Le Monde: Megkezdődött Macron és Orbán háborúja

Trianoni tönkretevőinktől mi mást várhatnánk, minthogy bosszantja őket a puszta létünk? Zakson.

A gyíkgiliszta tekereg saját önnásza körül...

"lefogják csapni".

Ehhez mit szól a Le Monde? Erről miért hallgatnak? Ez is megérdelme egy 7. cikk-el kapcsolatos vizsgálatot. "Az afrikai országok csakis a francia központi bankba helyezhetik letétbe monetáris tartalékaikat. Franciaország már 14 állam nemzeti tartalékával gazdálkodik 1961 óta. Kezeli Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon pénzét. Évről évre mintegy 500 milliárd dollár gazdagítja ily módon a francia kincstárat. Az afrikai országok évente a pénzük 15 százalékához férhetnek hozzá. Ezen felül jogosultak kölcsön felvételére a kereskedelmi átlagkamatlábon alapuló kamattal. A kölcsön maximális értéke azonban nem lehet magasabb, mint az előző évi állami bevételük 20 százaléka. Ha az ország ennél több kölcsönt szeretne felvenni – a saját pénzéből – Franciaország megvétózhatja. “Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik”– nyilatkozta nemrég Jacques Chirac, volt francia államfő. Bármilyen új erőforrásra lelnek a volt gyarmatok területén, Franciaországnak jogában áll azt elsőként felvásárolni. Az országok csak akkor kereshetnek más vevőt, ha a franciák rábólintottak. A kormányzati megbízások esetében francia cégeket kell előnyben részesíteni, nem számít, ha más jobb ár-érték aránnyal szolgálna. Ebből kifolyólag a legtöbb ex-gyarmat gazdasági létesítményei francia emigránsok kezében vannak. Elefántcsontparton például francia vállalatok tulajdonában van az összes közmű – a víz, az elektromosság, a telefon, a közlekedés, a kikötők és a nagyobb bankok is. Ugyanígy a kereskedelemben, az építőiparban és a mezőgazdaságban is. Végül az afrikaiak majd odáig jutnak, hogy az európaiak tulajdonában lévő kontinensen fognak élni. A valutaközösségi franknak köszönhetően Franciaország könnyedén megcsapolhatja az afrikai országok kasszáit. Már az Európai Unió is elítélte ezt a rendszert, de a franciák nem hajlandóak megszabadulni gyarmati rendszerüktől, mely 500 milliárd dollárral gazdagítja a kincstárukat. Az éves egyenleg megküldése Franciaországnak Az afrikai országok a jelentés elküldése nélkül nem juthatnak hozzá a pénzükhöz. Van valami hátborzongató Afrika és Franciaország viszonyában. Először is, hogy Franciaország súlyosan függ az Afrika kizsákmányolásától, már a rabszolgaság kora óta. Továbbá ijesztő, hogy a francia elitben nincs annyi a kreativitás, hogy túllépjen a régi időkön és a hagyományokon. Végül pedig, Franciaország két, olyan a múltban ragadt, paranoiákkal küzdő intézménnyel rendelkezik, melyek apokalipszist sejtenek a változások mögött és ideológia szempontból nem jutottak tovább a 19. századi romanticizmusnál. Ennél fogva a Francia Pénzügyi és Költségvetési, valamint a Külügyminisztérium nem csak Afrikára, de magukra a franciákra is fenyegetést jelent. Afrikának is lépnie kell azonban, ha fel szeretné szabadítani magát. Érthetetlen például, hogy hogyan bírja 450 francia katonai irányítani Elefántcsontpart 20 millió fős népességét." Forrás: https://24.hu/kulfold/2015/01/14/a-gyarmatoktol-a-charlie-hebdo-i-terrorig/ „Nem kezdődött túl jól Emmanuel Macron háromnapos afrikai körútja, ugyanis Burkina Fasóban hétfőn gránátot dobtak a francia elnököt kísérő katonák buszára, majd később követ hajítottak az elhaladó konvojra. Macron nem volt jelen az utóbbi incidens idején, mert éppen az elnökkel tárgyalt, majd a rá jellemző módon először nem a helyi vezetőkkel és üzletemberekkel váltott szót, hanem a fiatalságnak adott elő az ouagadougoui egyetemen. Sőt, a kérdéseikre is válaszolt. De ekkor jött a következő, nem várt fordulat. A líbiai emberkereskedelemre vonatkozó kérdés után igencsak ingerülten, emelt hangon kérdezett vissza a hallgatóságnak. – Ezt a kérdést magatoknak tegyétek fel. Ez elképesztő! Hogy kik az embercsempészek? Az afrikaiak, kedves barátaim. Az afrikaiak. Mutasson valaki egy franciát, egy belgát, egy németet, aki embereket visz. Ilyen ember nem létezik – fakadt ki. Macron számára kevéssé megnyugtató, hogy a líbiai embercsempészet témáját épp a sajtó fejelte meg a közelmúltban azzal, hogy a közvélemény elé tárta: a migrációs felfordulásban újjáéledt a modern kori rabszolgaság. Ugyanakkor nem tudni, pontosan minek szólt vagy miből táplálkozott felháborodása. A francia választási kampányban, idén februárban Algériában járva kijelentette, hogy emberiesség elleni bűntett volt a francia gyarmatosítás, így húzva meg azt a morális vonalat, amelyhez most politikai lépéseit igazítania kell. Útjának célja partnerségi viszony felépítése, de ennek hirtelen olyan akut problémák megoldására kell kiterjednie, mint a Líbiában rabszolgaságba taszított szerencsétlenek kiszabadítása, az embercsempész-hálózatok kiiktatása.” https://mno.hu/kulfold/emmanuel-macron-vegre-leszamolna-a-gyarmati-multtal-2430811 https://tinyurl.hu/3ssW/