Prágai ősz – Csehország hamarosan választ

2021. október 4. 12:20
Összefogó ellenzék a kormánypárt ellen, populistának nevezett erőpolitikus a szivárványkoalícióval szemben: a cseh politikát is ismerős törésvonalak szabják át az októberi választás előtt.

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban

 

A cseh légierő ezüstszínű Airbus repülőgépe már egy nappal a budapesti demográfiai csúcstalálkozó előtt leszállt a kecskeméti reptéren. Kilépett belőle Andrej Babiš és népes kísérete. Orbán Viktor az előtérben várta. Útra keltek, ettek egy halászlevet Algyőn, megnézték a déli határon felhúzott kerítést, majd Babiš a demográfiai csúcson elmondta, hogy az európai emberek azért nem vállalnak gyereket, mert elkényelmesedtek. Egypár fénykép még a Karmelita teraszán, aztán kocsiba be, irány a repülőtér. Andrej Babišnak sűrű napjai vannak. Andrej Babiš kampányol.

Október 7-én és 8-án alsóházi választást tartanak Csehországban. A versengés kétszáz képviselőházi mandátumért folyik, és talán kiélezettebb, mint valaha. Sokat elmond a cseh közélet széttagoltságáról, hogy a 2017-es előző választás után kilenc frakció alakult az alsóházban, ide nem értve a független képviselők csoportját.

Ilyen viszonyok között többséget szerezni szinte lehetetlen,

s az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a koalíciós kormányzás sem könnyű kihívás.

Állítsuk vissza a naptárunkat négy évvel: a 2017-es voksolást egy viszonylag új párt, az Elégedetlen Polgárok Akció­ja (ANO) nevű mozgalomból kinövő, politikailag nehezen besorolható – jobbközépnek és populistának is nevezett, ám a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért párt­-családhoz és az Újítsuk meg Európát frakcióhoz tartozó – ANO 2011 nyerte meg a jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš vezetésével. A párt a szavazatok valamivel kevesebb mint 30 százalékával tudott győzni. Mivel önszántából egy komolyabb párt sem szeretett volna koalícióra lépni vele, Babiš megpróbálkozott a kisebbségi kormányzással. Egy sikeres bizalmatlansági indítvány után újra kormányalakítási megbízást kapott Miloš Zeman köztársasági elnöktől, ezután pedig sikerült végül rávenni a Cseh Szociáldemokrata Pártot (ČSSD) a koalícióalakításra, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSČM) pedig a külső támogatásra.

Három párt kellett tehát ahhoz, hogy a kormánynak egyszerű többsége legyen a képviselőházban. Azonban az ANO 2011 – ČSSD –KSČM-trió sem bizonyult hosszú életűnek, már csak az alapvető ideológiai különbségek miatt sem. A Mandiner idén június 17-én megjelent számában részletesebben is foglalkoztunk azzal a belpolitikai viharral, amelybe tavasszal majdnem belebukott Andrej Babiš, és amely a koalíció felbomlását okozta.

De Andrej Babiš kormányon maradt, és örömmel folytatná is a kormányzást október után. 25 százalék körüli eredménnyel végezhet az első helyen,

csakhogy 2017-hez képest eléggé megváltozott a politikai mezőny,

ami mind az ANO 2011-nek, mind pedig az ellenzéki pártoknak új kihívásokat jelent.

Illegális bevándorlás – Orbán Viktor és Andrej Babiš látogatása a magyar–szerb határnál. <br> Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Kalózok, polgárok és polgármesterek

A csehországi ellenzéki pártok ugyanarra a következtetésre jutottak, mint amivel magyarországi kollégáik próbálkoznak:

össze kell fogni, ha le akarják győzni közös nagy ellenségüket.

Mivel azonban sok párt van, amelyek részben talán még Andrej Babišnál is jobban utálják egymást, az összefogósdi Csehországban sem annyira egyszerű vállalkozás. A dolog tehát úgy néz ki, hogy a nagy összefogási lázból rögtön négy szövetség is szárba szökkent – úgy is hívják magukat, hogy a demokratikus ellenzék.

Az első szövetség a Cseh Kalózpárt (Piráti) és a Polgár­mesterek és Függetlenek (STAN) akaratából jött létre – jelenleg 20 százalék körüli támogatottságuk van. A kalózok egyfajta újbaloldali erőként működnek, a liberálisnak címkézett STAN viszont az Európai Néppárt tagja. Kezdetben a kalózpárt volt a domináns, de mára nagyjából kiegyenlítődtek az erőviszonyok, ami furcsa módon együtt jár azzal is, hogy a duó gyengébben szerepel a mostani közvélemény-kutatásokban, mint a tavasziakon.

A progresszív együttműködést formálisan a rasztahajú kalózpárti kapitány, Ivan Bartoš vezeti,

a STAN első embere, Vít Rakušan kolíni expolgármester pedig alelnökként tevékenykedik. A Kalózok és Polgármesterek eddigi fénykora a késő tavaszi, kora nyári időszakra tehető, ekkor 25 és 30 százalék körül mozgott a népszerűsége – sokáig vezette is a tömörülések erősorrendjét. Ennek az időszaknak vége, valószínűleg részben azért, mert azóta az ANO 2011 is elkezdett kampányolni.

Időközben aztán a polgári pártok, vagyis a Polgári Demokrata Párt (ODS), a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU–ČSL) és a Hagyomány-Felelősség-­Prosperitás (TOP 09) is bejelentették a maguk szövetségét, amit Együttnek (Spolu) kereszteltek el. Az ODS az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsalád tagja, a másik két erő az Európai Néppártban foglal helyet. A szövetség leheletét a tarkóján érezheti Babiš: 23 százalék körüli támogatottsággal a második helyen áll a népszerűségi versenyben.

Babiš-vírus: részlet egy 2021. februári tüntetésről. <br> Fotó: AFP / Anadolu Agency / Lukas Kabon

A Spoluban a polgári demokrata Petr Fiala a főnök, hiszen a korábbi mérések szerint a trió legnépszerűbb tagja az ODS. A párt egyébként a Václav Havel-féle Polgári Fórumból nőtt ki, Václav Klaus alapította 1991-ben, vagyis a cseh politika egyik régi motorosának számít – a ČSSD mellett, amelyet viszont Andrej Babiš lényegében bedarált az előző években.

Az Együtt a szeptember közepi felmérések szerint 20 és 25 százalék között áll,

vagyis minden bizonnyal ő alkotja majd a második legnagyobb képviselőcsoportot az ANO 2011 mögött az új képviselőházban.

Március legelején létrejött egy harmadik választási szövetség is a Trikolór Állampolgári Mozgalom, a Szabadságpártiak, illetve a Csehországi Földbirtokosok Pártja (SsČR) részvételével. Ezt a csapatot inkább a rend kedvéért említjük meg, hiszen az egyik legkülönlegesebb cseh politikai hagyományra, az euroszkepticizmusra bazírozó alakulatokat egyelőre nem fenyegeti a képviselőházba jutás veszélye. Még úgy sem, hogy egy új módosítás úgy korrigálta a választási törvényt, hogy most már kevésbé diszkriminálja a választási szövetségeket. Hasonló helyzetben van a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA), az Agrárdemokrata Párt (ADS), a Nemzet Rendje (RN) és a Demokratikus Zöldpárt alkotta Szövetség a Jövőért (APB) is, amelyet szintén márciusban hoztak létre, és amely egyelőre szintén alulról vizsgálgatja a parlamenti bejutási küszöböt.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Multikulti bevándorlásellenzők, leszalámizott kommunisták

A félig japán, félig morva származású Tomio Okamura által vezetett, egészen EU-szkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű párt viszont egyedül is megőrizheti 10 százalék körüli támogatottságát, és az új parlament stabil résztvevője lehet a következő ciklusban.

Érdekes, hogy mi történt az ANO 2011 két eddigi koalíciós partnerével. Sem a szociáldemokraták, sem a kommunisták nem vesznek részt egyetlen választási összefogásban sem, így az sem egyértelmű, hogy bejutnak-e egyáltalán a képviselőházba. Pedig a 2017-es választáson mindketten 10 százalékosak voltak, egyúttal az ország második és harmadik legjelentősebb politikai erői az ANO 2011 után.

A Babišsal való közös kormányzás viszont kíméletlenül ledarálta mind a két alakulatot, és ezen az sem segít sokat, hogy a KSČM április közepén besokallt, és otthagyta Babišékat. A szociáldemokraták maradtak, viszont egyre mélyebbre süllyedtek saját belső hatalmi harcaikban. Ez a két tényező is közrejátszott abban, hogy a rendszerváltozás utáni cseh politika egyik legrégibb pártja az októberi választáson akár ki is hullhat a képviselőházból, hiszen már hosszabb ideje a bejutási küszöb körül egyensúlyoz.

Orbán, a jolly joker

Andrej Babiš nincs valami nagy véleménnyel az ellenzéki összefogásról. „Azonkívül, hogy meg akarnak szabadulni tőlem, semmiben nem értenek egyet” – mondja a Mandinernek adott interjújában, amely szeptember 23-án jelent meg. Az ANO 2011 továbbra is a legnagyobb párt Csehországban, ami azt jelenti, hogy valahol 25 és 30 százalék környékén végezhet a mostani voksoláson, talán valamivel gyengébb eredménnyel, mint négy évvel ezelőtt.

A miniszterelnök apait-anyait belead a kampányba, aminek kulcsfontosságú része volt a múlt heti magyarországi látogatás is. Orbán Viktorral kampányolni afféle jolly joker Csehországban, mivel egy 2019-es felmérés szerint

a magyar miniszterelnök a csehek harmadik kedvenc külföldi közéleti személyisége

Zuzana Čaputová szlovák államfő és Ferenc pápa után. Aki tehát a röszkei határkerítésnél Orbán oldalán leteszi a nagyesküt, hogy Csehország egy migránst sem fogad be, annak a cseh választók egy jó részénél biztosan nyert ügye van.

