartóztatását. A megalapozott gyanú szerint az egyik Szabolcs megyei település háziorvosa – aki jogosult volt a koronavírus elleni védőoltás beadására és a védettségi igazolvány kiállításához szükséges adatok jogszabály szerinti rögzítésére – abban állapodott meg a másodrendű vádlottal, hogy közvetítőként olyan személyeket szállít majd a háziorvosnak, akik szeretnének védettségi igazolványhoz hozzájutni, de ténylegesen nem akarják beadatni maguknak az oltást.
A gyanúsítottak megállapodtak abban is, hogy a kiközvetített személyektől fejenként 50.000 forintot fognak kérni azért, hogy az orvos az adataikat, mint beoltott személyek adatait, a központi rendszerbe rögzítse, és így védettségi igazolványra jogosultakká váljanak anélkül, hogy ténylegesen megkapták volna az oltást. A módszerrel két személy jutott védettségi igazolványhoz jogosulatlanul.
A nyitóképen: Egy oltást ellenző francia férfi a párizsi Louvre múzeumnál 2021. július 17-én. (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)