Hogyan tartsuk kordában az energiát?

Az emberiség energiafelhasználása az ipari forradalom óta robbanásszerűen növekszik. Az energiaéhség kielégítése a gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődés alapjává vált. Ahhoz, hogy a következő generációk is elérhessék és élvezhessék ezen fejlődés gyümölcseit, a környezetbarát energiatermelési módok kutatása került előtérbe. Az energia – pontosabban az elektromos energia – azonban egészen különleges áru.

Az életminőség javulásával exponenciális összefüggésben van a felhasznált villamos energia mennyisége. Sinkovics Bálint az emberi fejlettségi index (HDI) és az egy főre eső éves villamosenergia-felhasználás közötti összefüggést vizsgálta. Megfogalmazása szerint az ENSZ ezt a humán fejlettségi mutatót a társadalom olyan jellemzői alapján határozza meg, mint az oktatás minősége, az életminőség és az egészségügyi jellemzők (például a várható élettartam). Összehasonlítva ezeket az adatokat a Világbank által publikált éves villamosenergia-fogyasztási adatokkal, világosan látható, hogy a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét növekedése a villamosenergia-felhasználás növekedését is magával hozza.

Az egyre nagyobb energiaigénynek a kielégítésében megfigyelhető egy másik, gyors növekedést mutató trend is: a fotovillamos panelek terjedése. Hazánkban is megindult a napelemes rendszerek egyre szélesebb körű telepítése. Egészen 2016 végéig az állam kötelezettséget vállalt arra is, hogy fix, támogatott áron veszi át a termelőktől a zöldenergiát. A támogatás kivezetésével megszűnt a kedvező üzleti lehetőség, amelyet minden érintett szeretett volna még az utolsó pillanatban kihasználni. Ennek hatására 2016 végén a felelős hivatalhoz közel 2000 megawatt beépített naperőművi teljesítmény megépítésére adtak be kérelmet, mely az összes hazai erőművi teljesítmény mintegy ötöde. Ez még akkor is igen jelentősen átalakítja a piacot, ha a kérelmezett egységeknek csak a fele épül meg. A villamos energia korlátozott tárolhatósága miatt a pillanatnyi termelésnek és fogyasztásnak minden időpillanatban azonosnak kell lennie.

A napelemekkel az a probléma, hogy termelésük nehezen jelezhető előre. Ha sok ilyen termelő jelenik meg a hálózaton, akkor a kiszámíthatatlan termeléshez kell igazítani a szabályozható, elsősorban nem megújuló energiaforrást felhasználó erőműveket. Ezen erőművek jellemzően egy bizonyos teljesítményszinten képesek csak gazdaságosan, a lehető legkevesebb légszennyezés mellett üzemelni. Ha a kiszámíthatatlan napelemes termelés miatt visszaszabályozzuk őket, nő a szennyezőanyag-kibocsátás, tehát hiába nőtt a zöldenergia aránya, a szén-dioxid-kibocsátás is emelkedett vele együtt. A napszakok változása erősen befolyásolja az energia-fogyasztási igényeinket. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei a napi villamos terhelési görbét ismerve elég pontosan tudják, várhatóan mikor lesz szükség az erőművek felszabályozására, illetve leszabályozására.