A német közvélemény eltolódott az atomenergia irányába, miután már nem teljesen biztosított az energiaellátás Németországban – mondja lapunknak a Stuttgarti Egyetem professzora.
André Thesst, a Stuttgarti Egyetem energiatárolásért felelős professzorát kérdeztük, aki a Magyar-Német Intézet meghívására adott elő az MCC-ben.
***
Hogyan látja az energiaválságot, benne Németország helyzetét az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi háború fényében?
Az energiaválság komoly probléma Németország és Európa számára. A válság legtöbb oka régebbi, mint az ukrajnai háború. A németországi energiaválság egyik oka az, hogy a terv az volt, hogy egyszerre vonulnak ki a szén- és atomenergiából a fontos alapterhelési energiaforrásokhoz. A másik ok az energiaárak szisztematikus emelkedése a szén-dioxid-adóztatás és a szén-dioxid-kereskedelem miatt. A harmadik ok pedig az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok feltárása egyre nehezebbé vált az ESG-rendszer miatt. És ez szintén az árak emelkedéséhez vezetett. Tehát ez a három ok felelős az energiaárak emelkedéséért az Ukrajna elleni háború előtt.
De nem ez az eredeti oka ennek az emelkedésnek. És úgy gondolom, hogy az energiabiztonság nagyon fontos probléma Európa számára, mert ez szabályozza versenyképességünket a globális piacokon. Tehát ez olyasvalami, amivel gyorsan foglalkoznunk kell.
Egy másik érdekes kérdés a szén-dioxid-semlegesség, amelyről egyesek azt mondják, hogy 2050-re elérhetjük az Európai Unióban. Mások ezt kritizálják. Ön szerint elérhető ez a cél?
Úgy gondolom, hogy a cél technikailag elérhető, de a beruházások, amelyekre a cél eléréséhez szükség van, olyan hatalmasak, hogy ezt a pénzt a gazdaság más részeiből kellene elvenni. És úgy gondolom, hogy a negatív hatások sokkal erősebbek lennének, mint a karbonsemlegesség pozitív hatásai. Ezért ez a 2050-re kitűzött cél
És mit gondol, mi a nukleáris energia jövője Európában?
Úgy gondolom, hogy az energia jövőjének olyannak kell lennie, hogy a széndioxid-lábnyom alacsonyabb legyen, mint most. Elérhetőnek és a lehető legolcsóbbnak kell lennie. És úgy gondolom, hogy egy olyan ország számára, mint Németország, ahol sokkal kevesebb a napenergia, mint mondjuk Észak-Afrikában, az energia jövője egy olyan portfolió kell, hogy legyen, amely szél-, nap- és atomenergiát, valamint egyéb szintetikus üzemanyagok vagy hidrogén importját tartalmazza. Nehéz megjósolni, hogy ezek a szél-, nap-, nukleáris és energiaimportok milyen arányban fognak megvalósulni. De úgy gondolom, hogy egy olyan országban, mint Németország, a jövőbeni alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia portfóliója ilyen lesz.
Milyen a közhangulat az atomenergiával kapcsolatban Németországban?
Az atomenergiával kapcsolatos hangulat az elmúlt két évben megváltozott. Két évvel ezelőtt a németek többsége az atomenergiából való kivonulás mellett volt. Mostanra a hangulat megváltozott. A legutóbbi felmérések szerint a német lakosság közel kétharmada támogatná a német atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását. A közhangulat és a közvélemény tehát eltolódott az atomenergia irányába.
Ennek valószínűleg köze van a jelenlegi energiaválsághoz és az energiafelhasználás korlátozásához?
Biztosan köze van ahhoz a tényhez, hogy
És összefüggést látnak a növekvő árak és az atomenergia leállítása között. És valószínűleg ez a fő oka annak, hogy szerintük nem szabadna leállítani az atomerőműveket.
És mik az Energiewende, a német zöld átmenet tapasztalatai? Siker vagy kudarc?
Azt mondanám, hogy a német energetikai átmenetet három szempontból kell értékelni, először is a megbízhatóság szempontjából. Sajnos nem olyan megbízható, mint amilyennek lennie kellene. Az országban nemrég olyan napjaink is voltak, amikor az „energia app” azt mutatta, hogy nincsen elég energia.
Mi az energia app?
Az energia app az okostelefonján egy olyan alkalmazás, amely megmutatja, hogy az áramellátás biztosított-e, és jelzi, ha csökkenteni kell az energiafogyasztást. Pirosan villog, ha leáll az energia.
Ma ilyen appot használnak Németországban?
Igen, Németországban van ilyen. És szerintem már egy ilyen app létezése is azt mutatja, hogy
A második szempont: a német emberek fizetik a legmagasabb áramárakat Európában. És a harmadik, környezetvédelmi szempontból: a német emberek évente kétszer annyi co2-t bocsátanak ki egy főre vetítve, mint Franciaország. Ezt nem lehet sikeres co2-csökkentésnek nevezni. Tehát ha megnézzük ezt a három területet, megbízható, megfizethető és co2-mentes, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a német energiaátállás a három feltétel egyikének sem felel meg. És ilyen körülmények között nem nevezhetem sikeresnek a német energetikai átállást.
Tehát én úgy értelmezem, hogy az egyetlen dolog, amit sikerült elérniük, az az volt, hogy Németországot sebezhetővé tették az energia szempontjából?
A villamos energia jelentős része megújuló. Ha ezt eredménynek akarjuk nevezni, akkor nevezhető eredménynek. De ennek az eredménynek nagy ára volt, mert Németország az elmúlt 20 évben több mint 200 vagy 250 milliárd eurót költött ezekre a megújuló támogatásokra. De ha leállítjuk az atomenergiát és a szenet, akkor sebezhetővé válunk, mert a szél és a nap mellett más forrásokra is szükségünk van, és ezt magas áron kell importálnunk. Tehát energiaellátásunk sebezhetősége növekszik.
Nyitóképen: birkák a lützerathi szélkerekek alatt Németországban (Credit Ina FASSBENDER / AFP)
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A tudományos viták szerepéről, az eltérő nézőpontok jelentőségéről és a társadalomtudományok jövőjéről beszélgethettek az MCC hallgatói.
Év végi projektbeszámolóval zárta a tanévet a Mathias Corvinus Collegium Junior Kutatói Programja.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Mint ismert, Magyar Péter bejelentette: megszüntetik az MCC mögött álló KEKVA-t, tucatnyi más KEKVA-val együtt.
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
