Pásztor István: „Ha megfújják a trombitát, még mindig csatasorba tudunk állni”

A vajdasági eseményeket először Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár értékelte, aki elmondta, hogy a választások éve ez a külhoni magyarság számára, hiszen minden szomszédos országban voksolásokat tartanak. Kiemelkedő ezek közül a hétvégén lezajlott szerbiai, ahol ugyan a részvételi arány az 50%-ot alulról súrolta, ám ez a vajdasági kisebb pártoknak kedvezett. Országos szinten hozzávetőlegesen 2,3%-ot ért el a VMSZ, ami kilenc képisielőt jelent Belgrádban. Potápi méltatta Pásztor István pártelnök munkáját és az együttműködést a magyar kormánnyal, amelynek, ahogy kifejtette, kiemelt fejlesztési területe a Vajdaság. Itt említette az aracsi templom megmentését vagy az egészségfejlesztést, a zentai kórháznak juttatott CT-gépeket, illetve a topolyai sporttámogatásokat.

Végül hangsúlyozta: a választási eredmények azt mutatták, hogy a teljes vajdasági magyar közösség képviseltette magát az urnáknál, hiszen 27 év után újra 

Több mint választási siker

A vajdasági politikában veteránnak számító Pásztor István pártelnök kifejtette, hogy még végérvényes adatok nem állnak rendelkezésre, de az eredmények így is történelmiek. „Bátraké a szerencse" – fogalmazott, hozzátéve, hogy: „a mi számunkra sosem tapasztalt külső támogatásnak voltunk haszonélvezői, amivel még nem találkoztunk, és ez óriási plusz energiát adott nekünk”, utalva a magyar kormány szerepvállalására a kampányban. Rámutatott a médiatámogatás erejére is, ahogy kiemelte, ez

Arra is kitért, hogy élő közösség még a vajdasági magyarság: „nem döglöttünk meg, ha megfújják a trombitát, még mindig csatasorba tudunk állni”. Nagy eredményként könyvelte el, hogy felnőtt egy fiatal magyar politikusi közösség Szerbiában, és soha annyi fiatal nőt nem tudtak bevonni még a munkába, mint idén. A VMSZ teljesen meg tudott újulni, húzta alá, és újra képes a hatékony magyar érdekképviseletre. Ezt jelzi, hogy a tartományi parlamentben a második legjelentősebb erő lesz, megduplázva az új ciklusban mandátumai számát.

Önkormányzati szinten harmincegy járási önkormányzatban volt érdekelt a VMSZ, ebből 23 helyen önálló listát indított, 8 helyen pedig az SNS listáján indult magyar, főleg a szórványtelepüléseken. Így sikerült olyan helyeken is megjelenni, ahol egyébként igen alacsony a magyarság számaránya, például a szerémségi Szávaszentdemeteren. Összesen 2012-ben 114 mandátuma volt az önkormányzatokban, 2016-ban 109, és idén 170-re ugrott ez a szám, ami óriási eredmény. Fontos, hogy több városban abszolút magyar többség alakult ki az önkormányzatokban, ilyen például Magyarkanizsa, Zenta, Topolya városa.

Szabadka nem lett meg, de így is van előrelépés

A szabadkai eredményekről (itt nem sikerült megszerezni a polgármesteri széket) kifejtette, hogy a város a helyi magyarság számára szimbolikus helyszín, még akkor is, ha csupán 30% a magyarok aránya. A VMSZ a legerősebb listájával készült helyben a választásra, noha tisztában voltak vele, hogy reális esély nincs a győzelemre. Sajnos a horvát és bunyevác közösségekből nem jöttek szavazatok, de 22 magyar jelölt így is bekerült a városházára.

Lapunk kérdésére Pásztor István úgy vélekedett, hogy a magyar kormány támogatása rendkívül sokat jelentett a választási sikerben, ami hosszabb távon

A VMSZ elnökével hosszabb interjút is készítettünk, ezt is hamarosan publikáljuk.

Potápi Árpád államtitkár lapunknak elmondta, hogy a vajdasági sikerrecepthez az erős politikai közösség kellett, a VMSZ pedig be tudta teljesíteni ezt a küldetést. A kormány intézményfejlesztési programjának ez új lendületet adhat, eddig is több száz óvodát és iskolát újítottak fel, és amennyiben igény mutatkozik rá, új intézmények is épülhetnek. Az államtitkát lát potenciált a szórványrégiókban is, itt a maradéki közösséget emelte ki, így a Szerémségben sem engedik el a megmaradt magyar közösség kezét.