Évtizedes – gyakran fegyveres – konfliktus fajult el 2017-ben, amikor Mianmar hadserege az addig is jogfosztott muszlim rohingja kisebbség elűzésébe kezdett. Mianmar néhány hete újra katonai diktatúra lett: a rohingják ügyére nem most lesz megnyugtató megoldás, és közben a buddhista többség is lázong.
Kovács Blanka és Vargha Márk írása a Mandiner hetilapban.
Február elején a mianmari katonai puccs hírétől volt hangos a nemzetközi sajtó. A szövetségi állam de facto vezetőjét, Aun Szan Szu Kjit és több politikustársát letartóztatták választási csalásra hivatkozva. Min Aun Hlain, a hadsereg főparancsnoka szükségállapotot hirdetett a következő egy évre. Azóta néhol teljesen megszűnt az internetszolgáltatás, több nagyvárosban véres tüntetéshullámok zajlanak, a demonstrálókkal szemben statárium van érvényben.
A helyzet nem ismeretlen a nép előtt: az 1989-ig Burma nevet viselő országot 1962-től 2015-ig katonai diktatúra uralta. A Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért 2016-ban megnyerte a választást, azonban továbbra is osztoznia kellett a hatalmon a hadsereggel, a négy évvel későbbi voksoláson viszont elegendő szavazatot szerzett az önálló kormányalakításhoz. A vezérkar az új parlament első ülésnapjára időzítette a hatalomátvételt. Aun Szan Szu Kji nemzetközi megítélése az utóbbi években fokozatosan romlott, mert a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott küzdelmében elbukott: emberi jogi szervezetek azzal vádolják, hogy a hadsereg mellé állt a rohingja kisebbség ellen elkövetett etnikai tisztogatás után.
Régóta tartó megkülönböztetés
A körülbelül ötvennégymilliós Mianmar etnikailag és vallásilag kivételesen sokszínű ország: százharmincöt népcsoport él a területén, a kormány azonban csak nyolcat ismer el hivatalosan – a rohingják nem tartoznak közéjük. A lakosság 88 százaléka buddhista, 6 százaléka keresztény, 4 százaléka muszlim, 2 százaléka egyéb vallást követ. A muszlim lakosság zöme az ország legelmaradottabb részén, a nyugati, óceánparti Arakán államban él; itt két etnikum különböztetendő meg: a kamanok és a rohingják. Előbbieket elfogadja a társadalom, mivel a burmai nyelv valamely dialektusát beszélik, a burmai buddhista népességhez hasonló szokásaik vannak, és állampolgársággal is rendelkeznek. A legnagyobb lélekszámú muszlim kisebbséggel, a rohingjákkal azonban kevesen vállalnak szolidaritást. Idegen bevándorlóként tartják őket számon, sőt a társadalom nagy része úgy véli, hogy Bangladesben lenne a helyük. Mivel az alkotmány alapján nem számítanak mianmari állampolgárnak, és a kormány tagadja önálló etnikai karakterüket, nincs joguk az állami egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és más alapvető szolgáltatásokhoz, nem szavazhatnak, mozgásuk korlátozva van, kormányzati engedélyre van szükségük lakóhelyük elhagyásához és a házassághoz is. Sőt, egyes településeken születésszabályozással igyekeznek csökkenteni a rohingják népességnövekedését, a családoknak legfeljebb két gyermek vállalását engedélyezik. Az atrocitások miatt magas az elvándorlás aránya. A rohingják lélekszámát egymillió-négyszázezer körülire teszik, de csak becslésekre lehet hagyatkozni, ugyanis a népszámlálások során csupán a hivatalosan elismert etnikumokat veszik figyelembe.
A rohingjákat Mianmarban idegen bevándorlóként tartják számon”
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint hamis Nancy Faeser belügyminiszter hivatkozása.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké – mondja az úszósportot is fenyegető transzgenderjelenségekről Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnokot 2022 júniusában kérdeztük anyaságról, nagyköveti szerepvállalásáról, de elmondta lapunknak azt is, mit gondol a szomszédban dúló háborúról. Interjúnk.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Milyen csodás ez a nap.
