A városvezető szerint fontos kérdés, ki mennyire gondolja véglegesnek a külföldi letelepedést. A vízválasztó szerinte szeptember 1-je, a beiskolázás: ha a beregszászi kötődésű családok Magyarországon íratják be a gyereküket, már nehezebben indulnak majd haza, főleg, ha hadköteles korú férfi is van a családban.
„Budapesti látogatásaimon szinte több beregszászival találkoztam, mint itthon”
– mondja helyi forrásunk, Dóra. De azért azt tapasztalja, hogy kismértékben megindult a hazaszállingózás. Érdekes, mekkora szerepe van a magyar állam kárpátaljai fejlesztéseinek a magyar népesség megtartásában. A végzős főiskolai hallgató rámutat: sokan a magyarországihoz képest feleakkora fizetés ellenére ragaszkodnak a munkahelyükhöz, kulturális közegükhöz.
A beruházások valóban jelentős mértékűek. Mint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztet: Beregszász és a kistérség kiemelt figyelmet élvez, amiből természetesen nemcsak a magyarok, hanem az egész régió profitál, és nem csupán a munkahelyek által, a főiskola például a támogatások révén a kistérség legnagyobb adózójává vált.
Kiemelhető a főiskolánál kialakított tornaterem, az Egán Ede Szakképzési Centrum és Szakgimnázium, a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium és a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola fejlesztése, a görögkatolikus szakkollégium létrehozása, a beregszászi színház és a közösségi ház felújítása – sorolja lapunknak a politikus, és a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának nyújtott támogatást is megemlíti.