A pajzsfal etikája

2022. március 14. 13:41

Czopf Áron
Magyar Hírlap
A határok eltörlése nem egy nagyobb teljesség irányába mutat, hanem a káosz felé.

„Ahogy Popper buzgó tanítványa, Soros György is belátóan fogalmazott még a kétezres évek elején: »A fallal körülvett városok megépítése legalább annyira köszönhető az ellenségnek, mint az ott lakóknak.« Kétezertizenötben már nem ezt hangoztatta, pedig tudnia kellett: a falépítőknek megvan a maguk bölcsessége, ahogy a pajzsfalnak is megvan a maga etikája.

Mindig lesznek, akik vitatni, sőt tagadni fogják ezt, nekünk mégis tisztán kell látnunk, hogy elsősorban a politika az a pajzs, amit közösségként az életünk fölé emelünk. Ha tehát valaki arra biztat, hogy dobjuk el ezt a pajzsot, az illető nem a barátunk, és egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem akar jót nekünk. Nem véletlen, hogy az ókori Hellász és Róma erkölcsi érzésvilágában a pajzs eldobása jelentette a legnagyobb szégyent.

A pajzsfal etikája jelöli ki ennek a tettnek a jelentését: a részleges politikai közösséghez való ragaszkodás ethosza, amit ma semmibe vesznek. Xenophón sokat dicsérte ezt az etikát, de csodájára járt Arisztotelész is, abban a meggyőződésben, hogy határozott igent mondani a valóság ellentétek komplexitásaitól meggyűrt szövetére éppoly tiszteletreméltó kell legyen, mint amilyen a valóság maga.

Az ellenpólusok létjogosultságát tagadó nézettel szemben mi is véljük, hogy az ellentétek semlegesítése és a határok eltörlése nem egy nagyobb teljesség irányába mutat, hanem a káosz felé. Úgy látjuk továbbá, hogy az életünk fölötti rendelkezés jogáról lemondani erkölcsi döntés. A hellének szégyent emlegettek volna ezzel kapcsolatban, de a politika pajzsának eldobását nyugodtan nevezhetjük bűnnek is. A különálló pólusok eltörlése, a szemben álló »hadrendek« felbomlasztása végső soron a morális világ felforgatását jelentené: így nem tudná senki, mik a kötelességei, és mi az, amitől tartózkodnia kell. Aki ezt az összeomlást előkészítve a politikai közömbösségünkbe fektet, és aki a passzivitásunkban érdekelt, az nem a barátunk, hanem az ellenségünk. A polemarkhoszoknak ma ezt kell felismerniük.”

Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A határok belátása egyben a határtalanság belátása, ahogy Hegel frappánsan megfogalmazta. Avagy: Isten mindig a határon van. Ezért a mai liberalizmus a határok eltörlésével szuggerált téves szabadság-felfogásával valójában a zavarosban akar halászni, minden körvonal eltüntetésével.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés