Karácsony – Fekete péntekkel vagy Krisztussal kezdődik?

Nagy botrányt kavart, amikor karácsonyi reklámfilmet tiltottak be Nagy-Britanniában azért, mert „túl vallásos”. 2015-ben a Digital Cinema Media utasította vissza a reklámot, amelynek az volt a jelmondata, hogy a karácsony Krisztussal kezdődik. Egy keresztény civil szervezet állt a film mögött, és arra kívánta emlékeztetni a karácsonyi vásárlási lázban égő briteket, hogy az őket körülvevő termékek sokasága mulandó, az egész ünnepből egyedül Jézus az, aki állandó – ezért pénzköltés, ajándékozás, luxusfogyasztás helyett arra érdemes emlékeznünk, hogy megszületett a Megváltó. A filmet végül letiltották, mivel vallási reklámnak tartották, így nem lehetett lejátszani a mozikban a vetítések előtt.

Hasonló érzést kelthetett a keresztény közösségben, hogy a karácsony központi lelki tartalma inkább az aktuális Csillagok háborúja-filmre való várakozásról szól, mint a vallási hagyományokról. A reklámfilm tiltására válaszként egy új szpot készült: ebben József és Mária már egy táskát dédelgetnek és imádnak. Megérkeznek a háromkirályok és a pásztorok is, akik együttesen csodálják a táskát, érezve, hogy alapjaiban változtatja meg addigi életüket. A film végén a készítők ezzel az üzenettel fordulnak a nézőhöz: „Karácsony van. Te mit imádsz?”

A KARÁCSONY A FEKETE PÉNTEKKEL KEZDŐDIK

Hazánkban a decemberi időszak a kiskereskedelem csúcsidőszaka. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint idén 1200 milliárd forintot is elkölthetünk az év utolsó hónapjában, ami új rekord lesz. Ebből az összegből  80 milliárdot tehet ki a hosszú ideje évi 30-40 százalékkal növekvő netes kereskedelem. Az Árukereső.hu és a GKI Digital felmérése pedig arra jutott, hogy az aktív internetezők átlagban 48 400 forintot költenek ajándékra idén a tavalyi 41 000 forinttal szemben, és a felnőtt internetezők átlagosan nyolc embernek vásárolnak ajándékot. Az OKSZ szerint idén decemberben a magyarok 6 százalékkal költhetnek több pénzt, mint tavaly.

A vásárlói roham édes teher a kereskedőknek, akik szezonális munkásokat vesznek fel, hogy bírják a hajszát, és megelőzzék az áruhiányt. A munkaerő szűkössége számos üzletben nehézséget és fokozott terhelést okoz, és nem ritka, hogy az üzletvezetők is a kasszában dolgoznak ilyenkor.  Új munkaerőre a raktározás, a logisztika és az ügyfélszolgálat területén is szükség van az őszi internetes álláshirdetések alapján. Vámos György azt is elmondja, hogy megközelítőleg hatezer munkavállaló hiányzik a boltokból, de 2019-ben már nem súlyosbodott jelentősen a helyzet, hiszen tíz százaléknál is nagyobb mértékben nőtt az átlagbér. A nyári időszakkal szemben decemberben a diákok helyett a nyugdíjasok válnak az elsődleges munkapiaci tartalékká.

Elmondható, hogy az utóbbi években a fogyasztók tudatosabban költenek, vélhetően a devizahitelezés 2010 előtti rossz tapasztalatai miatt. Jó példa a fekete péntek, amikor jelentős leárazásokkal csalogatnak az üzletek, a fiatalabb nemzedék pedig tudatosan egyre inkább erre az időszakra időzíti a vásárlásait. Olyannyira, hogy a brit Retail Economics társaság elemzése szerint a sikere beárnyékolja a karácsonyi, majd az újévi forgalmat, hiszen – mivel a november negyedik csütörtökére eső hálaadás utáni pénteken tartják Amerikában –  a nap lényegében a karácsonyi vásárlási időszak nyitányává vált. A nap, amely az USA-ban ténylegesen egy napot jelent, Európában viszont sok esetben hosszabb időszakot, megváltoztatta az itteni kiskereskedelmi szokásokat is.

Nem mindig figyelték ennyire a kedvezményes lehetőségeket a fogyasztók. Adósodjon el karácsonyra! – ez volt az Index 2006-os cikkének címe. Jól jelképezte mindez a hitelezésre és adósságra épülő rövid távú fogyasztási őrületet: „a bankok kínálatában idén is az ingyenhitelek, a halasztott hitelek és a hitelkártyák lesznek a slágerek” – újságolta a portál. A cikkben halasztott fizetésű és különböző devizahitelek is megjelentek. „A megkérdezett bankok adatai alapján a lakosság jelentős összegeket vesz fel karácsony előtt, és hosszú időre eladósodik” – állapították meg. A fogyasztók akár három és fél évig is törleszthették a hitelt.

NEM BOLDOGÍT

Bár a fent említett kritikus reklám szerint egy táskát is lehet istenként imádni, számos kutatás mutat rá, hogy ez nem feltétlenül teszi boldoggá az embereket. Általában is elmondható, hogy ha a vélt külső társadalmi kényszereknek való megfelelésről szól a karácsony, a társadalom jelentős részéből stresszt válthat ki.

A The Guardian stresszfaktorgyűjtése a hang- és fényhatásokkal kezdi a listát. A karácsonyi időszakban az északi földrészeken általában az időjárás rossz, a nappalok rövidek. Több kutatás bizonyította, hogy a kevesebb napfény rontja a közérzetünket, így már az alaphangulatunk sem feltétlenül jó. Rikard Küller és szerzőtársai 2006-ban az Ergonomics lapban publikálták eredményüket, miszerint a túl nagy sötétség és a túl nagy fény is negatív hangulatot eredményez, ez alapján a lehető legrosszabb, ha az általánosan sötét téli környezetben rendszeresen erős fényekkel szembesülünk – karácsonykor e szélsőséget aligha tudjuk elkerülni. A The Guardian kiemeli, hogy ebben a környezetben többet is dolgozunk, mint az év más részeiben, hogy képesek legyünk hordozni a fogyasztás keresztjét – még ha a lap nem is így fogalmaz; a dekoráció, az ajándékvásárlás és a főzés a napi munkaórákat növelik, ami egyértelműen stresszt okoz.

Sajnos az összes erőfeszítés ellenére nemritkán csalódással érnek véget az ünnepek. Különösen valószínű ez akkor, ha a pozitív érzéseink csupán a fogyasztástól, az ajándékozástól vagy a kötelező hangulati elemektől függnek. A pszichológusok szerint az emberre jellemző az indokolatlan optimizmus – bár látjuk, hogy az idilli képeslapkarácsonyunk ezer ponton bukhat el, a világok legjobbikának beálltát feltételezzük. A tervezési torzítás fogalma pedig azt jelenti, hogy rendre alulbecsüljük a tökéletes karácsonyi ünneplés megteremtéséhez szükséges időt, energiát és pénzt, még ha minden évben ugyanebbe a hibába esünk is.

STRESSZKARÁCSONY

A felsorolt tényezők állhatnak amögött, hogy már 1967-ben megfogalmazta Thomas Holmes és Richard Rahe kutatása, hogy a karácsony stressznövelő időszak, így csökkentheti a szubjektív jóllétünket. Ők fejlesztették a stressz mérésére szolgáló egyik legelső skálát is. 43 stresszhez kötődő életeseményt határoztak meg, ezek között a karácsonyt is megtaláljuk, amely azonos stressz-szintet jelent, mint az alvási szokásaink megváltozása vagy az, ha kisebb összeütközésbe kerülünk a törvénnyel.
Michael Mutz e gondolattól vezérelve karácsony előtti héten és karácsonykor készített interjúkat tizenegy európai országban, amelyeket összehasonlított az év teljesen más időpontjaiban készített beszélgetésekkel. Az eredményei igazolták, hogy a karácsony tényleg növelte a stressz szintjét, a kutatók szerint különösen az időnyomás, a társadalmi és a pénzügyi kötelességek miatt.

BOLDOG KERESZTÉNYEK A FOGYASZTÁS ÜNNEPÉN

De volt egy csoport, amely érdekes módon kivételt képezett, a keresztények esetében a karácsony nem növelte a stresszt. A kutatók szerint a karácsonyi stressz és életszínvonal-csökkenés elleni védőfaktor a kereszténység lehet. Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a keresztény válaszadók – hogy a bevezetőnkben említett filmre utaljunk – nem egy táska imádatában próbálnak megnyugvást találni. Ők képesek „helyesen” értelmezni az ünnepet, és képesek lehetnek kitörni a fogyasztási kényszerből, de az is lehet, hogy a kemény munka náluk nem okoz komoly stresszt, mert látják az ünnep végső értelmét.

A többieknek pedig maradnak azok a trükkök, amelyeket például a beszédes nevű Utopia.org portál mutat be. Ilyen, hogy törjünk ki a karácsonyi fogyasztási és vásárlási mókuskerék végtelen körforgásából. Javasolják, hogy közöljük, milyen aján-dékot szeretnénk, vagy beszéljük meg, hogy nem vásárolunk ajándékot a családban. Számos tanács kering az interneten attól kezdve, hogy ajándékozzunk egymásnak időt, addig, hogy közösen támogassunk valamilyen jótékony célt. Utóbbi mellett szól, hogy Stephan Müller és Holger A. Rau 2019-es elemzése azt a sokkoló következtetést fogalmazta meg, hogy a karácsonyi időszakban a növekvő stressz miatt az év többi részében egyébként adakozni szerető emberek is ötven százalékkal kevesebbet szánnak jótékonykodásra.

A valóban környezettudatos emberek feltételezhetőleg eleve nem támogatják az indokolatlan és pazarló csomagolásokat és díszítéseket mint a fogyasztás ünnepének díszeit. Azt is ki kell emelni, hogy a környezeti problémák többnyire arra a közös okra vezethetők vissza, hogy túl sokat, túl pazarlóan fogyasztunk.  Ne hagyjuk tehát, hogy a vásárlás és a fogyasztás ünnepe alakítson minket! Végre fontos lenne, hogy mi uraljuk a piacokat, és ne ők uraljanak minket – jut eszünkbe a magyar származású és külföldön népszerű, ám itthon alig ismert sztárközgazdász, John Komlós üzenete.

Címlapkép: MTI / KISS GÁBOR

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.