Így hekkelnek választást a 21. században

2021. február 9. 8:00

Kohán Mátyás
Mandiner
A Time magazin elnökválasztási riportja maga leplezi le, mi a választási trükközések új modellje. És mivel a modell kiállta a jog próbáját, exportjára is számítani lehet.

Vasárnap adtunk hírt az elmúlt időszak talán legfontosabb írásáról: a Time magazin egy lelkes riportja pontról pontra leírta, miként hekkelte meg progresszív aktivisták kicsiny csoportja az USA tavaly novemberi elnökválasztási kampányát. Ez az olvasmány kötelező, aki jóban van az angollal, olvassa mindjárt eredetiben, aki pedig csakis tisztességes kontinentális nyelveket beszél, annak összefoglaltuk magyarul.

A Time , amely olyannyira rajta tartja mutatóujját a történelem ütőerén, hogy Hitlert, Nyikita Hruscsovot és Jurij Andropovot egyszer, Sztálint, Gorbacsovot, Richard Nixont és Teng Hsziao-pinget kétszer választotta az év emberévé, most akkorát oknyomozott a tavalyi elnökválasztás homályzónájának kétségtelenül igen kurrens ügyében, hogy a fal adta a másikat. A szándék persze nem ez volt, de az eredmény ettől még elvitathatatlan: Molly Ballnak és a TIME-nak köszönhetően már ismerjük a választások meghekkelésének harmadik generációját, így

a kezünkben lehet majd minden eszköz ahhoz, hogy a saját választásainkat megkíméljük tőle.

Nehéz szókapcsolat a „választási csalás”. Főleg akkor nagyon nehéz, ha az amerikai jobboldali sajtó legszakmaiatlanabb és legpropagandisztikusabb csücskeiből, illetve Rudy Giuliani Trump-ügyvéd sokat látott szájából ömlik hónapokon keresztül, és ráhúzzák mindenre, amit csak érnek. Veszített a súlyából a „választási csalás” fogalma, amióta mindenki dobálózik vele, és mivel a magyar sajtónak a világválasztó óceán másik feléről nyilván senki nem küldött hitelesített szavazóurnákat, jogi kötőerővel innen nem is lehet megmondani, megtörtént-e vagy sem. Nem tudjuk innen megmondani, hogy mi igaz vagy nem igaz Joe Biden állítólagos halott szavazóiból, a kukákban és szavazóköri raktárak sarkaiban megtalált, előbbi esetben republikánus, utóbbi esetben demokrata szavazólapokat tartalmazó zsákokból, a levélszavazatok postaládából történő kilopkodásából. Az ember gyanakvó fia végső soron annyit tehet, hogy végignéz a rendelkezésre álló adatokon, elolvassa a bíróságok sebtiben hozott döntéseit; majd belátja, hogy egy szűk Biden-győzelem a magas kisebbségi részvételi arány és az elővárosi szavazók növekvő Trump-utálata mellett hihető eredmény – és azzal tér nyugovóra, hogy ha a választás eredménye nem is feltétlenül, száz százalékig patyolattiszta, de legalább reális, majd másnap foglalkozik a csapból is folyó Amerika helyett inkább fontos dolgokkal.

Nos, ez az a józan paraszti rosta, amin ez a fajta harmadik generációs választáshekkelés már simán átcsúszik.

Az első generációs csalást még az is érti, aki életében nem voksolt soha. A legprimitívebb választási csalások fizikai beavatkozást igényelnek: a csalni vágyó aktor elintézi, hogy a számára fontos választópolgárok akár egynél többször is az urnához járulhassanak (így csalták el a kommunisták az 1947-es kékcédulás választásokat), neki nem tetsző szavazólapokat semmisít meg és újakat fabrikál,

esetleg össze se számoltatja a szavazatokat, csak improvizál magának egy délceg végeredményt.

Az első generációs csalás különös ismertetőjegye az, hogy a választás eredménye jellemzően ordítóan irreális, adott esetben épp a fordítottja a valósnak. Semmilyen fokon nem volt összhangban az 1947-es magyar közhangulattal az, hogy a kommunisták nyerjenek – és hogy egy frissebb példát említsünk, valami ilyesmi történhetett tavaly Belaruszban is, ahol a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy Aljakszandr Lukasenka győzött a választásokon, de hogy az elnök 80 százalékos többségét nem a voksok összeszámlálásával állították elő, az egészen bizonyos.

A második generációs csalás is logikus, letisztult konstrukció, melynek középpontjában a jogászkodás áll: a csalni vágyó, jellemzően hatalomban lévő aktor a választások előtt nem sokkal olyan választási rendszert hegeszt össze magának, amiben csak ő nyerhet, esetleg személyre szabott jogszabályokkal teszi illegálissá azt, hogy esélyes ellenlábasa egyáltalán elinduljon, furcsa alakú választókerületeket rajzol, vagy nemes egyszerűséggel betiltja az összes olyan pártot, ami nem őt támogatja.

A második generációs választási csalás módszerével intéztek maguknak okosba’ győzelmeket

a 20. század kommunista diktatúrái, a konkrét ellenzékiekre kitalált jogszabályok modern kori tárháza pedig most Fekete-Afrika. (Ennek a legszebb példája a zambiai alkotmány legendás, 1990-es módosítása, amely előírja, hogy csak az lehet elnökjelölt, akinek mindkét szülője Zambiában született. S mit ad Isten, épp ebben az évben cserélték volna le a választók Frederick Chiluba elnököt Kenneth Kaundára, akinek édesapja Malawi területén született. Fontos persze megjegyezni, hogy Zambia és Malawi akkoriban alig 26 éve voltak független államok, azelőtt pedig Rodézia és Nyaszaföld néven egy és ugyanazon ország voltak, így Kaunda apja pont ugyanabban az országban született, mint minden felnőtt zambiai.) No, de lényeg a lényeg, a második generációs választási csalásnak is van különös ismertetőjegye: a végeredmény ugyan valóban a szavazatok összeszámlálásával áll elő, de az országban mindenki tudja, hogy hiányzik róla valami – a kommunista Magyarországon a Hazafias Népfronton kívül mindenki, Oroszországban például Alekszej Navalnij, az ifjú Zambiában meg Kenneth Kaunda.

És itt érkezünk meg a hipermodern, szofisztikált, harmadik generációs választáshekkelésekhez, amit átütő sikerrel tesztvezettek az Egyesült Államokban a 2020-as elnökválasztáson.

Zsenialitása abban rejlik, hogy nem kelt feltűnést és nem él retró diktatúrák olcsó és látványos eszközeivel. Két egyszerű lépést kell csak tennie az aktornak:

kellő mennyiségű álcivil szervezeten keresztül Demokratikus Igazsággá kell mosnia pőre ideológiai pártpolitikáját,

majd meg kell győznie a Demokratikus Igazságról mindazokat, aki a 21. századi politika és nyilvánosság infrastruktúráját üzemeltetik. Amint bezsákolta az infrastruktúrát, nyert ügye van. Ha tetszik, privatizálta a választásokat.

A Time írása azért kulcsfontosságú, mert konkrétan leírja, miként történt ez a két lépés: a politika Demokratikus Igazsággá mosása, majd az infrastruktúra elfoglalása. Beviszi a mainstream médiába azt, ami eddig csak jobbos konteó volt: hogy a szakszervezetek, a Planned Parenthood, a Greenpeace, a Black Lives Matter meg az egyéb aktivista NGO-k nem valók másra, mint politikacsinálásra, és hogy közvetlenül be vannak kötve a demokrata kampánygépezetbe. Majd leírja, hogy a Facebook, a Twitter és az amerikai techcégek azután kezdték el kivégezni a jobboldal internetes jelenlétét, miután nyolc aktivistavezér egy vacsorán meggyőzte Mark Zuckerberget a Demokratikus Igazságról. (Egyikük, Vanita Gupta azóta Joe Biden igazságügyi miniszterének helyettese.) Az aktivisták pontosan tudták, hogy ha a balos kultúrájú vidékeken működő techcégeket rábírják az uszítás és az álhírek elleni intenzívebb küzdelemre, akkor a digitális ipar demokratákkal szimpatizáló munkaereje értelemszerűen a jobboldalon fog több uszítást és álhírt találni – mert az ember a rossz dolgokat azoknál keresi, akiket nem szeret. S mit ad Isten, találtak is ilyet bőséggel az elmúlt hónapokban. Egy egyszerű, ideológiamentesnek tűnő, infrastrukturális döntés

elég volt ahhoz, hogy a mindent eluraló digitális nyilvánosságban gyakorlatilag lenullázzák az amerikai jobboldalt.

No meg hogy a demokratáknak oly sok sikert hozó levélszavazás – minden biztonsági kockázatával és átláthatatlanságával együtt – akkor lett igazán elfogadott, amikor a Demokratikus Igazság képviselői faltól falig terjedő médiakampányban harsogni kezdték, hogy talpig maszkban és fertőtlenítőben személyesen szavazni életveszélyes, miközben körülbelül annyi kockázatot rejt, mint ugyanebben a szerelésben bevásárolni menni; az pedig teljesen normális, ha a szavazatokat egy hétig számolják.

Következésképpen a voksok fele levélben érkezett, ez pedig egy olyan logisztikai rémálmot teremtett, amelynek a kockázati szintje összehasonlíthatatlan a pár százezer levélszavazatos normál üzemmel.

És persze ott van a cikkben feketén-fehéren a jogorvoslati infrastruktúra leuralása, az a képtelen helyzet, hogy a választást övező aggályokat nem is lehetett megnyugtatóan rendezni, mert az eredmények hitelesítésére, illetve a csalás gyanújának jelzésére hivatott közigazgatási dolgozókat a legkisebb kétkedés gyanúja esetén is ízekre szedték – először a közösségi médiában, majd hús-vér aktivistákkal. Miközben a jogorvoslat a legrosszabb esetben is csak újraszámlálásokhoz vezethetett volna, így a demokrácia számára komoly kockázattal nem fenyegetett.

Mindezen összehangolt törekvésekből nem az következett, hogy bárki földcsuszamlásszerű győzelmet aratott volna az amerikai elnökválasztáson. A harmadik generációs választáshekkelők nem lukasenkai nyolcvan százalékokra utaztak, hanem arra a néhány középnyugati szavazókörre, ahol eldőlt, kihez kerülnek Michigan vagy Pennsylvania elektorai. És mivel a megszületett eredmény a szűk eredményekhez szokott Amerikában az elnök népszerűtlenségét és a világjárványt is figyelembe véve teljesen reális, sohasem tudjuk meg, pontosan mennyire volt tiszta a választás azokban a körzetekben, ahol valóban eldőlt a Trump-elnökség sorsa. De ahhoz, hogy választáshekkelés történt, mégpedig modern, szofisztikált, új generációs modell szerint, immáron kétség nem férhet.

És mivel a modell kiállta a jog próbáját, exportjára is számítani lehet.

De ha tudjuk, hogyan trükköznek az okosok, a metódus importját még megúszhatjuk.

A harmadik generációs választáshekkelések korában arra nincs lehetőség, hogy a politikai nézetek Demokratikus Igazsággá mosdatását bárki megakadályozza. Itt legfeljebb ellenkormányzásra van lehetőség, de a külföldi médiától és a külföldről finanszírozott álcivil szférától már senki nem menti meg a világ egyetlen pontját sem.

A védvonal ezért elsősorban nem a média, hanem a politikai infrastruktúra szabályozása. A jog, amely a választási csalás második generációjának első számú fegyvere, az egyetlen pajzs a harmadik generáció ellen. Szabályozni kell a közösségi média és a politika viszonyát, a közjog hatálya alá kell vonni a digitális köztereket, bátor lépéseket kell tenni, amikor a politikai hatalom a senki által nem felügyelt, politikailag viszont elkötelezett cégvilágba vándorol. Pontosabban kell szabályozni a választás módjával kapcsolatos tájékoztatást, a személyes voksolástól való rendszerszintű eltérést pedig szigorú választójogi törvénynek kell szabályoznia. És szent tehénként kell őrizni a szavazólapokat, gránitba foglalni a jogorvoslat és az újraszámlálás intézményeit, hogy soha, senkinek ne lehessen kétsége afelől, hogy a szavazata oda ment, ahova szánta.

Ha a pandúr most nem gyorsabb a rablónál,

Amerikából kopipészttel elterjedhet a választási trükközések harmadik generációja.

Ezt megakadályozni nem csak a jobboldal érdeke. Csalni és trükközni minden oldalról lehet, nincsenek kőbe vésve a közösségi média tulajdonviszonyai. A választási csalás elleni küzdelem közérdek, európai érték a szó valódi értelmében. Új szablya ellen új pajzsot faragni, és soha el nem felejteni, hogy a választási trükközés is egy fejlődő tudomány – erre intsen minket a botrányos amerikai elnökválasztás.  

A figyelmeztetést köszönjük, drága Time!

Összesen 102 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"leuralása" - keressünk már erre egy jobb szót!

Ami pedig a védekezést illeti - egyszerűen meg kell zsarolni Zuki-t: ha
maradni akar, akkor legyen minimum semleges. Trump is ezt véthette
el: kellett volna tennie egy visszautasíthatatlan ajánlatot.

A 70-es években lezuhant egy magyar TU-134-es gép, ha jól emlékszem, Kijev környékén. Az MTI ezt hozta: A repülőgép lezuhanását az okozta, hogy a gép folyamatosan vesztett a repülési magasságából. Ezt az egyszerű átlagember, aki akkoriban végigrobotolta a napokat, első hallásra, sajnálattal elkönyvelte magának
A Biden-győzelem kovácsa ugyanaz a kör, mint amelyik ilyen közleményekre képes. Mert mindkét eset forrása: a farizeusság.
7. Jellemző
A farizeusokat a féltékenység és a gyűlölet vezérli
“A farizeusok pedig kimentek és tanácsot tartottak ellene, hogyan veszíthetnék el
őt.” (Máté 12:14).
https://keskenyut.files.wordpr..

Az Egyesült Államokban történtek azért nem nevezhetők választási csalásnak, mert a demokrata hálózat olyan törvényeket hozott létre, amelyben:
a választási rendszer ALGORITMUSA MAGA volt a választási csalás.
Egy rendszer algoritmusa - számolási eljárás, elemi műveletek lánca, szabályrendszer.

-------- ALGORITMUS --------ALGORITMUS -------- ALGORITMUS --------ALGORITMUS
1 3 0 algoritmus
Valamely (matematikai) eljárás, folyamat vagy műveletsor szabatos leírása.
Forrás: hu.wiktionary.org

2 2 0 algoritmus
Olyan számtani, vagy logikai képlet, mely pontosan meghatározott szabályok, utasítások együttese egy bizonyos probléma megoldásához.
Forrás: itszotar.hu

3 1 0 algoritmus
A feldolgozó vagy munkavégzõ utasítások készlete, melyek nagy pontosságuk miatt függetlenül végrehajthatóak egy mechanikus vagy elektronikus eszköz segítségével. Algoritmusok például [..]
Forrás: fotoonline.hu

4 0 0 algoritmus
olyan módszer, utasítássorozat, részletes útmu­tatás, recept, ami valamely felmerült probléma megoldá­sára alkalmas; autista, autisztikus személyek esetében fontos szerepe van egy-egy cs [..]
Forrás: alajos.hu

5 0 0 algoritmus
Alkamazott szabályok, eljárások és utasítások pontosan meghatározott egymásutánja egy bizonyos probléma megoldására.
Forrás: tferi.hu

6 0 0 algoritmus
egy probléma megoldására vezető lépések sorozata Tartalmaznak algoritmusokat például a számítógépes programok.
Forrás: idegen-szavak-szotara.hu

7 0 0 algoritmus
Az algoritmus egy olyan matematikai képlet, amely több száz faktor (tényező) alapján állapítja meg a weboldal és/vagy annak tartalmának – legyen az akár egy listaoldal (pl.: címkeoldal) [..]
Forrás: wpshop.hu

8 0 0 algoritmus
Valamely probléma megoldására bevezetett, véges számú cselekvéssor, amelyet véges számú alkalommal mechanikusan megismételve a probléma megoldását kapjuk. Az algoritmusoknak azért van n [..]
Forrás: webcache.googleusercontent.com

9 0 0 algoritmus
a mûveletek, programok szigorúan meghatározott sorrendje. 1. (matematika) azonos típusú feladatok szabályainak egymást követõ lépésekké való elrendezése. Megjelöli a mûveleteket és az [..]
Forrás: patronusegyesulet.hu

10 0 0 algoritmus
Forrás: szokincshalo.hu

11 0 0 algoritmus
számolási eljárás, elemi műveletek lánca, szabályrendszer
Forrás: idegen-szavak.hu

12 0 0 algoritmus
Az algoritmus..
Forrás: adatvissza.hu

13 0 0 algoritmus
Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, popularizálódása ültette át a köznyelvbe. Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan mege [..]
Forrás: hu.wikipedia.org

14 0 1 algoritmus
Keresők algoritmusai A keresők így nevezik azokat a formulákat, melyekkel meghatározzák találataik helyét a természetes listán. A keresők időről időre pókokat küldenek szájtjainkra, h [..]
Forrás: matebalazs.hu

15 0 1 algoritmus
Az algoritmus egymás utáni feladatok sorrendjét jelenti.
Forrás: ediker.hu

16 0 1 algoritmus
Matematikai képlet, a keresők is ilyen képleteket használnak melyet rangsorolási algoritmusnak nevezünk. Ez a rangsorolási algoritmus a Google esetében a PageRank algoritmus, melynek működéséről a linkre kattintva tovább olvashat.
Forrás: senscms.hu

2 2 0 algoritmus
Olyan számtani, vagy logikai képlet, mely pontosan meghatározott szabályok, utasítások együttese egy bizonyos probléma megoldásához.
MI VOLT A SZÓBAN FORGÓ BIZONYOS PROBLÁMA, amihez a megoldást kellett megtalálni?
BIDEN GYŐZELME.
Minden láncszemet úgy felépíteni, hogy a lánc kiterítése LEHETETLEN LEGYEN.
OTT A LÁNC, A VÁLASZTÁS, CSAK ÉPPEN ÖSSZEHAJTVA, EGYMÁSRA TEKERVE, és lehetetlen kiterítve szemügyre venni!
Mert: nincs rá elegendő idő: ez a kulcs, AZ IDŐFAKTOR TÖRVÉNYESÍTÉSE.
Minden erre épül ebben a FARIZEUS/MEGTÉVESZTŐ-ALGORITMUSBAN.