Az ANO 2011 kampánya egyébként is a szuverenitás kérdése köré szerveződik. „Ez az utolsó esély arra, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket, kultúránkat és identitásunkat” – mondta a miniszterelnök egy kampánybeszédben. A Babiš-párt azt ígéri, hogy a migránsok mellett az eurót sem engedik be Csehországba, nem emelnek adókat, és – alighanem a Škodára gondolva – nem fogják betiltani a belső égésű motorokat sem. A nyugdíjasok viszont biztosan jól járnának, ha az ANO 2011 folytathatná a kormányzást, hiszen a miniszterelnök már most bejelentett egy hatalmas nyugdíjemelést, ami persze nem egyből a választás után kezdődne, hanem szép fokozatosan valósulna meg 2025-ig – vagyis a következő választásig.

Noha a jól hangzó ígéretek sok választót terelnek az ANO 2011-hez – elsősorban a vidéki és az időskorú lakosság köréből –,

a kormányfő összeférhetetlenségi ügye lépten-nyomon gondokat okoz a pártnak

(lásd keretes írásunk). Bár Csehország lakói köztudomásúlag euroszkeptikusok, a Kalózok és Polgár­mesterek szövetség azzal igyekszik mobilizálni a választókat, hogy ha nem váltják le Babišékat októberben, az ország könnyen elbukhat egy csomó uniós pénzt. Ez egyelőre nem hozta meg az áttörést, ettől függetlenül a miniszterelnök joggal tarthat attól, hogy a választás előtti néhány napban futni kezd a szekér az ellenzéknél.

Tüntetés Andrej Babiš ellen Prágában 2019-ben. <br> Fotó: Shutterstock

Bár a két ellenzéki szövetség, az Együtt és a Kalózok és Polgármesterek közösen jóval több szavazatra számíthat, mint a Babiš-párt, kár lenne abban reménykedniük, hogy a bab is hús, elvégre a hiányzó parlamenti többség csak az egyik akadály, amit valahogy le kellene győzniük a választás után. A másikat Miloš Zemannak hívják. Zeman és Babiš különleges kapcsolatáról sok találgatás látott már napvilágot, hiszen

a köztársasági elnök többször is megmentette Babiš irháját,

legalábbis politikai értelemben. A megosztó megnyilvánulásairól is ismert Zeman nemrégiben kijelentette, hogy ő csak egy pártvezérnek fog kormányalakítási megbízást adni, választási összefogások vezetőinek nem. Ez afféle huszonkettes csapdája az ellenzéknek, Babišnak pedig üdvözlendő hír.

Csakhogy van a dologban még egy csavar, jelesül a hetvenhét éves Zeman súlyos betegsége, amely miatt szeptember közepén kórházba is került. Bár néhány nap után hazaengedték, Babišnak számolnia kell azzal, hogy a köztársasági elnök nem mindig fogja tudni támogatni. Ez a forgatókönyv a legrosszabb esetben már a kormányalakítás alatt valósággá válhat. Mert kormányt alakítani most sem lesz egyszerűbb, mint négy éve: hosszú, zavaros átmenetre kell számítani, amelynek a végén sem biztos, hogy stabil kabinet lesz Prágában – akár Babiš nyer, akár az ellenzék.

Elapadó bőségszaru
Noha fényes gazdagságot hozott neki, Andrej Babišnak politikai teher is az Agrofert holding. Az Agrofert Csehország legnagyobb cégcsoportjai közé tartozik, és szinte mindennel foglalkozik, ami a mezőgazdasághoz köthető. Babiš a társaság élén már sikeres üzletember volt, amikor beszállt a politikába, ahol egyébként azért is afféle mostohagyereknek számít, mert Pozsonyban született, és nem Csehország területén.

Az Agrofert Babiš miniszterelnöksége alatt is szépen növekedett, amiért az ANO 2011 első embere azóta is folyamatosan a kritikák kereszttüzében áll. Sokan ugyanis azt gondolják: a holding sikerei nem függetlenek attól, hogy egykori vezetője ma Csehország miniszterelnöke. Andrej Babiš 2013-ban formálisan kiszállt a cég napi ügyeinek igazgatásából, de széles körben él az a meggyőződés, hogy még mindig ő mozgatja a szálakat a konglomerátumnál – amely azóta is bőséggel részesül az uniós támogatásokból. Az ügyben vizsgálódott már az Európai Parlament és az Európai Bizottság is. Utóbbi szerint egyértelmű az összeférhetetlenség, így a cseh kormányt most az EU-s pénzek kifizetésének felfüggesztése is fenyegeti. Babišék azt bizonygatják, hogy mindenben együttműködnek a bizottsággal, és hogy egyébként sem történt szabálytalanság. Közben az Agrofert még tavasszal pert indított az Európai Unió Bíróságán, mert szerinte az Európai Parlament jogszerűtlenül járt el az összeférhetetlenség megállapításakor.

Nyitókép: Shutterstock 

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés