Szintlépésre várva – gondolatok az FTC BL csoportköre előtt

„Az FTC az 1995/96-os, a DVSC a 2009/10-es szezonban jutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, a debreceniek emellett a 2003/2004-es szezonban érték meg a tavaszt az UEFA-kupában, az FTC pedig 2004 őszén az átszervezett sorozat csoportkörében szerepelt. Nemzetközi színtéren néhány sporadikus győzelem (pl. FTC sikere a Newcastle, ZTE győzelme a Manchester United ellen), valamint a válogatott 1996-os olimpiai szereplése és az U19-es csapat 2009-es világbajnoki bronzérme mellett ennyit tudott felmutatni a magyar labdarúgás. A magyar közeg nem csupán a nemzetközi élmezőnytől, hanem a környező országoktól is egyre inkább elszakadt.

Miközben a sport globális szórakoztatóipari termékké vált, a magyar klubokat a krónikus tőkehiány, az instabilitás és a folyamatosan romló körülmények jellemezték. A lemaradás egyik tükre, hogy az európai klubfutballt új szintre emelő Bajnokok Ligája kialakítására éppen akkor kerül sor, amikor a magyar labdarúgás számára az 1980-as évek kudarcként megélt eredményei is elérhetetlen távolságba kerülnek. Bár a klubfutbal „királykategóriájává” emelkedő sorozat lebonyolítását többször átszervezték, a csoportkör létszámát kibővítették, magyar csapatok csak a már említett szezonokban tudtak jelentősebb sikereket felmutatni. A környező országokból viszont ukrán csapatok összesen 18, romániaiak 8, osztrákok 6, horvátok 3, szlovákok 2, szlovének és szerbek 1-1 kiírásban jutottak el legalább a csoportkörig. Ha emellett a válogatottak eredményeit, a játékosok, edzők nemzetközi elismertségét és a létesítmények állapotát is figyelembe vesszük, akkor kétségtelen, hogy a magyar futball a régió egyik leglátványosabb visszaesését produkálta, és regionális színtéren is visszaszorult. Eltűnő pályák, romló színvonalú létesítmények, csökkenő néző-, játékos- és edzőszám. Kérdésesnek tűnt, hogy a negatív tendenciát meg lehet-e állítani?

A nemzetközi környezet változása

Miközben Magyarországon a sport és azon belül a labdarúgás hanyatlása zajlott, nemzetközi színtéren teljesen eltérő folyamatok érvényesültek. A sport nem csupán gazdasági szempontból vált egyre jelentősebbé, hanem társadalomszervezés, közösségi értékteremtés szempontjából is egyre komolyabb hangsúlyt kapott. A pszichológiai, társas kompetenciák fejlesztése, a közösségi kohézió erősítése mellett a deviáns magatartásformák (pl. fiatalkori bűnözés) elleni fellépés, a társadalmi mobilitás és integráció, továbbá a lokális kulturális örökség megjelenítése és ápolása szempontjából is központi jelentőségűvé vált. A sport olyan komplex társadalmi-gazdasági jelenséggé vált, ami az élet szinte minden területén jelen van, hatással bírhat azokra, továbbá a média átalakulása és a globalizáió révén gazdasági szerepe is rendkívül felértékelődött. Európában ez a folyamat elsősorban a labdarúgásban koncentrálódott, ami a sportágat új dimenzióba helyezte. Ebből a folyamatból Magyarország 20 éven át kimaradt. Amikor 2009 őszén a DVSC játékosai első csoportkörös mérkőzésükön pályára léptek a Liverpool ellen, a tisztes helytállás ellenére is látványossá vált, hogy a késő Kádár-kor szürkesége és a rendszerváltás zavarai után a világ élvonala milyen távolra került a magyarországi lehetőségektől.

Szintlépés előtt?

A 2010 utáni időszak sportpolitikai lépései két központi, hátráltató tényező enyhítésére irányultak: a krónikus tőkehiány csökkentésére és létesítmény-hálózat konszolidálására. Mivel Európában a központi csapatsportág a labdarúgás, erre irányult a legnagyobb figyelem és ennek vonatkozásában alakult ki a legtöbb vita, hangzott el a legtöbb kritika. A kritikákat mindenki ismeri, akár különböző média felületekről, akár hétköznapi beszélgetésekből. Az FTC azonban 2020. október 20-án egy olyan klub otthonában lép pályára, amely a sport utóbbi évtizedekben zajló átalakulásának egyik legnagyobb nyertese lett, globális sportvállalattként működik, ezért ebben a pillanatban a szektor kiemelt jelentőségére vonatkozó kérdéseknél érdekesebbnek tűnik, hogy 10 év alatt sikerült-e közelíteni a nemzetközi élmezőnyhöz vagy sem.”