Az EU-átlag több mint dupláját költheti felsőoktatásra a következő években a kormány

2021. szeptember 17. 21:22
A kormány az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslattal „kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezetet biztosít a modellváltó egyetemek számára” – fogalmazott pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közlemény szerzői hozzátették: „a felsőoktatás történelmi léptékű fejlesztésének célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek”.

Az egyetemeket a valaha volt legnagyobb mértékű képzési és kutatási fejlesztések segítik hozzá a közös célok eléréséhez.

A kormány a 2010 előtti ráfordításokhoz képest mostanra megkétszerezte a felsőoktatási főösszegeket. 2022-ben 650 milliárd forint lesz a költségvetés felsőoktatásra fordítandó előirányzata. Ezt a tételt a science parkok kialakítására és további egyetemi fejlesztésekre szánt forrásokkal kiegészítve jövőre összesen több mint ezer milliárd forint hasznosul a felsőoktatásban. A kormány a következő években kész fedezetet biztosítani az intézmények által előterjesztett mintegy 2700 milliárd forintos fejlesztési igény maradéktalan valóra váltására. A tervezett bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,8 százalékára rugó átlagos éves egyetemi forrásmennyiség az Európai Unió átlagos GDP-arányos költéseinek jóval több mint duplája – fejtették, hangsúlyozva: „Magyarországon még sosem állt ekkora összeg a felsőoktatás rendelkezésére, a bővülő finanszírozás és a rugalmasabb működési keretek közelebb viszik a magyar fiatalokat ahhoz, hogy a jövő nyerteseivé váljanak”.

Kitértek arra is, hogy négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány 27 százalékos béremelési programja.

Idén és jövőre, két lépcsőben újabb több mint 30 százalékkal növekszik az állami, egyházi és a modellváltó intézményekben dolgozók keresete is. A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben útjára indított, 220 milliárd forint keretösszegű országos felsőoktatási kollégium fejlesztési terv – írta az ITM, megjegyezve: „az intézmények gazdálkodási helyzetét a baloldali kormányok terhes örökségeként nagyban megnehezítették az elhibázott, pazarló PPP finanszírozásban megépített létesítmények költségei”. A 2010 eleji 54-ből 48 konstrukció kiváltására már közel 146 milliárd forintot fordított a kormány – tették hozzá.

Az ITM hangsúlyozta:

„Az egyetemek kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, nélkülözhetetlen katalizátorai a fenntartható növekedésnek, az innovációs teljesítmény fokozásának, a tudásalapú gazdaság kialakításának”.

Új fenntartói és finanszírozási modelljük a magyar hagyományokra és adottságokra tekintettel az állami szerepvállalást megőrizve teremt lehetőséget a magánintézményi működés rugalmasabb kereteinek kiaknázására. A nemzetközi példák alapján az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, fenntartóból partnerré válik. Az alapítványi fenntartásban működő intézményekben idén szeptembertől a hazai hallgatók több mint 70 százaléka, 180 ezer egyetemista tanul.

Közleményükben idézték a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szavait is. Eszerint Stumpf István azt mondta: meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás

„versenyképessé tétele, és ezáltal a mai fiataloknak – egyben a jövő nemzetének – a sikere a tét”.

Az Országgyűlés elé kerülő törvény közös felelősségüket tükrözi, ezzel a kormányzat – a tudományos tevékenység minőségének ösztönzése mellett – a nemzetköziesítés, a tehetséggondozás, a sport és a társadalmi felzárkóztatás eredményesebb megvalósítása felé tereli az egyetemeket – értékelt a kormánybiztos, kiemelve: a globálissá vált felsőoktatási versenypiacon vissza nem térő lehetőség nyílik arra, hogy a modellváltással – ezáltal pedig a magyar felsőoktatásnak – „valóban a hallgatók legyenek a nyertesei”.

Az ITM szerint az új modellben biztos és kiszámítható finanszírozási rendszer jön létre, amely 25 éves keret-megállapodásokon és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződéseken alapul.

Az osztrák mintára kidolgozott megoldás előnye, hogy a középtávú intézményi támogatást előre rögzített teljesítmény- és minőségmutatókhoz kötve,

az eltérő feladatok sajátosságait figyelembe véve határozza meg. A közlemény szerint Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára úgy értékelt: „a történelmi léptékű fejlesztések esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági növekedés hajtóereje a következő évtizedben a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás legyen”.

„Magyarország egyetemeink nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével regionális tudásközponttá válhat” – idézték a közleményben Bódis József szavait.

(MTI)

Fotó: MTI/Balázs Attila

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés