A sérülékeny védelem

2021. augusztus 13. 8:01

Földi László
Magyar Nemzet
Mi a célja vagy indítéka az egyébiránt megfejthetetlen adatok publikálásának?

„Történt ugyanis – immáron nem először – hogy HVG-s és indexes sajtómunkások fáradságot nem kímélve jártak utána annak a szerintük nagy érdeklődésre számot tartó ügynek, hogy a magyar kormány igazságügyi minisztere egy év alatt hány titkosszolgálati lehallgatást engedélyezett. A nyilvánosságra hozott számok – szakmai értelemben, az országra fenekedő ellenségeink nagyságához képest – meglehetősen szerények. De megkapták, így hát megírták.

És?! Arab számok sorrendbe rakva, mögöttes tartalom nélkül. Az nem szerepelt a minisztertől kapott anyagban, hogy kit, mikor, miért kellett ellenőrizni, hisz az ezen kérdésekre adandó válasz mindegyike minősített adat, ami államtitok. Sőt, a megismerésükre tett kísérlet üldözendő, államtitoksértésnek minősül. A miniszteri eljárást a parlament képviselői által elfogadott törvény szabályozza, ahogy a számok mögött megbújó titkosszolgálati működést is. Az engedélyeztetési eljárásban a miniszter felé konkrétan meg kell indokolni a kérés okát és operatív célját. Amennyiben az akciójavaslat sérti az ország érdekeit, a polgárok egyetemes jogait, vagyis a kérést szakmailag nem lehet alátámasztani, a miniszter megtagadja az engedély kiadását. Ezt követően a szolgálatoknak nincs lehetőségük az elutasítás ellen fellebbezést benyújtani.

Szóval létezik és működik megfelelő rendtartás betartásával – bármilyen éppen regnáló kormány alatt – a fent jelzett eljárás, mégpedig a biztonságunk garantálására, valamint az ellenségeink kézre kerítésére. Akkor – tolakodik elő ismét a kérdés – mit kívántak publicistáink bizonyítani vagy éppen állítani a rideg számokkal? Még szerencse, hogy nem igyekeztek látványosan következtetéseket levonni, és nyíltan nem állították, hogy az Orbán-kormány operatív megfigyelésekkel próbálja elejét venni az ellenzéki erők megerősödésének. Nem állítanak és nem is magyaráznak meg semmit. Csak – indokolatlanul – piszkálják, és kétségek között hagyják a nagyérdemű olvasókat. Nemes egyszerűséggel magára hagyják az embereket a számukra értékelhetetlen adatokkal.”

A kép illusztráció. Forrás: RICCARDO MILANI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

2011-ben, kilenc havi kormányzás után Charles Gati már összefoglalta öt pontban, hogyan kéne megdönteni Orbán kormányát. Az ötödik pont a polgárháború volt. De voltak gazdasági jellegű kísérletek is. Azóta sem tudnak, még erős külföldi segédlettel sem mit kezdeni a kormánnyal. Biztosra vehető, hogy voltak olyan más, nem nyilvános akciók is, amelyek felkelthették a szolgálatok figyelmét.

Az ellenzék találva érezheti magát, biztosan van közöttük, aki érintett az ügyben, és most próbálják megtudni, melyikük áll megfigyelés alatt. Ezek akár képviselők is lehetnek hiszen többjüknek van érdekes nemzetközi múltja, tevékenysége. Nem kétséges, hogy külföldi bekötöttségük okán kiadnának érzékeny adatokat, ha hozzáférnének.

Szerinted ki kéne adni X.Y. kérésére azt, hogy haverjai közül kik állnak megfigyelés alatt? Miből gondolod, hogy az ellenzék nem szolgálja akár ilyen módon is a külföldi támogatók érdekeit?

"Zsidó-szindrómát" írt, nem keresztlevelet.
Engels a kommunista levelező bizottsághoz 1846. október 23-án:
„Értelmeztem a kommunisták céljait:
1. a proletariátus érdekeit a tőkés osztállyal szemben érvényre juttatni;
2. ezt a célt a magántulajdon megszüntetésével és a közösségi tulajdon bevezetésével kell elérni;
3. ezen szándékok végrehajtására nem ismerünk el más eszközt, mint az erőszak eszközeivel vívott, demokratikus forradalmat.”

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés