Visszatérnek a házgyárak

Takács Zsolt  interjúja a Mandiner hetilapban.

Milyen trendek tapasztalhatók a magyar ingatlanpiacon?
Nehéz általánosítani. A koronavírus-­járvány miatt például a panellakásokban lakók vidékre akarnak menekülni. Ezek az emberek csak a panel eladásából szerzett pénzt tudják az új családi házra fordítani, és általában 50-60 négyzetméteres házat szeretnének építeni pici kerttel. A másik típusba a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő ügyfelek tartoznak, sokan kerülnek ki ebből a körből. Ők a támogatások és az olcsó hitelek miatt saját ház építését szeretnék megvalósítani különleges igények nélkül. A csok egyik feltétele, hogy az ingatlan legalább 90 négyzetméteres legyen. Itt jelentkeznek a középosztálybeli, fiatal, magasabb jövedelmű, gyerekes párok. A harmadik csoport 150-200 négyzetméteres prémiumházat igényel napelemmel, hőszivattyúval, nagy tolóajtókkal. Átmenet nincs. Örömteli hír, hogy egyre többen gondolkoznak környezettudatos házban, és nem akarnak cementet látni az építkezésen.

A vevők nagyjából hány százaléka igényli ezt?
A minket felkereső ügyfelek 30-40 százaléka már meg tudja fogalmazni az effajta igényeit. Általános elvárás, hogy alacsony energiafelhasználású épület legyen elektromos fűtéssel, napelemmel kiegészítve. Többen igénylik, hogy a szerkezet, a külső-belső szigetelés természetes, növényi alapú legyen.

Ezen elvárásoknak a készházak is megfelelnek. Milyen a fogadtatásuk Magyarországon?
Amikor ebben a szakágban elkezdtem dolgozni, mindenki azt kérdezte, hogy milyen gyorsan égnek le ezek a házak, elfújja-e őket a szél. Sokan idegenkedtek a technológiától, ami nem meglepő, mert az építkezések módja nagyban függ a hagyományoktól. Észak-­Európában azért épülnek a házak faszerkezettel, mert régen is így építkeztek. Svédországban a családi házak 90 százaléka faszerkezetes, Olaszországban viszont a megfelelő építőfa hiánya miatt az arány csak 1 százalék. Hazánkban húsz évvel ezelőtt a családi házak 3-3,5 százaléka készült ezzel a technológiával, mára az arányuk 15 százalék fölé emelkedett. Sok olyan cég jelent meg a piacon, amely folyamatosan keresi az olcsó technológiákat és a kisebb pénzű vevőket. Sajnos ezek a szereplők nem a legjobb technológiát használják, és olyan anyagokat építenek össze, amelyek nem nyújtanak hosszú távú biztonságot.

Milyen hosszú a készházak élettartama?
Ha megfelelő fát és egyéb anyagokat használnak, akkor a fa hatszáz évig megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait. A készházakhoz hossztoldott, hőkezelt, vákuumszárított, a nedvességtartam megtartása céljából fóliába csomagolva szállított fenyőfát használnak. Nyugat-Európában már szinte csak ezt alkalmazzák építőfának.

És Magyarországon?
Itthon vegyes a kép, mert az említett faanyag ára majdnem a duplája a normál fűrészárunak, amellyel sok munka van, mert nedves és vetemedik, ez pedig sok problémát okozhat. Találkoztam olyan építtetővel, aki azt mondta, hogy szép a ház, és a kivitelező is rendes: amikor a ház kinyílik a sarkoknál, kimennek, és összecsavarozzák. Ez a készházak rossz hírét kelti. Sokan azt hiszik, hogy a vakolat mindent megold, azonban megfelelő hő- és páratechnológiára is szükség van.

