Szellemi-lelki megújulás, vissza- és előretekintés – megjelent az újévi Mandiner! 

Kevesebb álszentséget és képmutatást, több önvizsgálatot és lelki megújulást szorgalmaz Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület újonnan megválasztott püspöke lapunknak adott újévi nagyinterjújában. Mennyiben tud az állam fellépni a kereszténység védelmében? Többen fordulnak-e a hit felé az utóbbi időben? Képes lesz-e Közép-Európa egyedül megvédeni keresztény gyökereit? A volt csúcsminisztert politizáló egyházról, a bibliai ősidőket idéző világjárványról és a Szájer-ügy tanulságairól is kérdeztük. 

„Meggyőződésem, hogy a huszadik század erkölcsi megrendülései után nekünk, magyaroknak egyenként és nemzetként lelki-szellemi megújulásra van szükségünk ahhoz, hogy valóban hitelesen tudjuk képviselni a kereszténységet. Ez magunk miatt fontos, és nem mások miatt” – fogalmaz Balog Zoltán.

„Csak egy módon lehetünk erősebbek és boldogabbak 2021-ben: ismernünk és óvnunk kell értékeinket, amelyek közös múltunkból és történelmünkből fakadnak” – hangsúlyozza vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztő az idei év kilátásaival kapcsolatban.

Közélet

Küzdelem a koronavírussal, gazdasági fellendülés, villongások az egységesülő ellenzéknél, felkészülés a 2022-es választásra – Közélet rovatunkban Lánczi Tamás és Závecz Tibor segítségével gyűjtöttük össze a belpolitikát várhatóan 2021-ben uraló tényezőket.

Az uniós polgárok nagyobb nemzetállami önállóságot szeretnének, a járványkezelés során elégedettebbek voltak saját kormányukkal, mint az EU vezetésével,  és a betelepítés helyett a gyermekvállalás ösztönzését támogatják – ezt állapította meg a Századvég Európa Projekt felmérése, amelynek eredményeit az intézet munkatársai lapunkban ismertetik. 

– ez derül ki Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója írásából.

„Az osztályharcban 2021-ben sem lesz kezitcsókolom” – írja publicisztikájában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki a hazai és a globális politika meghatározó eseményeit számba véve jut a megállapításra. 

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban annak jártunk utána, hogy miként érinti a kárpátaljai magyarságot az ukrán nyelvszigor további erősödése. 
A világrend változásának felgyorsulása,
a koronavírus elszabadulása, Donald Trump tündöklése és bukása, Kína emelkedése és az EU tovább húzódó útkeresése – 2020-ban is sűrű évet zárhattunk a világpolitikában.
 Külföld rovatunkban a Külügyi és Külgazdasági Intézet részéről Ugrósdy Márton igazgató és Szalai Máté kutató cserél eszmét az elmúlt 
esztendő tanulságairól. 

„Hiba lenne a francia elnök politikai rugalmasságában szimplán elvtelenséget látni” – írja véleménycikkében Leimeiszter Barnabás a macroni fordulatot értékelve.

Precedens & Makronóm

„Az Európai Unió nem nemzet, nem rendelkezik kollektív identitással, amely lehetővé tenné olyan kérdések megítélését, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a jogállamiság” – véli David Tse-Chien Pan egyetemi tanár, az amerikai Elidegeníthetetlen Jogok Bizottságának tagja, akivel Precedens rovatunkban olvashatnak interjút.

Gilles Kepel francia társadalomtudós munkájáról olvashatnak recenziót, aki a jelenlegi iszlám világ bonyolult konfliktusairól írt könyvében.

Koltay András, az NKE rektora írásában rámutat: hogyan vált átpolitizált kérdéssé a hozzáállásunk a maszkviseléshez.

„A megugró államadósságok terheit nulla körül tartott kamatokkal mérséklik a kormányok a következő években. Ilyen körülmények között a Magyar Állampapír Plusz egészen jó reálhozamot nyújt” – véli Szalma Csaba.  Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a magyar gazdaság esélyeiről és a talpra állásról beszélgettünk Makronóm rovatunkban.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Idén is folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata. David Epstein tudományos újságíró Why Generalists Triumph in a Specialized World című könyvében azt fejti ki, hogy a 21. század miért a generalistáknak, a reneszánsz embereknek kedvez.

A Feminens oldalán Máté Olga fotográfus életét ismerhetik meg. 

A trükköket bevető baktériumok kutatásával akár a járványok elleni örök küzdelmet is fokozni lehet – derül ki Gózon Ákos cikkéből tudomány kisrovatunkban. 

Fegyelem és rend: Almási B. Csaba Timár István nagyapja életét eleveníti fel jegyzetében.

Alkonyi László vallja, hogy a termőterületek rendszerbe sorolása a legmagasabb szintű közösségi teljesítmény, amelyet egy borvidék felmutathat. Tokaj-Hegyalja ebben világelső volt a tizennyolcadik században. A bortermelő krónikással Élet rovatunkban olvashatnak évnyitó beszélgetést dűlőklasszifikációról, eleganciáról és jövőképről tállyai birtokának központjában. 

Megismerhetik a Kézai Simon-programot, amelynek célja, hogy a családoknál fellelhető régi fotográfiákat a közösségi térbe emelje. 

Ezen a héten Kertész Imre Világvégtörténetek című könyvét ajánljuk, amely lényegében az író életének és gondolkodásának krónikája. A tárcát Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ács Ferenc Trianon példáján keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy a világbéke óhaja miért vezet vasszegekkel burkolt szellemi zsákutcába.