Fűrész Tünde keddi cikkének elején arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa egyetlen országában sem érik el a születések a populáció önfenntartásához szükséges 2.1-es termékenységi arányszámot, és a kontinens nyugati országainak többsége az ebből adódó népességhiányt bevándorló lakosság befogadásával igyekszik pótolni ami azonban a szerző szerint nem oldja meg az adott társadalmak komplex problémáit.
„Az Európai Unió súlyos demográfiai válságának három fő tényezője az alacsony gyermekvállalás hajlandóság, az eredeti népesség csökkenése, valamint annak fokozódó elöregedése. Európa lakossága 2050-re várhatóan a világ népességének csupán négy százalékát fogja kitenni” – írja a szerző, emlékeztetve a probléma összetett gazdasági hatásaira.
„Az egész Európát, így Magyarországot is sújtó demográfiai válság leküzdésére a magyar kormány újabb és újabb intézkedéseket vezetett be.
Ezek eredményeként fokozatosan emelkedett a termékenységi arányszám 1,25-ről 1,49-re, majd a családvédelmi akcióterv 2019-es bejelentését követően gyakorlatilag egy év alatt 25 éves csúcsra, 1,55-re nőtt az egy nőre számított értéke.
Magyarországon a termékenység nemcsak elérte az EU átlagát, hanem meg is haladta azt, miközben az uniós átlag 2017-től csökkenést mutat” – írja cikkében Fűrész Tünde.
Fűrész Tünde rámutat arra, hogy Európa többi országának termékenységi mutatóit nagy részben bevándorló háttérrel rendelkező anyák gyermekei adják: „Az EU 27 tagországaiban az unión kívül származó anyáktól született gyermekek aránya 16 százalék volt 2019-ben, mely összesen 670 ezer gyermeket jelentett. Az EU-n belüli tagországokban történt gyermekvállalások száma kétszázezer fő volt, így összesen mintegy 870 ezer külföldi állampolgárságú anya vállalt gyermeket az unió országaiban, ami az összes születés 21 százaléka” – áll a cikkben.
Kelet-Európában jóval tíz százalék alatt van a más országban született anyától származó újszülöttek aránya.
Fűrész Tünde rámutat, hogy a statisztikák szerint a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan 2010 és 2019 között Magyarországon csökkent a házasságon kívüli születések aránya is, így alapjaiban véve „Magyarország helyesen jár el, amikor jövőképének középpontjába a családot állítja, s népesedési helyzetét a családok, nem pedig a bevándorlás támogatásával kezeli” – állítja a szerző.