Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A nagy kérdés ma az, hogy képesek lesznek-e a nemzeti-demokratikus országok szembe szállni Kínai terjeszkedő imperializmusával és az oroszokkal – jelentette ki Yoram Hazony izraeli professzor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben tartott előadásában, melyben szembeállította egymásal a birodalmi és a nemzeti függetlenségi gondokodást.
Meglepetés volt a Brexit, meglepetés volt Trump, meglepetés volt Olaszország, meglepetés volt, hogy Közép-Európában nemzeti kormányok kerültek hatalomra, és meglepetésként hatott a véleményformálókra, hogy Bolsonaro nyert Brazíliában – ezzel kezdte a nacionalizmus erényéről szóló előadását Yoram Hazony izraeli professzor.
Hazony azon alkalomból beszélt a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, hogy The Virtue of Nationalism (A nacionalizmus erénye) című kötetét az év konzervatív könyvének választotta az amerikai Intercollegiate Studies Institute (ISI) agytrösztje.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Danube Institute és a Mathias Corvinus Collegium meghívására hazánkba érkező Hazony szerint az előző évek meglepetések sorát hozta a világpolitikában, ami azt mutatja, hogy világszerte változóban van a politikai rend.
Hazony előadásában szembeállította egymással a birodalmi és a nemzeti gondolkodást. Mint mondta, a birodalmi gondolkodásnak ősi gyökerei vannak; eszerint a felfogás szerint akkor van béke, ha minél több népet egyazon törvény szerint kormányoznak. Ez felfogás már a Bibliában is feltűnik, jó példa rá a Római Birodalom vagy Kína. Ezt azonban már az ószövetségi próféták kikezdték, akik gyakorlatilag a nemzeti függetlenséget hirdették, azt, hogy minden nemzetnek lehetnek saját törvényei.
Az izraeli professzor leszögezte: az ember túl kevés ahhoz, hogy tudja, mi a jó az egész világnak. Nem lehet minden nemzetet egy törvénynek alávetni erőszak nélkül. Szabadnak lenni annyit tesz, hogy megvan számunkra az egyet nem értés lehetősége.
Hozzátette: a középkori katolikus Európa már független államokat szült, majd a reformáció korában az angolok úgy döntöttek, hogy nem csak a császár, hanem a pápa alá sem akarnak tartozni, és még ilyen szempontból is függetlenek lesznek.
Yoram Hazony párhuzamot vont az ókori Pay Romana és a kortárs Pax Americana között, kijelentve, hogy ő megijedt, amikor George W. Bush messianisztikus hévvel új világrendről beszélt.
Mostanában mindenki a kötelezően elfogadandó sokszínűségről beszél. Ugyanakkor minél erősebbé válik a liberális imperializmus, annál intoleránsabb is.
Yoram Hazony szerint a nagy kérdés ma az, hogy képesek lesznek-e a nemzeti-demokratikus országok szembe szállni Kínai terjeszkedő imperializmusával és az oroszokkal.