Úgy elszigetelődött Magyarország, hogy mindenki ide akar jönni: a külföldiek cáfolták meg a városi legendát

Úgy néz ki, előbb vagy utóbb minden mítosz megdől.

Hévízen kihívást jelent az orosz ajkú látogatók számának jelentős csökkenése, ám így is a külföldiek teszik ki a vendégek 60 százalékát, szemben a járvány előtti, 40 százalék körüli aránnyal. Az egészségturizmus alterületei világszerte fontos perspektívát jelentenek, hazánk az élen jár a lehetőségekben.
Simon Dominika és Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Több ezer éves fürdőkultúra-hagyományaink, valamint a modern orvosi kutatásokra épülő fürdőgyógyászatunk hazánkat kiemelt turisztikai desztinációvá teszi az egészségturizmusban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 115 gyógy- és 157 termálfürdő, 231 strand, valamint 198 élményfürdő található Magyarországon, s 38 úgynevezett minősített gyógyhely van, amely prevenciót, terápiát, rehabilitációt nyújt a vendégeknek.
Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondja: az egészségturizmus szerepének növekedését mutatja, hogy míg 2000-ben a gyógyszállók (akkor még nem voltak wellness-szállodák) a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák 10 százalékát adták, addig mára az egészségturisztikai profilú, azaz gyógy- és wellness-szállodák meghatározók lettek. „A magyarországi egészségturizmus egyértelműen az egyik kitörési pont a nemzetközi versenyben, unikális adottságainkkal kevesen tudnak versenyre kelni mind régiós, mind világszinten” – hívja fel a figyelmet. Hozzáteszi: a digitális turizmus elterjedése kifejezetten támogatja a fenti trendeket.