Nagyvállalatok élnek vissza a katás adózással

Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.

A kormány 2013-ban a kis- és a középvállalkozások adózási feltételeinek javítására bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját, ismertebb nevén katát, és a kisvállalati adót, azaz a kivát, amelyek azóta is töretlen sikernek örvendenek. Az utóbbi években felülvizsgálták a kisvállalati adót, és folyamatosan csökkentették a mértékét, helyzetbe hozva a hazai kisvállalkozásokat. Az eredmény: egyre több vállalkozás kezdte alkalmazni a két adózási formát.

A kata bevezetésével létrejött egy egyszerű, átlátható, könnyen tervezhető adónem. Mint Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke a Makronómnak rámutat, az adózási forma nagyjából 150 ezer ember munkaviszonyát fehérítette ki, aki a szocialista-liberális érában inkább az adóelkerülést választotta. A kata bevezetésével a kormány lemondott a közterhek egy részéről a gazdaság fehérítésének fejében, amivel egyértelmű sikert aratott. 2020. március elején már több mint 391 ezren választották ezt az adózási formát, ami jelentős növekedés 2016 végi 175 ezres számhoz képest. Miként Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozta, a hazai tapasztalat szerint az alacsony mértékű adókat ténylegesen befizetik az emberek.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját most mégis szigorítaná a kormány. Hende Csaba fideszes képviselő nyújtotta be az adózási forma átalakítását célzó törvénymódosító javaslatot azzal az indoklással, hogy sok munkaadó és munkavállaló nem csupán élt, de visszaélt az adónemmel, mivel könnyedén tudta leplezni vele a bújtatott munkaviszonyt.

„Túl jól” sikerült a gazdaságfehérítés

Számos nagyobb vállalkozás kezdte el kényszervállalkozásba szorítani a munkavállalóit, mivel sokkal kevesebb adót kell fizetni kata esetén, mint ha a járulékokat fizetné meg a munkaadó. Például ha nettó 300 ezer forintos bért kíván adni a munkavállalónak, az a cégnek 550 ezer forintjába fog kerülni, a kata esetén ez az összeg 350 ezer forint. Ráadásul ennek az adminisztrációját már a kényszervállalkozóvá kiszervezett kisadózó fogja intézni, a munkaadó még a bérszámfejtésen is időt, erőforrást spórol. A kényszervállalkozó azonban sokkal alacsonyabb szintű társadalombiztosítási ellátásra, például nyugdíjalapra tesz így szert, mint hasonló nettó fizetés esetén.

Azt, hogy a munkaadó a vállalkozói létbe kényszerítette-e a dolgozót, nehéz ellenőrizni, ez okozza a kata körüli vitákat. Amennyiben az adott tevékenységet a megbízott kisadózó a saját eszközeivel, a saját időbeosztása szerint végzi úgy, hogy a megbízójának nincs közvetlen utasítási joga, valamint a kisadózó bevételeinek kevesebb mint fele érkezik az adott megbízótól, arra utal, hogy nincs szó bújtatott munkaviszonyról. Az előbbi kritériumok közül egynél többnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne merüljön fel a trükközés lehetősége. Csakhogy e kritériumokat a valóságban nehéz ellenőrizni, a kisadózók így természetesen „megfelelnek” a katázás kritériumainak.

A cél a közös, méltányos teherviselés

2019 végén bejárta a sajtót, hogy a Pénzügyminisztérium szigoríthatja a katát, de akkor még nem valósult meg, csupán a NAV-ellenőrzések száma növekedett. Márciusban aztán az adóügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy az Adótanácskozásnak nevezett szakmai fórum kiemelten foglalkozik a katával, mivel rengetegen használják munkaviszony elrejtésére. Az államtitkár hangsúlyozta: ahol eddig száz munkavállaló ült egy irodában, most száz katás ül, és akkor kell lépni, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra. Ez azt jelenti, hogy lényegében szinte intézményesült a munkaviszony kiváltása a katázással.

Az már biztos, hogy ha egy cég hárommillió forintot meghaladó bevételt juttat egy katás vállalkozónak, akkor az ezt meghaladó összeg után 40 százalékos adót kell fizetnie, külföldi partner esetében pedig ezt a kisadózó köteles megfizetni – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Hozzátette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) véleménye is az, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel rendszerint a nagyvállalatok élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni. A miniszter közölte, hogy több száz vagy akár tízezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó óriásvállalatok is katára kényszerítették a munkavállalókat. Ezáltal nemcsak az adózást kerülték meg, vagy legalábbis csökkentették, a dolgozóik is kiszolgáltatottabbá váltak, munkaügyi védelmük megszűnt.

Az iparkamara javaslata alapján

Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány. Elmondta, a kata bevezetése az egyszerűségének köszönhetően növelte a vállalkozási hajlandóságot, és segítette az ötletek megvalósítását. „Garantálni kell, hogy a kedvező gazdasági hatások a jövőben is érvényesüljenek, ahhoz azonban módosítani kell az előírásokon” – fogalmazott. Parragh szerint a kata már nem csupán a gazdaság fehérítésére szolgál, hanem a munkanélküliség csökkentésére is, és fontosnak nevezte, hogy ne lehessen az adózási formát a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni.

Az iparkamara elnökének javaslatai közé tartozik, hogy emeljék hárommillió forintra azt az értékhatárt, amely fölött a partnereknek adatot kell szolgáltatniuk, továbbá hogy az e határ feletti összeg után bizonyos mértékű adót kelljen leróni. Emellett az MKIK javasolta a kata sávossá alakítását is, eszerint hatmillió forint árbevételig havi ötvenezer, afelett hatvanötezer forintos tételes adót kellene megfizetni. Parragh László további ellenőrzéseket is szorgalmazott az adóhatóság részéről. Erre azért lenne szükség megfogalmazása szerint, mert a piac megtisztítása alapvető jelentőségű: a kétes szereplők kiszűrése megkönnyítené a jogkövető szereplők dolgát.

Ideje változtatni

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, az Adónavigátor szakmai szerkesztője és az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja lapunknak azt mondja, hogy indokolt a kata változtatása, mivel az eltelt hat évben szinte semmi nem változott a bevételi kereten kívül. Ennyi idő után szükséges a korrekció – fogalmaz. A szakember érti a problémát, de az iránnyal egyelőre nem tud azonosulni. Attól tart, a módosításokkal túl nagy adminisztrációs teher hárulhat a vállalkozókra, akik épp az egyszerűség miatt választották a katát.

Ha ugyanis a katás vállalkozás átlépi a hárommilliós bevételi határt, onnantól minden hónap 12. napjáig neki vagy a számlát tőle befogadó cégnek bevallást kell beküldenie az adótöbblet megállapítása végett. Az adószakértő szerint ezt sokan nem teljesítik majd, és nem is tartja indokoltnak a többletbevallást, hiszen a számlaadat-szolgáltatás július elsejei változása nyomán a NAV immár minden számlára rálát.

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna elismeri, hogy probléma a rejtett munkaviszony, de a most meghozott intézkedések azokat is hátrányosan érintik, akik szabályszerűen használják az adózási formát. „A tételes adó a 2013-as bevezetés óta nem változott, ezt lehetne emelni, mivel a minimálbér és a járulékok is folyamatosan nőttek” – javasolna alternatívát.

Sok a fenntartás, kevés a javaslat

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Facebook-oldalán osztotta meg aggályait a tervezettel kapcsolatban. Arra hivatkozik, hogy a NAV 2019-es ellenőrzései és elemzései bizonyították: a volt munkavállalók csak akkor katáznak, ha egyébként is megfelelnek ezen adózásforma feltételeinek. 2019-ben a hatóság 2200 ellenőrzést hajtott végre, és azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon nincs visszaélés a katával. Ruszin Zsolt ez alapján hangsúlyozza: a kisadózó vállalkozások tételes adója törvényes megoldás, így nem lehet visszaélésszerű, legfeljebb a szabályok túlságosan lazák. Úgy látja, a gazdaságfehérítésért jelentős bevételről mondott le a kormányzat a kata bevezetésével, és ezen változtatna a gazdaságpolitika. Az MKOE alelnöke is aláhúzza, hogy ki kell metszeni a rendszerből azt, aki nem jogkövető. Ruszin Zsolt várakozásai szerint újabb ellenőrző kampány indulhat a nagy katás megbízó cégekkel szemben – több mint négyezer fő dolgozik ilyen formában mindössze néhány nagyvállalatnak –, de ezzel óvatosan kell bánni, mert ha a legnagyobbakat gyanúsítják bújtatott munkavállalási jogviszonnyal, akkor az akár hitelrontást is jelenthet.

Az egyesület kifejezte aggodalmát, hogy ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor beindulhat a körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként adhatják tovább a cégek egymás között a katás teljesítéseket. Úgy vélik, nehéz helyzetbe kerülhetnek az ügyvédek és mindazon szolgáltatók, ahol természetszerűleg nagy összegű az egy partner által megfizetett megbízási díj. Ebben az esetben az ügyfelet terhelné az extra adó, de feltehetőleg a vállalkozó fogja lenyelni a megbízási díj összegén keresztül. Ruszin Zsolt attól tart, a változások megvonhatják a nagyobb megrendelőkkel rendelkezőktől a kisadózás lehetőségét. Az MKOE felhívja a figyelmet, hogy a munkaviszony és a vállalkozási, valamint megbízási jogviszony sehol a világon nem választható szét élesen, s itt az ideje, hogy Magyarországon részletes jogszabályi definíció, irányelv készüljön róla, amely alapján a NAV az ellenőrzéseit végezhetné. 

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete közleményében az áll, hogy a munkaviszony több szektorban elavult. A katázás szigorítása tehát már-már önmagán túlmutató vitákat vált ki, rámutatva arra, hogy az adópolitikában az egyszerűség előny, de visszaélések forrása is lehet. Másrészt a koronavírus-járvány és a technológiai változások is fokozzák a nem tipikus foglalkoztatási formák és megoldások terjedését, aminek eredményeként egyre többen dolgoznak otthonról, távmunkában, részmunkaidőben vagy épp alkalmazásokon keresztül.

Röviden megjegyzem

Címlapkép: Shutterstock

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.