A könnyűszerkezetes házak fel tudják venni a versenyt a tradicionális épületekkel?
Természetesen. A masszív technológiát használók sokáig azzal érveltek, hogy a könnyűszerkezetes házaknak nincs súlyuk, és rossz a hőmegtartásuk, ami már kevésbé igaz. Pont ezért már nem használjuk a könnyűszerkezetes kifejezést az építészeti kamara állásfoglalása értelmében, hiszen a tégla tömege is csökkent, és a legfőbb szempont a téglaházaknál is a szigetelés lett. Innen jött, hogy hívjuk magunkat szerelt technológiás kivitelezési módú cégeknek.

Milyen áron kaphatók a készházak?
A standard felszereltségű házak ára nettó 400-450 ezer forint négyzetméterenként. Legalábbis a múlt hónapban ennyibe került. Hihetetlen áremelkedés zajlik az építőipari szektorban is.

A folyamatosan élénkülő kereslet okozza az árnövekedést?
Az is szerepet játszik. Számítottunk rá az 5 százalékos áfa miatt, és Nyugat­Európában is fellendült az építőipar. Több nyugati kolléga mondta, hogy sok építtető a megtakarításait vette elő, mert szerinte válságállóbb az ingatlan vagyon, mint a készpénz. Ez húzza a gazdaságot, így az idei, 5 százalékos áfával terhelt díjak olykor magasabbak, mint a tavalyi, 27 százalékos áfát tartalmazók. A piac dönt a tarifákról, minden annyit ér, amennyit adnak érte. Szeretnénk garantált áron dolgozni, most azonban bizonyos anyagok beszerzési árát beleírjuk a szerződésbe, és ha ettől számottevően eltér az összeg átadáskor, akkor emiatt módosítani kell a kontraktusunkat.

Az alapanyaggyártók piacán erős a magyar cégek jelenléte?
A legtöbb vállalat külföldi kézben van, elsősorban a szigetelőanyag- és a gipszkarton-­előállítás területén. Nehéz helyzetben vannak ők is, mivel gyakran változnak a szabályok, Magyarországon az áfa 5 és 27 százalék között ugrált az utóbbi években, így nehéz tervezni.

A készházak technológiája milyen szinten tart ma?
Kifejlett, és egyre többször alkalmazzák a robotizációt is, mivel a munkaerőhiány Nyugat-Európában is óriási probléma. Ebben az esetben a falszerkezeteket robotok állítják elő, akárcsak az autókat, sőt már olyat is láttam, hogy építkezéseken is robotdaru dolgozott. Az évek alatt sokat változott a technológia, és a szigeteléshez már nem üveggyapotot, hanem cellulózt vagy fagyapotot használnak. Gipszkartonlap helyett megjelent a vályogrostlap és a vályogfesték, ami megoldja a hőtárolást. Sőt, ha vályogrostlapot használunk, akkor tökéletes 55 százalékos nedvességarány alakul ki, és ez egészségi szempontból is nagyon jó, mivel antiallergén hatású. Gyerekkorunkban ennek köszönhetően éreztük jól magunkat a nagyszülőknél.

Léteznek már autonóm, önellátó házak is?
Németországban egyre több szigetszerű ház épül, amely csak vészhelyzet esetén kapcsolódik fel a közműrendszerre. Már léteznek olyan akkumulátorok, amelyek akár napokig is tudnak működtetni egy egész házat.

Ez a távoli jövő?
Úgy gondolom, igen. Magyarországon is léteznek már ilyenek, autonóm módon működnek. Négy-öt éve épült az első ilyen ház, és egyre több ügyfél keresi a hasonló megoldásokat. Van olyan ház például, amely az esővízből állítja elő az ivóvizet, és a szennyvizet is maga kezeli.

Az áruk miatt nem terjedtek el az autonóm házak?
Ez a legfőbb oka, bonyolult a rendszerük, ezért olyan drágák. Sajnos az emberek többet költenek luxusra, mint a környezetünk védelmére.

