A különbséget a kutatók szerint az okozza, hogy az apa dohányzása a spermasejteken keresztül hat az utódra. „A dohányzásról köztudott, hogy genetikai és epigenetikai károsodást okoz az ondósejtekben, amely átadható az utódnak és fejlődési rendellenességet idézhet elő. Az állatkísérletekben egyre több a bizonyíték az úgynevezett epigenetikai programozásra, azaz arra a mechanizmusra, amely által az apa fogantatás előtti környezete hatással lehet a jövőbeni nemzedék egészségére” – magyarázta Svanes.
Svanes és kutatócsoportja azt is vizsgálta, hogy hatással van-e az asztma kialakulásának kockázatára az, ha az apa hegesztéssel foglalkozott. Kimutatták az asztma növekvő kockázatát az utódnál még akkor is, ha az apa felhagyott a hegesztéssel a fogantatás előtt.
„A dohányzás és a hegesztés pubertás kor utáni kezdete és azok időtartama a legfontosabb tényezőt jelentheti az utód asztmakockázatát illetően” – hangsúlyozta Cecile Svanes.