Ivan Krasztev szerint Közép-Európában „30 évvel a rendszerváltások után is rosszabbul élnek az emberek, mint a Nyugaton”.
A CEU bécsi központjában az európai és az amerikai illiberalizmust hasonlította össze két nagynevű politológus hétfő este. Európát a bolgár Ivan Krasztev, Amerikát Thomas Carothers képviselte.
A mintegy másfél órás angol nyelvű beszélgetés legfontosabb gondolatairól a 444.hu is beszámolt. Téma volt többek között az amerikai félidős választás és annak tanulságai, de rávilágítottak az amerikai és az európai új jobboldal különbségeire is. Illetve terítékre került az identitás és a civilizációs küzdelem is.
Ivan Krasztev arra hívta fel a figyelmet az utóbbi téma kapcsán, hogy
„a jobboldalon úgy szokták beállítani, mintha civilizációs háborúban állnánk, és a keresztény-konzervatív világ megmentése lenne a tét”.
A politológus szerint azonban „nem háború van a civilizáció ellen, hanem egyszerűen kezd elhalványulni, elöregedni ez a világ”. Bolgár példát is hozott erre: elmondta, hogy úgy van szó Bulgáriában állandóan „a transzokról és genderről, hogy közben talán összesen négy nemátalakító műtéten átesett ember él az egész országban”.
Majd azzal folytatta a gondolatmenetét, hogy „a közép-európai populisták sokszor úgy beszélnek, mint nyugaton a másodgenerációs bevándorlók.
Fő sérelmük, hogy a Nyugat nem fogadja el őket, másodrendűként bánnak velük.
Az elvándorlás mellett ez azért is működik a saját közönségük előtt, mert 30 évvel a rendszerváltások után is rosszabbul élnek az emberek itt, mint nyugaton”.
Krasztev mindemellett úgy véli, „nem sikerült a keleti blokk integrációja úgy, ahogy erre 1989-ben az ott élők számítottak. És ebből az alapállásból Orbán Viktor mára odáig jutott, hogy azt mondja, a Kelet jobb mint a Nyugat”. Hozzátette, „ha van alapvető felfogásbeli különbség Európa keleti és nyugati fele között, az leginkább a demokrácia értelmezése körül van”.
Carothers az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy „egyre inkább érzelmi kérdéssé vált a politika a nyugati világban, és ennek megfelelően egyszerűsödött és durvult a nyelvezete is”. Nagy-Britanniában a Brexit hozta ezt ki igazán élesen. A Brexitről szóló parlamenti vitákban egy teljesen
szinte hónapok alatt változtatva meg a brit közbeszéd stílusát is – idézt fel a szakember.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
