Eddig a klímaváltozástól rettegtek, most sorra nyitják újra a szénerőműveket Nyugat-Európában

2022. június 28. 8:29
A visszatérés a fosszilis tüzelőanyagokhoz riadalmat kelt az Európai Unióban és a környezetvédők körében.

A Világgazdaság arról ír, hogy újranyithatja nemrég bezárt széntüzelésű erőművét Franciaország: számos európai ország után egy újabb kénytelen módosítani energiapolitikáját az ukrajnai háború következtében.

Franciaországba e hónap közepétől nem érkezik orosz gáz,

ráadásul most esedékesek a francia atomerőmű-hálózat egy részében a karbantartási munkálatok, így biztosra vehető, hogy télen szükség lesz a létesítményre, amelynek üzemeltetéséhez azonban semmiképpen nem használnának orosz szenet. A francia villamosenergia-termelés nagy része atomenergiából származik: 2020-ban 67 százalék, míg ugyanebben az évben a szén csak 0,3 százalékot tett ki.

Kevesebb gáz, több szén

Az Európai Unió volt eddig Oroszország legnagyobb alapanyag-vásárlója. Tavaly a blokk földgázszükségletének mintegy 40 százalékát, a szénnek 46 százalékát és olajnak pedig 27 százalékát importálta Oroszországból, közel 100 milliárd euró értékben. Az elmúlt hetekben azonban megfogyatkozott a gázellátás, a Gazprom orosz energiaóriás június közepén 60 százalékkal csökkentette a Berlinbe tartó fő gázexportvezeték kapacitását, ami Európa-szerte riadalmat váltott ki a tartalékok kimerülése miatt. Később több országba is leállította vagy mérsékelte a szállítást, így június 15. óta nem érkezett orosz gáz Franciaország mellett Lengyelországba, Bulgáriába, Finnországba és Hollandiába sem. Emellett Ausztriába és Olaszországba a korábbi mennyiség 50 százaléka érkezik, Szlovákiát és Csehországot is hasonló fenyegeti, a Szlovéniába irányuló szállítások pedig 15 százalékkal csökkentek.

Válaszul

Hollandia, Németország és Ausztria sorra jelentette be, hogy üzembe helyezi szénerőműveit,

majd később több ország is csatlakozott hozzájuk. A német szénszükséglet közel fele származik Oroszországból, azonban a korábban már leállított erőművek többnyire hazai lignittel működnek. Várakozások szerint így az ország kapacitása 8 gigawattal 34 gigawattra nőhet a következő télre. Emellett egy német közszolgáltató nemrég megkötötte az első európai hosszú távú cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási szerződést is egy amerikai termelővel.

Környezetvédelem?

A fosszilis tüzelőanyagok felé való visszatérés riadalmat keltett az Európai Bizottságban és a környezetvédők körében. Sarah Brown, az Ember nevű független energetikai agytröszt elemzője hangsúlyozta, hogy az európai kormányok világosan kijelentették, hogy a fokozott szénhasználat csupán átmeneti lenne. Németország 2024. március 31-ig támaszkodna szénenergiára, és továbbra is kiáll a célja mellett, hogy 2030-ra teljesen megszüntesse a szénhasználatot. A Cseh Köztársaság is megismételte elkötelezettségét a 2033-as szén-dioxid-kivonás mellett. A szakértő szerint azonban

félő, hogy tovább kell támaszkodniuk a szénre az érintett európai országoknak.

Románia is bejelentette, hogy ideiglenesen újraindítja az üresen álló széntüzelésű erőműveit, és a helyi média értesülései szerint megnyitják a tavaly bezárt Mintia erőművet is. Olaszország sem zárta ki a szénenergia-kapacitás növelését, Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter elmondása szerint két aktív széntüzelésű erőművet ideiglenesen teljes kapacitáson működtetnek ha energiahiány lépne fel.

A legnagyobb probléma a Nyugat-Balkánon lehet, ahol a legtöbb ország nagymértékben függ a széntől. A szerb kormány lignit importtal próbálja pótolni a szénbányák sorozatos leállásai miatti hiányt. Észak-Macedónia már tavaly energiaválságot hirdetett, és a szénimport felé fordult, majd a közelmúltban három évvel 2030-ra kitolta a szén-dioxid minimalizálásának dátumát. Bosznia-Hercegovina parlamentje is megszavazta két szénerőmű további működtetését, amelyeket várhatóan csak a jövő év végén állítanának le. Koszovó pedig villamos energiájának 94,8 százalékát szénből állítja elő, és bár mindkét szénerőműve elöregedett, a vezetés egyelőre nem állítja le őket.

Kép forrása: Darek Redos / AFP

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A gyarmatosítások óta nincs egy jó ötletük se.

Franciáknál egyébként is elmaradtak az atomerőművek _szintentartására_ való pénzköltés, az elmúlt húsz évben húsz százalékot csökkent az atomerőművek által megtermelt energia.
Még mindig nem tudom elhinni, hogy egy ilyen inkompetens brigád akar egyesült Európát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés