Mi lesz a Fidesz külpolitikai doktrínája?

A Mandiner értesülései szerint kormányra kerülése esetén aktív közép-európai politizálásra készül a Fidesz, a tervek szerint Magyarország elsősorban a közös érdekeken nyugvó lengyel és román kapcsolatait erősítené. Erre nagy lehetőséget látnak a 2011-es uniós elnökségben, mert ekkor kell előkészíteni az Európai Unió következő költségvetését, ahol az új tagországoknak közös érdeke, hogy a kohéziós alapok minél nagyobb források felett rendelkezzenek. Mivel ebben a régi tagállamok ellenérdekeltek, ezért csak akkor lehet sikerre számítana, ha a közép-európai országok egységes tömbként lépnek fel.

Információink szerint a Fidesz közép-európai együttműködési terveinek fontos aspektusa a térség észak-déli, elsősorban közlekedési és energetikai összeköttetéseinek erősítése. Az uniós tagországok mellett itt Horvátországnak, az országba tervezett LNG (cseppfolyósított gáz) terminálnak is fontos szerepe lehet.

A tervezett magyar külpolitika arra épít, hogy a térség biztonságát az Egyesült Államok tudja garantálni, ezért fontos, hogy fennmaradjon az amerikai katonai jelenlét. Itt is vannak közös pontok a lengyel, a román és a magyar helyzetben: a Patriot-rakétabázis Lengyelországban, a tervezett rakéta-pajzs Romániában és a pápai NATO-légibázis Magyarországon. Ugyanakkor nem halogatható tovább a Magyarország déli légterét ellenőrző NATO-lokátor megépítése, amihez sürgősen megfelelő helyszínt kell találni. Az sem számít újdonságnak, hogy a Fidesz akár belpolitikai konfliktusok árán is elkötelezett az afganisztáni misszió fenntartása mellett.

Javuló szerb és román, kérdőjeles szlovák viszony

A szomszédos országok közül a Fidesz a leginkább Szlovákiával kapcsolatban borúlátó, a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt egyik informátorunk egyszerűen abszurdnak nevezte. Sok múlhat a júniusi szlovák választások eredményén. A Fidesz külügyérei jelzéseket kívánnak adni Pozsony felé, hogy vannak közös érdekek (mint az észak-déli közlekedés és az energiabiztonság), ugyanakkor nem fogják tolerálni a jelenlegi ficói kisebbségi politikát. Ha a felvidéki magyarok emberi, oktatási vagy nyelvi jogai sérülnek, akkor készek nemzetköziesíteni az ebből fakadó konfliktusokat. Az ukrán helyzettel kapcsolatban a fő kérdés az, hogy az ország új vezetése felszámolja-e a kisebbség-ellenes oktatási intézkedéseket, illetve hozzányúl-e az alapvetően demokratikus berendezkedéshez, illetve a szabad sajtóhoz.

Románia esetében Orbán Viktor és Traian Băsescu jó személyes kapcsolata megfelelő alapokat teremthet a normális partneri viszonyra: forrásaink hangsúlyozták, hogy a román elnök vagy a miniszterelnök az elmúlt években bármikor Magyarországon járt, akkor a kormányzat képviselői mellett mindig tárgyalt az ellenzék politikusaival is, emellett a román elnök komoly gesztust tett, amikor tavaly ellátogatott Tusnádfürdőre. A romániai magyarság szempontjából három fontos előrelépésre is van remény: a román törvényhozás előtt van a gyakorlatilag kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény, a három székely megyéből önálló fejlesztési régió jöhet létre és a decentralizációs törekvések is jót tehetnek a magyar kisebbség helyzetének.

Fideszes forrásaink szerint biztató a helyzet Szerbiában is, ahol elfogadták a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, mely gyakorlatba ülteti a kulturális autonómiát, rendezték a Vajdaság statútumát és fel fog állni egy tudományos testület, ami kivizsgálja a '44 utáni magyarellenes atrocitásokat. Ha Szerbia ezen az úton megy tovább, akkor a Fidesz szerint támogatható az ország uniós csatlakozása. 

A Jobbik megerősödését felemásan ítélik meg a Fidesz külügyérei: úgy látják, nemzetközi szempontból még talán jót is tett a pártnak, megritkultak a Fideszt szélsőségességgel vádoló nyugati vélemények, ugyanakkor várhatóan a nemzetpolitikában komoly nehézségeket fog okozni a Jobbik képviselőinek belpolitikai motivációjú nagyotmondása.

Oroszország és Kína: pragmatizmus, egyértelmű keretek között

Információink alapján egy Fidesz-kormány pragmatikus és kiszámítható kapcsolatra törekedne Oroszországgal. Egyértelművé kívánják tenni, hogy a magyar jobbközép nem ellenzi az orosz tőke jelenlétét az országban, viszont ragaszkodnak három stratégiai magyar vállalat, a Mol, az OTP és a Richter függetlenségéhez. Emellett Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy Magyarország legitim törekvése az energia-diverzifikáció és Magyarország nem fogadja el az érdekszféra-elméletet.

Ami Kínát illeti, a Mandiner forrásai hangsúlyozták, hogy Magyarország érdeke egy fejlődő gazdasági nagyhatalommal a pragmatikus kapcsolat. Azonban külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekben a Fidesz számára stratégiai partnerek elsősorban a csendes-óceáni térség demokráciai, vagyis Japán, Dél-Korea, India, továbbá például a párt támogatná a tajvaniak EU-s vízummentességét is.