Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Alapkamat, banki kamat, infláció... Mi számít igazán?
Mi befolyásolhatja megtakarított pénzünk értékét? Alapkamat, banki kamat vagy infláció? Mire figyeljünk? Megmutatjuk melyek a legfontosabbak és miért!
1. Az egyik ilyen fontos tényező a jegybanki alapkamat. Ez a mutató ugyanis többek között azt is jelenti, hogy mekkora éves kamat mellett fogad el pénzeket a Magyar Nemzeti Bank a piaci szereplőktől. Ez az érték nagyban befolyásolja a bankok betétgyűjtési és hitel kihelyezési politikáját. Az alapkamat változásával kapcsolatos várakozások általában előre beépülnek a rövid (1 évnél rövidebb) futamidejű hozamokba. Jelenleg a jegybanki alapkamat 1 százalék alatti. A bankok a betéti kamataikat jellemzően az alapkamattól függően árazzák, ezért a bankok által fizetett betéti kamat is alacsonynak mondható. Ezzel szemben a kisbefektetők igen jól járnak, mert számukra az állam különösen jó kamatokat kínál, ha a megtakarításukat lakossági állampapírba fektetik, hiszen a legnépszerűbb egyéves Kamatozó kincstárjegy kamata jelenleg 2,25 százalék.
2. A pénz és így a befektetések értékét nagyban befolyásolja az infláció szintje is. Ennek mértéke határozza meg a pénz reálértékét, hiszen az infláció mértékét a befektetésre kapott kamatból le kell vonni. Ha az ígért befektetési hozam nem vagy alig haladja meg az inflációt, akkor pénzünk reálértéke a befektetés lejáratakor csökken. Ha ebből még 15 százalék kamatadó és a 6 százalékos EHO is lejön, akkor sokat veszítünk. Az infláció mértékén alapuló befektetési lehetőségek jelenthetik a megoldást pénzünk reálértékének megtartására. Erre kínál jó alternatívát a három, vagy ötéves futamidejű, az éves inflációt garantáltan most 2,75 illetve 3,25 százalékkal meghaladó Prémium Magyar Államkötvény.
3. Nagyon fontos a lehetséges befektetési formák kamatainak összehasonlítása. Leggyakrabban az állampapírokra, bankbetétekre, akciós betétekre, lekötött betétekre gondol ilyenkor az ember. A magyar kisbefektetők kamat-érzékenyek, vagyis ahol magasabb kamatot kínálnak, oda megy a megtakarítások nagy része. Az állampapírok mára túlnőttek még az akciós bankbetéteken is: hozamuk jócskán meghaladja azokét, és különböző olyan feltételeknek sem kell eleget tenni, mint amilyeneket a bankok sokszor előírnak a magas kamat ígéretéhez. Ha megtakarításunkat 3 vagy akár 5 évre is nélkülözni tudjuk Tartós Befektetési Számlán, akkor még a kamatadót is megspórolhatjuk. Ha még az EHO fizetési kötelezettségtől is meg akarunk szabadulni, akkor forint állampapírt kell választanunk.
Jelenlegi lakossági állampapír kamatok
Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat |
Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK 2021/I) | 5 év | 3,25% (infláció + 3,25%) |
Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK 2019/L) | 3 év | 2,75% (infláció + 2,75%) |
Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK 2026/N) | 10 év | 3,8% (12 hónapos DKJ átlaghozam + 2,75%) |
Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK 2022/N) | 6 év | 3,55% (12 hónapos DKJ átlaghozam + 2,5%) |
Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK 2020/Q) | 4 év | 3,05% (12 hónapos DKJ átlaghozam + 2,0%) |
Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) | 1 év | fix 2,25% |
Féléves Kincstárjegy (FKJ) | 6 hónap | fix 2,00% |
Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJP) | 1 év | fix 2,25% |
Kincstári Takarékjegy I. (KTJ I.) | 1 év | fix 2,00% |
Kincstári Takarékjegy II. (KTJ II.) | 2 év | fix 2,50% |
Forrás: www.allampapir.hu