A mamutok kiirtása miatt lettünk okosabbak – állítja két izraeli régész

A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a túléléshez egyre találékonyabbá kellett válniuk az embereknek, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez.    

és ezért az ősi emberfélék kénytelenek voltak átállni a kisebb, fürgébb állatokra, amelyek túlélésük érdekében gyorsabban menekültek. Ezeknek a kézre kerítéséhez okosabbá és gyorsabbá kellett válni – állítja az emberi evolúció új egyetemes elmélete, amelyet a Quaternary című tudományos folyóiratban tettek közzé a tudósok.    

A régészek szerint az Afrikában körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt honos Homo habilis már durva kőeszközöket használt a húsevéshez, és az Afrikából mintegy 2 millió évvel ezelőtt Eurázsiába terjeszkedő Homo erectus sem mindenevő, hanem húsevő volt.    

Amikor a húsevő Homo erectus körülbelül 2 millió évvel ezelőtt elkezdett kóborolni Afrikában, a körülötte lévő szárazföldi emlősök átlagosan mintegy 500 kilogrammot nyomtak, és az emberfélék elefántokat és nagy állatokat ettek, amikor csak tudtak. Akkoriban Afrikában hat elefántfaj élt a mai kettő helyett.    

A földtörténet mintegy 2,6 millió éve kezdődött és 12 ezer évvel ezelőttig tartó pleisztocén időszakának végére a modern ember kivételével kihalt az összes emberféle, és az afrikai állatok átlagos súlya több mint 90 százalékkal csökkent.    

és egyre magasabb színvonalon készített kőeszközöket. Mintegy 80 000 évvel ezelőtt már megjelent az íj és a nyíl, amely alkalmasabb volt olyan kisebb állatok vadászatára, mint az őzek és a madarak. Később háziasították vélhetően a farkas egy mára már kihalt alfajából a kutyát, és ez is segített a kisebb állatok elejtésében.    

Szüksége van szénhidrátokból vagy zsírokból származó energiára is, de a mezőgazdasági művelés mintegy 10 000 évvel ezelőtti megszületése előtt a legfontosabb kalóriaforrás az állati zsír lehetett, amely bőven volt a nagy állatokban.    

Hatékonyabb egy elefánt leölése 1000 nyúlnál, de ha muszáj helyette 1000 nyulat elfogni, akkor ehhez több ravaszságra, tervezésre és eszközre van szükség.

A változó, egyre nehezebbé váló vadászat kulturális hatásokkal is járt Ben-Dor és Barkai szerint, és kulcsfontosságú lehetett a nehezebb körülmények legyőzéséhez szükséges koordinációhoz, az emberi nyelv megszületéséhez is.    

és ezért az emberek mintegy 10 000 éve, a neolitikum mezőgazdasági forradalmában megnövekedett agyukat a mezőgazdaság fejlesztésére kezdték felhasználni. Az izraeli régészek szerint a Föld fölött uralmat szerző ember a természet balesete, melyben egy eredetileg  mindenevő emlősfaj átállt a húsevésre, majd zsírigénye miatt kiirtotta azokat az állatokat, amelyekre támaszkodott. Ezáltal rákényszerült a folyamatos okosodásra, s végül eszével átvette az uralmat az általa egyre jobban lerombolt természet fölött.

(MTI)

Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán