Üdvözlik vagy keveslik, de alig tetszik valakinek igazán a kínai béketerv

Tizenkétpontos béketervet terjesztett elő múlt héten a Kínai Népköztársaság az orosz-ukrán háborúra – pontosabban, ahogy ők hívják, az „ukrajnai krízisre”. Kína béketervében hangsúlyozta, „minden ország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását hatékonyan fenn kell tartani. Minden ország, kicsik és nagyon, erősek és gyengék, gazdagok és szegények, egyenlő tagjai a nemzetközi közösségnek.”

mely szerint „fel kell hagyni a hidegháborús mentalitással”, és „egy ország biztonságát nem szabad mások kárára elérni”. Kína emellett felszólította a háborúzó feleket a harci cselekmények leállítására, a béketárgyalások folytatására, az Ukrajnában kialakult humanitárius válság megoldására, a civilek és hadifoglyok védelmére, az atomerőművek biztonságának garantálására, a fekete-tengeri gabonaegyezmény betartására, illetve arra, hogy ne vívjanak atomháborút.

A béketerv tartalmaz egyúttal egy világos kiállást is a gazdasági háborúval szemben: Kína a Nyugattól „az egyoldalú szankciók megállítását” várja. E tárgyban hangsúlyozzák, „az egyoldalú szankciók és a maximális nyomás nem oldhatja meg a problémát, csak új problémákat gerjeszt”, ezért „Kína ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóvá nem hagyott egyoldalú szankciókat”, és felszólít az ipari ellátási láncok stabilan tartására, elkerülendő azt, hogy bárki „a világgazdaságot eszközként vagy fegyverként használja politikai célokra”.

Kijev beszélgetne, Moszkva tanulmányoz

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a béketervre reagálva úgy fogalmazott, azok bizonyos elemei üdvözlendők, de

Ugyanakkor bejelentkezett a kínai pártfőtitkárként és államelnökként is frissen újraválasztott Hszi Csin-pinghez látogatásra: „Találkozni tervezek Hszi Csin-pinggel, és úgy hiszem, ez hasznos lesz országaink, illetve a világ biztonsága számára” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Oroszország részéről Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök sajtófőnöke reagált a kínai béketervre. Peszkov szerint a tervet alapvetően örömmel fogadják, hiszen „minden olyan próbálkozás, mely a konfliktus békés irányba terelését szolgálja, megérdemli a figyelmet”, ugyanakkor „egyelőre nem látjuk, hogy teljesültek volna annak feltételei, hogy a helyzet békés irányba mozduljon el”, így „a különleges katonai művelet folytatódik”.

Az USA nem veszi be

Az Egyesült Államok a legmagasabb szinten reagált a béketervre. Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre az angol nyelvben itt-ott megbotolva úgy fogalmazott, „nem láttam semmit a tervben, ami arra utalna, hogy volna benne bármi is, ami Oroszországon kívül bárki más hasznát szolgálná”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Kínát, hogy csak el akarja terelni a figyelmet arról a tényről, hogy valójában Oroszországot támogatja. Úgy nyilatkozott, „Kína próbálja egyszerre megtartani a kecskét és a káposztát – egyrészt nyilvánosan semlegesként, béketeremtőként próbálja beállítani magát, másrészt Oroszország fals háborús narratíváját mondja fel”. Figyelmeztetett:

Ugyanezt mondta Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnöki nemzetbiztonsági tanácsadója is. Ő a CNN-nek azt mondta: „Az első reakcióm az volt, hogy [a terv] megállhatna az első pontnál, minden nemzet szuverenitásának tiszteletben tartásánál”. Emlékeztetett: „Ukrajna nem támadta meg Oroszországot. A NATO sem támadta meg Oroszországot. Az Egyesült Államok nem támadtameg Oroszországot”, ehhez képest „Oroszország célja ebben a háborúban az volt, hogy letörölje Ukrajnáta térképről, és beolvassza Oroszországba.”

Szokatlanul élesen fogalmazott ugyanakkor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki arra figyelmeztetett, hogy

Európa csendes

Az európai vezetők szűkszavúan és semmitmondóan kommentálták a kínai béketervet. Tallinnban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magára a béketervre nem tartotta fontosnak reagálni, mondván, Kína nem béketervet, hanem alapelveket fektetett le. „Ezt egy bizonyos hátteret tekintetbe véve kell vizsgálni, a háttér pedig az, hogy Kína már most is oldalt választott azzal, hogy pont az invázió előtt korlátok nélküli barátságot írt alá [Oroszországgal – a szerk.]” – mondta. „Szóval megvizsgáljuk majd az alapelveket, persze, de azon hátteret tekintetbe véve, hogy Kína oldalt választott.”

Nabila Massrali, az Európai Bizottság külügyi szóvivője újságírói kérdésre úgy fogalmazott, a kínai béketerv „nem veszi figyelembe, ki az agresszor, és ki egy illegális, indokolatlan támadó háború áldozata”.

Olaf Scholz német kancellár azt kritizálta a kínai béketerven, hogy hiányzik belőle „a világos vonalvezetés, mely kimondja: szükség van az orosz csapatok visszavonására is”. Ezen kívül azonban Scholz szerint a tervben „világosan kivehetően van fény és árnyék is”, azaz a német kancellár véleménye a terv kapcsán óvatosan pozitív.

Hasonló volt Emmanuel Macron francia elnök véleménye is: úgy fogalmazott,

ennek jegyében április elején Kínába is utazik majd a francia elnök. Ugyanakkor ő is felhívta a figyelmet: Ukrajnában csak úgy lehet béke, ha „az orosz agresszió megáll, a csapatokat visszavonják, Ukrajna és népe területi szuverenitását tiszteletben tartják”.

Visegrád hangos

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter is vegyes érzelmekkel viszonyul a kínai béketervhez. Rau szerint a kínai javaslatból hiányzik az az elem, hogy a békének igazságosnak kell lennie, nem nevezi meg, ki az agresszor és ki az áldozat, illetve „nem utal arra sem, hogy a háborús bűnök felelőseinek elszámoltatására volna szükség, illetve az okozott károk megtérítésére”. Ugyanakkor kiemelte, a kínai béketervnek két pozitív aspektusa is van – egyrészt Ukrajna függetlenségének, területi integritásának és szuverenitásának hangsúlyozása, másrészt az atomfegyverek használatának elítélése.

Egyértelműen pozitívan egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök reagált a béketervre, aki a parlament tavaszi ülésszakának nyitóülésén hétfőn úgy fogalmazott, „Kína béketervét is fontosnak tartjuk és támogatjuk”.

Nyitókép: MTI/EPA/Szaúdi királyi udvar/Bandar Aldzsalud