Szivárványos össztűz zúdult Magyarországra

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Hát akkor jelezném ennek a 157-nek: mi itt, a Terézvárosban magasról teszünk a törvényetek gyűlöletkeltő passzusaira” – üzent a kormányoldal által pedofilellenesnek, az ellenzék részéről homofóbnak és melegellenesnek nevezett törvénycsomag elfogadóinak Soproni Tamás momentumos polgármester. Ilyen és ehhez hasonló üzenetek szinte szakmányban születtek az utóbbi időben. A jogszabály a Fidesz, a KDNP és a Jobbik szavazataival ment át a parlamenten – e körülmény némi „koalíciós” feszültséget is okozott a hatpárti baloldali összefogásban.

Ugyanakkor az elvi alapok minőségét jól példázza, hogy a kormányt gyűlöletpolitikával vádoló ellenzéki politikusok magyarázkodó szövetségesük esetében jóval elnézőbbek. Vagyis bár ezek szerint az lmbtqi-jogok esetében kibékíthetetlen ellentétek feszülnek Jakab Péterék és a többiek között, ez nem akadálya a további együttműködésnek. Sőt. A Fekete-Győr András vezette formáció épp a múlt héten kötött külön átfogó, tizenhét körzetet érintő megállapodást a Jobbikkal az előválasztásnak nevezett procedúrában.

De vissza a botrányt kavaró törvényhez! Az eredeti, kifejezetten a pedofilokkal szembeni fellépést célzó, a büntetési tételeket szigorító és a pedofilok nyilvános lajstromát felvető fideszes javaslat mögött szinte teljes konszenzus alakult ki, ám az ehhez benyújtott, ugyancsak kormánypárti módosító, amely a gyermekvédelmet érintette, már kiverte a biztosítékot.

Kiskorúak védelmében
„Nincs semmiféle törvényünk a homoszexualitásról, arról van törvényünk, hogyan védjük meg a gyermekek és a szüleik jogait” – üzent Orbán Viktor a kritikusoknak, akik már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is nekifeszültek a kormánynak, pél­dául a minapi brüsszeli uniós csúcson. A kritikák és támadások volumene a CEU, a médiatörvény vagy a civil szervezetek átláthatóságát célzó szabályozás idejét idézi.

Pedig a törvényszöveg valóban nem tartalmaz homofób vagy gyűlöletkeltő kitételt, a beemelt passzusok kifejezetten a kiskorúakra vonatkoznak. Így a jövőben az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nemmegváltoztatás, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik/amelyek szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. Ennek részletszabályait az emberi erőforrások minisztere dolgozza ki rendeletben.

A törvény kimondja továbbá: az állam a gyermekvédelmi rendszerben is védi a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, illetve azt is rögzíti, hogy tizennyolc év alatti fiatalnak tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását, valamint olyat, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is. A jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartalmú filmeket. Ez utóbbi ellenőrzése a Médiatanács feladata lesz. Ebből pedig az következik, hogy a Harry Potter-filmek és a sajtóban elterjedt félelmek szerint emiatt a képernyőről lekerülő egyéb produkciók esetében legfeljebb a tizennyolcas karikát kell majd alkalmazni – ha egyáltalán.

Multik, ngó-k, politikusok, uniós vezetők
Mindenesetre a törvényre szinte össztűz zúdult: üzent a Netflix, az RTL Klub, az amerikai nagykövetség, megszólaltak a Soros által finanszírozott nemzetközi civil szervezetek, így például a Human Rights Watch, a Civil Liberties Union for Europe, itthon pedig a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International vagy a törvény első változatát is kifogásoló Társaság a Szabadságjogokért. Volt több tüntetés is, például a Kossuth téren és a Sándor-palota előtt.