Lesz háború?
Hetek óta dúl a narratívák összecsapása, hogy lesz-e háború Ukrajnában. Egy nagy, az ország egészét vagy akár csak a déli és keleti felét érintő orosz támadás nem valószínű. Mégis mit kezdene Oroszország egy végtelenül szegény, több tíz milliós lakosságú területtel? A fő célt már 2014-ben elérte: Ukrajna belátható időn belül nem lesz sem NATO-, sem EU-tag. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének fontos lokális céljaik az oroszoknak, amelyek elérése könnyítene a Krím, a Donbasz vagy az oroszok uralta moldovai Dnyeszter-mellék helyzetén.
A Dnyeszter-mellék egy Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. Orosz–ukrán többségű lakossága 1991 után nem akart Nagy-Románia része lenni (akkor úgy tűnt, Moldova csatlakozása Romániához küszöbön áll), és ezt a célját akkoriban nemcsak Moszkva, hanem Kijev is támogatta. Mára a helyzet megváltozott. A hosszú, de keskeny, katonailag eleve nehezen védhető területet keleten és nyugaton is ellenség veszi körbe.
Ukrajna az erősebb és a veszélyesebb. Ez az egyetlen pont, ahol az oroszokra biztos vereség várna ukrán támadás esetén, hiszen néhány ezer emberrel a földsáv védhetetlen. Kijevnek persze ehhez Chișinău engedélyére lenne szüksége, ma ezért nem valószínű támadás; de a terület ettől még egy kitett orosz előretolt állás, amelynek biztosításához Odessza megszerzése elengedhetetlen. Bár a városban és környékén a lakosság jelentős része a lelke mélyén Oroszország felé húz, és az ukrán állam hatalma talán ebben a régióban a leggyengébb a helyi elittel és bűnözői csoportokkal szemben, nem lenne könnyű művelet. Egy partraszállás sohasem az.
A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata
Nyitókép: Shutterstock
