Magyarországot a Németországtól való gazdasági függősége sebezhetővé tette. A kormány ezért a kieső beruházásokat az egyre dinamikusabban fejlődő ázsiai országok gazdasági együttműködésével kompenzálja – mutat rá a Faktum tényellenőrző portál.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kritika érte a kormány által hozott befektetésösztönző intézkedéseket, amelyek a külföldi – elsősorban ázsiai – működőtőke Magyarországra hozatalát célozzák.
Egyes elemzők és közgazdászok szerint ezek az ösztönzők aránytalanul nagy költségekkel járnak, miközben a gazdaságra gyakorolt hatásuk elmarad az elvárttól, sőt az összes ilyen jellegű támogatás nagyrészt „kidobott közpénz”.
Elemzésükben rámutattak, hogy éles kritikát fogalmazott meg a 444.hu cikke is, amely rámutatott, hogy míg Magyarország 2024-ben 4000 milliárd forinttal támogatta a beruházásokat, amelyeknek 80 százaléka kínai, japán és dél-koreai vállalatokhoz került (ezen belül hét kínai vállalat részesült a támogatások felében), addig a beruházások volumene 2022 óta csökken.
A Faktum most annak járt utána, hogy mik az ázsiai befektetések tényleges hatásai a magyar gazdaságban.
A kritikusok gyakran hangoztatott érve, hogy a támogatott cégek gyakran kizsákmányolják a helyi munkaerőt, alacsony a hozzáadott értékük, és technológiai szempontból sem járulnak hozzá érdemben a hazai ipar fejlődéséhez. Álláspontjuk szerint ezek a vállalatok elsődlegesen saját érdekeiket tartják szem előtt, míg a magyar gazdaságban keletkező hasznok összességében nem érik el az állami támogatások összegét. Ezen felül a fenntarthatóság kérdése sok esetben háttérbe szorul, és az ilyen jellegű beruházások gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai hosszabb távon súlyos problémákat okozhatnak.
Ez a leegyszerűsített narratíva azonban figyelmen kívül hagy számos olyan tényezőt, amellyel a magyar gazdaságpolitikának kalkulálnia kell.
Magyarország gazdasági szerkezete hosszú időn keresztül erősen függött a német ipartól, különösen az autóipartól. Németország azonban 2023 végén technikai recesszióba került, és 2024-ben is csak stagnálni tudott az energiaárak emelkedése, a kereslet visszaesése és a globális gazdasági bizonytalanságok miatt – hívták fel a figyelmet.
Mint ismert, a német ipari termelés visszaesése különösen az autóipart érinti, amely hagyományosan a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata. Magyarország exportjának közel 25 százaléka Németországba irányul, így a német gazdasági nehézségek közvetlen hatással vannak a magyar GDP-re és a foglalkoztatásra. Ebben a helyzetben az ázsiai beruházások új perspektívát nyithatnak a magyar export számára, miközben hozzájárulhatnak a GDP növekedéséhez és a gazdaság ellenállóbbá tételéhez.
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmas migránstömeg árasztotta el Németországot, lehet, hogy ekkor dőlt el a jövője – a Migrációkutató Intézet alaposan kielemezte a Mandineren a bukáshoz vezető okokat.
A Faktum elemzése alapján, az MNB ( Magyar Nemzeti Bank) és a kormány várakozásai szerint a hazai gazdaság 2025-ben 3-4 százalékos növekedést érhet el, amelyben jelentős szerepe van a külföldi működőtőke-befektetéseknek, így a kérdés tehát az, hogy milyen mértékben képesek az ázsiai beruházások pótolni a német visszaesést, illetve új lehetőségeket teremteni a magyar gazdaság számára.
Az utóbbi időkben egyértelművé vált, hogy a kormány stratégiai célként kezeli az ázsiai befektetések bevonzását, különösen az akkumulátor- és az elektromosjármű-ipar területén.
Az ázsiai befektetések közül kiemelendő az egyik legjelentősebb kínai beruházás a szegedi BYD-gyár, amely nemcsak a helyi gazdaságot élénkíti, hanem kulcsszerepet játszik a fenntartható közlekedési megoldások elterjedésében is. A beruházás a legfrissebb hírek szerint akár 10 000 új munkahelyet is teremthet a régióban, az átlagbért jóval meghaladó, 1800-2000 eurós fizetéssel.
Mint írták, ez a fejlemény alapjaiban változtatja meg a helyi munkaerőpiacot, hiszen a munkahelyteremtés hatása nem csupán a közvetlen foglalkoztatásban érhető tetten: Az ellátási láncokhoz csatlakozó kis- és középvállalkozások számára is egyre több lehetőség nyílik, amely tovább bővíti a foglalkoztatási potenciált.
Az ázsiai nagyvállalatok jelenléte a magyar gazdaság technológiai színvonalát is emeli, amit jól mutat a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára, amely 7,3 milliárd eurós beruházásával nemcsak a helyi ipar kapacitásait növeli, hanem a legmodernebb technológiák alkalmazásával a globális versenyképességet is fokozza.
Az elemzés szerint, az ilyen beruházások nem csupán gyártókapacitást hoznak létre, hanem tudástranszfert is megvalósítanak.
Összességében Magyarország egy gazdasági átrendeződés közepén áll, amelyben az ázsiai beruházásoknak egyre nagyobb szerepük van. A következő években dől el, hogy ezek a befektetések milyen mértékben tudják hosszú távon stabilizálni és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot.
Ezt is ajánljuk a témában
Én is úgy kerültem a politikába, hogy a kommunisták mindig azt mondták, nincsen semmilyen alternatíva – vonja meg a párhuzamot Orbán Viktor miniszterelnök az Alternatíva Németországért párt társelnökével, Alice Weidellel politikusi indíttatása kapcsán. Páros interjúnkból kiderül, mi minden köti még össze őket.
Nyitókép: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap
„Nácik, kifelé!” – skandálták az arcukat maszkkal eltakaró, vagy éppen anélkül őrjöngő, szélsőbalos politikai aktivisták, miközben bántalmazták a sajtó munkatársait.
A hatóságok gyűlölet-bűncselekményként kezelik az esetet.
Az AfD továbbra is határozottan ellenzi a nők besorozását.
Időközben Brüsszelben egyezség született a migránsok kvóta szerinti elosztásáról.
Kirúgtak egy orvost, aki végezte a munkáját.
Megnégyszereződött a gyerekek által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.
Hetedik helyen zártak a mieink Rotterdamban.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
