Már nem nemzetek csatároznak egymással, mint az első vagy második világháború idején, hanem nyíltan pénzügyi csoportok, amelyek gazdasági befolyásukon keresztül politikai befolyást akarnak elérni. Ezt akarja elkerülni Orbán Viktor kormánya. Interjú.
„Horváth K. József: Már a második fejezetét is megismerhette a közvélemény a gazdaságvédelmi akciótervnek, sőt annak a részleteit is. Mit jelent a vírusfertőzéstől rettegő magyarok számára a kormány ezen intézkedéssorozata?
Lentner Csaba: Az Orbán-terv Magyarország rendszerváltozást követő három évtizedében a legátfogóbb gazdaságfejlesztési program, amelynek összege közel 11 ezer milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 22 százalékát kitevő. Igaz, hogy külső okok által előidézett helyzetben született meg az Orbán-terv, ám a célja nem csak a védekezés, hanem a védekezésből történő támadás. Nemcsak a 10 év alatt elért pozíciók megvédése, hanem az ország gazdasági fejlődésének válság utáni továbbvitele. Ezért védi a kormány munkahelyeket, ezért támogatja a vállalkozásokat.
Lényeges, hogy a várható visszaesés nem a polgári kormány 10 éven át tartó gazdaságpolitikájának, nem a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának következménye, hanem kizárólag külső járványügyi okok idézték elő.
Ez a válság a magyar gazdaságot pénzügyileg stabil állapotban, a növekedési szakaszában érte el. De növeli a válságkezelés esélyeit, hogy jók a fundamentumok, hiszen 10 év alatt 15 százalékkal csökkent az államadósság, eltűnt a devizakitettség, 7 éve tartó gazdasági növekedési szakasz áll mögöttünk. Tévesek azok az ellenzéki megállapítások, amelyek a magyar gazdaság túlfűtöttségéről és ebből adódó gyenge védekező képességéről beszélnek. Pont az a szerencsénk, hogy a magyar gazdaság jól teljesített, így vannak pénzügyi tartalékai, a kormánynak és a Nemzeti Banknak pedig ereje a jelentősebb visszaesés elkerülésére.”
Bár elvben lenne tér a lazításra, a jegybank nem csökkentette a kamatokat, amiben a nemzetközi pénzpiaci turbulencia és az erős dollár játszott szerepet. A Fed szigorúbb politikája szűkíti a mozgásteret, így az MNB egyelőre kivár – értékeli a kedd délutáni kamatdöntést a Makronóm Intézet elemzője.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
A jegybank hamarosan távozó elnökét Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatainak előmozdítása miatt érte a kitüntetés.
Az ukrán hadsereg közlése szerint több tucatnyian rekedtek az idősotthon romjai alatt.
A hidegfronti hatás érvényesül, így az arra érzékenyeknél fejfájás és migrén jelentkezhet.