Az önök szakmájában egyébként mennyire jelentős probléma ma a munkaerőhiány?
Nincsen megfelelő mennyiségű szakember, és a szaktudás terén is vannak problémák. Kevesen tanulnak magas szinten az építőiparban, évi öt-tíz jó szakemberrel a több mint negyven­ezer vállalkozás nem tud mit kezdeni. Átrendeződött a munkaerőpiac, de a járvány miatt ideiglenesen pályát váltó vendéglátósokat és művészeket csak segédmunkára lehet alkalmazni. „Darabra” van elég ember, de kevés a szakmunkás. Nekünk a legnagyobb öröm az lenne, ha a nyugatra kivándorolt szakemberek visszatérnének, de sajnos nem tudjuk őket megfizetni, legfeljebb a család miatt jönnek haza.

Ezért fog átállni az építőipar a gyártósorra?
A házak egyre több elemét gyárakban állítják elő, a technológia legfelső szintjét a modulházak jelentik. Ekkor a házak konkrét egységeit gyártósoron készítik, és akár a konyhabútorral együtt szállítják az építkezés helyszínére. Ez a módszer sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mivel gyáron belül oldják meg a felmerülő problémákat, egy szabadtéri helyszínen viszont sok tényező akadályozhatja az építkezést. Svédországban a cégek nagy része nyáron alapozással foglalkozik, télen pedig kiszállítja az előre elkészített házakat, amelyekbe hetvenkét órán belül be is lehet költözni. Csak a modulelemeket kell összecsavarozni és rákötni a közszolgáltatásokra. Ezek ugyanolyan anyagokból épülnek, mint a készházak, tehát élettartamban könnyedén felveszik a versenyt a tradicionális házakkal.

A magyar építőipar ehhez képest mennyire innovatív?
Tizenhat nagy cégből háromnál működnek cnc-gépsorok Magyarországon. Lassú a fejlődés, de azért haladunk. Robottechnológiára még nem látok lehetőséget, de idővel minden meg fog jelenni itthon is. Öt-hat éven belül Magyarországon is lesz robotkaros építőipari összeszerelő üzem.

Ennek hatására meg fog változni a szakma?
A jövő építésze kreatív, környezettudatos és innovatív, mivel nem lesz kivitelező, a feladatok nagy részét előre beprogramozott robotok fogják végrehajtani.

Ausztria több lépéssel előrébb jár technológiában, mint Magyarország?
Ausztriában az épületek 35–38 százaléka a készház-technológiával készült már a kilencvenes évek végén is. Nálunk akkor még egy-két kivétellel minden könnyűszerkezetes építkezés helyszíni szereléssel ment végbe.

Nagy szüksége lenne az építőiparnak a fejlesztésre. Az állam támogatja a fejlődést?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kezdeményezésére most is elérhető hatékonyságnövelő pályázat több mint tízmilliárd forint értékben, és ilyen már három alkalommal is volt. A cél a modernizálás, és szerencsére 
élnek is vele a társaságok.

A fejlesztéseket akadályozhatja az építőipar szerkezete, hiszen túl sok kis cég van.
A rendszerváltozás után sok kisvállalkozás jelent meg a piacon. Jelenleg kilencvenezer olyan vállalkozás van bejegyezve, amely építőiparral foglalkozik. Ebből a legtöbb két-háromfős, a tíz fő felettiek már komoly építőipari cégnek minősülnek. Nehéz összefogni a kisvállalkozásokat, komoly fejlesztéseket nem tudnak finanszírozni, és sokszor minőségi problémák is keletkezhetnek, határidők csúszhatnak. Egyre több olyan kezdeményezéssel találkozunk viszont, ahol a generálkivitelező köré állandó alvállalkozóként csoportosulnak a kisvállalkozók. Összeállnak, és közösen nyújtják a szolgáltatásaikat. Nyugat-Európában és már itthon is jellemzően több szakmát is lefed egy brigád, van benne ács, villanyszerelő, gépész. A termékek jelentős részét gyárakban állítják elő, így garantálva a minőséget.

Nyitókép: Ficsor Márton