A Magyarország-erőd áll

„Az Európai Bíróság ezen a héten kimondta, hogy az úgynevezett »Stop Soros«-törvény részben szembemegy az európai joggal. Milyen következtetéseket von le ebből Magyarország?

Ahogy máskor is, meg fogjuk várni az ítélet hivatalos, írásos indoklását. Ezt követően egy jogi párbeszéd kezdődik a Bizottsággal, hogy pontosan hogyan is kell ezt alkalmazni. Ez hónapokig, néha több mint egy évig tart a tagállamtól függően. De amit látunk, már most elképesztő: azt a törvényt támadják, ami azért van, hogy Európát megvédje az illegális migrációtól és annak az illegális támogatásától. Alapjában véve tehát az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt szeretné, hogy Magyarország beengedje az illegális bevándorlókat.

Budapest korábban mindig végrehajtotta az Európai Bíróság ítéleteit anélkül, hogy kifogást emelt volna ellenük. Legutóbb, ahogy az Európai Bíróság erre kötelezte, Magyarország felszámolta a tranzitzónákat, de felszólította a magyar alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy az ítélet egyes részei kompatibilisek-e a magyar Alaptörvénnyel – mint ahogy Lengyelország is tette. Ez az új irány?

Ki kell javítanom: nincs kapcsolat a lengyel esettel. Minden eset és minden tagállam más. Mi kíváncsiak voltak az Alkotmánybíróság véleményére. Itt nem elsősorban az uniós jog elsőbbségéről van szó; ez egy interpretációs kérdés.

Milyen interpretáció?

Azt látjuk, hogy az Európai Unió migrációs rendszere nem működik. Sok a másodlagos bevándorlás. Ha a menedékkérőket elutasítják, a hazatelepítésük nem működik. Magyarországon a tranzitzónákkal egy jól működő rendszert építettünk fel jogi szabályokból és fizikai intézkedésekből. Elértük, hogy egész Európában kevesebb legyen az illegális migráció. A tranzitzónák a schengeni övezet felé zártak, a biztonságos harmadik államok felé pedig nyitottak voltak – jelen esetben Szerbia felé. Most be kellett zárnunk a tranzitzónákat. De ha akadnak olyan menedékkérők, akiknek a kérelmét elutasítjuk, nem tudjuk őket hazaküldeni, és jogellenesen tartózkodnak az ország területén. Ez ellentmond a szuverenitás elvének, ami benne van az Alaptörvényben. De így sem fogunk illegális bevándorlókat beengedni – a Magyarország-erőd áll.

Szóval mégis van konfliktus az uniós joggal?

Nem, nem arról van szó, hogy alkalmazni kell-e az EU-jogot vagy sem. Arról van szó, hogy az EU-jog nem működik hatékonyan. Látjuk a lengyel és a litván határon tapasztalható súlyos állapotokat. Ez egy válsághelyzet, amiben nem lehet határozatokra várni. Itt azonnali cselekvésre és kreatív megoldásokra van szükség a szuverén nemzetállamok részéről. Támogatjuk a lengyel határőröket és természetbeni segítséget nyújtunk Litvániának, ahol most kerítés épül. Üdvözlöm azokat a politikusi nyilatkozatokat, amik most a kerítésépítés mellett vannak, pedig korábban ellenezték azt. Az teljesen irracionális és erkölcsileg is kérdéses, hogy Magyarországot pénzbírságokkal és kötelezettségszegési eljárásokkal fenyegetik, és pontosan azokért a dolgokért, amiket most más tagállamok csinálnak. Magyarországnak is pénzügyi segítséget kellene kapnia a kerítésépítéshez. Átszámolva 1,6 milliárd euróba került, és eddig csak egy százalékát kaptuk vissza.”

Fotó: Mandiner/Földházi Árpád