A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Egyelőre hivatalos megerősítés nem érkezett arra, hogy valóban létezik egy, a pápa által összeállított béketerv, de a nyilatkozatok alapján felvázolható a Szentszék álláspontja.

„Ketten maradtunk a béke pártján, a Vatikán és Magyarország. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kell számítanunk” – jelentette ki évértékelőjében Orbán Viktor.
De miben is áll a Szentszék békterve? Konkrétumokat nem tudunk mondani, csak Leonyid Szevasztyjanovnak, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnökének beszámolóira tudunk hagyatkozni, amit érdemes forráskritikával kezelni.

Szevasztyjanov a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hétfői napon úgy nyilatkozott, hogy
Szerinte a szentszéki kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között. Elsődleges az emberi élet és az egészség megőrzése.
Ezen felül kiemelten fontos, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában.
Szevasztyjanov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül, mivel Róma a béke városa.
Ugyan egyelőre a pápai hivatalok részéről nem érkezett megerősítés arra vonatkozóan, hogy valóban van egy, a szentatya által jegyzett béketerv, a Vatikán vezetéséhez közel állók által tett nyilatkozatok alapján a fenti alapelvek és azokon túlmenő nézetek felvázolhatók, írja a témának hosszabb cikket szentelő Magyar Nemzet.
Ferenc pápa 2022 decemberében egy Úrangyala imádságon maga hangsúlyozta a területi épség elsődlegességét: bírálta a Moszkva által az oroszok által megszállt övezetekben a területi annexiókat, a két népköztársaság elcsatolását. A pápa továbbá az imádság keretében arra kérte mindkét elnököt, hogy hagyják abba az erőszakot, és legyenek nyitottak a békéről szóló tárgyalásokra.
A Vatikán egyébként mindkét harcoló féllel fenntartja diplomáciai kapcsolatait:„
A napokban ukrán parlamenti képviselők küldöttsége érkezett, és itt a Vatikánban is találkoztak. A kijevi nunciuson és az ukrán szentszéki nagyköveten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ami az orosz felet illeti, van egy nunciusunk Moszkvában, és az itteni szentszéki orosz nagykövet révén valósul meg a kapcsolattartás.”
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Claudio Peri