A visszatérés a fosszilis tüzelőanyagokhoz riadalmat kelt az Európai Unióban és a környezetvédők körében.
A Világgazdaság arról ír, hogy újranyithatja nemrég bezárt széntüzelésű erőművét Franciaország: számos európai ország után egy újabb kénytelen módosítani energiapolitikáját az ukrajnai háború következtében.
ráadásul most esedékesek a francia atomerőmű-hálózat egy részében a karbantartási munkálatok, így biztosra vehető, hogy télen szükség lesz a létesítményre, amelynek üzemeltetéséhez azonban semmiképpen nem használnának orosz szenet. A francia villamosenergia-termelés nagy része atomenergiából származik: 2020-ban 67 százalék, míg ugyanebben az évben a szén csak 0,3 százalékot tett ki.
Az Európai Unió volt eddig Oroszország legnagyobb alapanyag-vásárlója. Tavaly a blokk földgázszükségletének mintegy 40 százalékát, a szénnek 46 százalékát és olajnak pedig 27 százalékát importálta Oroszországból, közel 100 milliárd euró értékben. Az elmúlt hetekben azonban megfogyatkozott a gázellátás, a Gazprom orosz energiaóriás június közepén 60 százalékkal csökkentette a Berlinbe tartó fő gázexportvezeték kapacitását, ami Európa-szerte riadalmat váltott ki a tartalékok kimerülése miatt. Később több országba is leállította vagy mérsékelte a szállítást, így június 15. óta nem érkezett orosz gáz Franciaország mellett Lengyelországba, Bulgáriába, Finnországba és Hollandiába sem. Emellett Ausztriába és Olaszországba a korábbi mennyiség 50 százaléka érkezik, Szlovákiát és Csehországot is hasonló fenyegeti, a Szlovéniába irányuló szállítások pedig 15 százalékkal csökkentek.
Válaszul
majd később több ország is csatlakozott hozzájuk. A német szénszükséglet közel fele származik Oroszországból, azonban a korábban már leállított erőművek többnyire hazai lignittel működnek. Várakozások szerint így az ország kapacitása 8 gigawattal 34 gigawattra nőhet a következő télre. Emellett egy német közszolgáltató nemrég megkötötte az első európai hosszú távú cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási szerződést is egy amerikai termelővel.
A fosszilis tüzelőanyagok felé való visszatérés riadalmat keltett az Európai Bizottságban és a környezetvédők körében. Sarah Brown, az Ember nevű független energetikai agytröszt elemzője hangsúlyozta, hogy az európai kormányok világosan kijelentették, hogy a fokozott szénhasználat csupán átmeneti lenne. Németország 2024. március 31-ig támaszkodna szénenergiára, és továbbra is kiáll a célja mellett, hogy 2030-ra teljesen megszüntesse a szénhasználatot. A Cseh Köztársaság is megismételte elkötelezettségét a 2033-as szén-dioxid-kivonás mellett. A szakértő szerint azonban
Románia is bejelentette, hogy ideiglenesen újraindítja az üresen álló széntüzelésű erőműveit, és a helyi média értesülései szerint megnyitják a tavaly bezárt Mintia erőművet is. Olaszország sem zárta ki a szénenergia-kapacitás növelését, Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter elmondása szerint két aktív széntüzelésű erőművet ideiglenesen teljes kapacitáson működtetnek ha energiahiány lépne fel.
A legnagyobb probléma a Nyugat-Balkánon lehet, ahol a legtöbb ország nagymértékben függ a széntől. A szerb kormány lignit importtal próbálja pótolni a szénbányák sorozatos leállásai miatti hiányt. Észak-Macedónia már tavaly energiaválságot hirdetett, és a szénimport felé fordult, majd a közelmúltban három évvel 2030-ra kitolta a szén-dioxid minimalizálásának dátumát. Bosznia-Hercegovina parlamentje is megszavazta két szénerőmű további működtetését, amelyeket várhatóan csak a jövő év végén állítanának le. Koszovó pedig villamos energiájának 94,8 százalékát szénből állítja elő, és bár mindkét szénerőműve elöregedett, a vezetés egyelőre nem állítja le őket.
Kép forrása: Darek Redos / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ők a következők.
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
