Brüsszel semmibe veszi a magyarok véleményét

Az elmúlt időszak magyar véleménynyilvánításait folyamatosan igyekeznek lesöpörni az asztalról.

Tanulnunk kell, elmerülni a hagyományban, és tisztán kikelni onnan, bölcsebben, egész emberként.
„Pál István Szalonna és bandájának Útravaló című lemezét hallgatom. Az anyag tisztelgés a szatmári Murzsa Gyula emléke előtt, akitől muzsikusunk annak idején életre szóló mesterfogásokat tanulhatott.
A felvett anyag pompás áttekintése a szatmári népzenének. Olyannyira, hogy Szalonnáék muzsikája mákonyként hat, fogva tartja az embert, legszívesebben egész álló nap hallgatnánk újra és újra a magyar, valamint zsidó és cigány hanganyagot, amelyet a banda egyazon igényességgel és hűséggel tolmácsol hallgatóságának. Ez a lemez a Szatmári bandák óta a legmélyebb betekintést nyújtja a Felső-Tiszavidék népzenéjébe.
Akkor, úgy harminc éve a magyarországi Szatmár kicsiny falvaiban még élő muzsikusok játszották fel dalaikat, itt pedig a Trianonnal három országba szakadt hajdani vármegye szellemét élesztgetik újra boszorkányosan jó zenészek.
Hallgatja az ember például a nyolcpercesnél is hosszabb nyitótételt, az egyébként jól ismert dalokat, és rögvest móriczi forgatagban, bálban, lakodalomban, kivilágos kivirradtig idején érzi magát.”
Nyitókép: MTI / Kovács Anikó