Az apák fiatalkori dohányzása jelentősen növeli gyermekeik asztmájának kockázatát

Nemcsak az apa fogantatás előtti dohányzása, hanem annak korai elkezdése is növeli a nem-allergiás eredetű asztma kialakulásának kockázatát. Ez azt jelzi, hogy nemcsak az anyai környezet játszik kulcsfontosságú szerepet a gyermek egészségében, hanem az apa életmódja is – mutatták ki a Bergeni Egyetem kutatói 24 ezer gyermeket vizsgáló tanulmányukban.

„A gyermek asztmájának kialakulására a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az apák 15 éves koruk előtt kezdenek el dohányozni”– idézte Cecilie Svanest, a norvég egyetem professzorát a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Ami az anya dohányzását illeti, a szakemberek a korábbi kutatásokkal összhangban azt találták, hogy szintén növeli az asztma kialakulásának esélyét az utódnál. Ugyanakkor a fogantatás előtti anyai dohányzás és az asztma kialakulása között nem mutattak ki kapcsolatot.

A különbséget a kutatók szerint az okozza, hogy az apa dohányzása a spermasejteken keresztül hat az utódra. „A dohányzásról köztudott, hogy genetikai és epigenetikai károsodást okoz az ondósejtekben, amely átadható az utódnak és fejlődési rendellenességet idézhet elő. Az állatkísérletekben egyre több a bizonyíték az úgynevezett epigenetikai programozásra, azaz arra a mechanizmusra, amely által az apa fogantatás előtti környezete hatással lehet a jövőbeni nemzedék egészségére” – magyarázta Svanes.

Svanes és kutatócsoportja azt is vizsgálta, hogy hatással van-e az asztma kialakulásának kockázatára az, ha az apa hegesztéssel foglalkozott. Kimutatták az asztma növekvő kockázatát az utódnál még akkor is, ha az apa felhagyott a hegesztéssel a fogantatás előtt.

„A dohányzás és a hegesztés pubertás kor utáni kezdete és azok időtartama a legfontosabb tényezőt jelentheti az utód asztmakockázatát illetően” – hangsúlyozta Cecile Svanes.

MTI