NEM, NEM AZ OROSZOK, A NÉMETEK.
NÜRNBERGITÖRVÉNYEK2.0. Ez ma a közösségi médiaszabályok.
Nürnberg: "csak „német vagy rokon vérből származó” személyek lehettek német állampolgárok.
Facebook: "ugyanígy két csoportra osztotta az embereket: Zuckerbergi emberek és nem Zuckerbergi emberek.
Akkor?
Nyilvánvalóan vége lesz ennek a helyzetnek, csak az a kérdés, addig mekkora pusztítást végeztetnek el Zuckerberggel a nemtudjukkik?
Mert itt nem a Facebook, vagy Zuckerberg a lényeg.
Ezt ugyanaz a kör koordinálja, mint pl. akik a FED-et titokban létrehozták a tervezett világháború finanszírozására, kölcsönből, kamatos kamattal, vagy, akik a Lindbergh-bébit elraboltatták, megölették, megteremtve az USA-hangulatot Németország ellen, a "német tettes" megtalálásával ecetera, a sor - sajnos - a végtelenségig folytatható.
Ez ugyanaz a sátáni erő.

Ezt bizonyosan ismered, de nem árt időnként leporozni:
"-“Bennünket zsidókat ámulatba ejt, hogy az amerikai keresztények milyen könnyen estek a hatalmunkba. Míg a naív amerikaiak arra várnak, hogy Hruscsov eltemesse őket, mi megtanítottuk őket, hogy minden követelményünknek alávessék magukat” – kezdte Rosenthal.
A kérdésre, hogyan lehet egy nemzetet a tudta nélkül meghódítani, Rosenthal e műveletet a média teljes irányításának tulajdonítja. Azzal dicsekedett, hogy a hírek kezelése zsidó irányítás alatt áll. Amelyik folyóirat szerkesztősége nem hajlandó elfogadni hírszolgálatok ellenőrzött híreit, azt úgy kényszerítik térdre, hogy fizetett hirdetőiket megvonják [megfenyegetik, elidegenítik] a laptól. Ha még ez sem használ, akkor a zsidók letiltják a tinta-, és papírkészletet. -“Ez ilyen egyszerű dolog” – mondta Rosenthal."

Hogyne lenne. Be kell őket terelni a fogyasztóvédelem alá, hiszen
szolgáltató cég, aztán, ha nem ugyanúgy szolgálja ki az egyik
felhasználót, mint a másikat, akkor bünti. Bünti1, bünti2, bezárás, mint
a kocsmák esetén.

Ami brutálisan felkapcsolta a vészjelzőt nálam:
a napokban a nyári tokiói olimpiáról, az olimpia rendezési feltételeiről, egyáltalán, magáról a lehetőségről na, vajon ki nyilatkozott meg, mint kompetens, ügydöntő "szakember"?
Nem más, mint Bill Gates. Ő többek között, nagy sportoló, kiemelkedő sportbarát, filantróp "olimpikon" volt, van, lesz, ezt is tudjuk, a nemtudjukkikirányítják média nyomán...
Pofátlanságuk, arcátlanságuk, ahogyan Szolzsenyicin világosan leírta."..A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret."

1. A választási csalás tény. Azt nem lehet bizonyítani a jogszabályokkal nem kellően körülbástyázott levélszavazásos rendszerben, hogy a csalás milyen mértékű volt. Csakhogy erősen feltételezhető, hogy épp elegendően nagy mértékű, mert kicsit csalni mi értelme van.

2. Nincs semmilyen rajongás Putyinért, csak bekalkuláljuk a kelet-európai társadalomtörténetet. Egy orosz atomhatalom esetében százszor többet ér számunkra a rend, mint a demokratikus anarchia, lásd Ukrajnát.

3. A 'kormány átrajzolta a választókerületeket' egy üres liberálkommunista propagandaszólam, olyan, mint a 'diktatúra'. A választókerületek számának csökkentése és a régi választókerületek aránytalanságai miatt fennálló mulasztásos alkotmánysértés miatt a választókerületi határokat újra kellett alkotni. Csakhogy a megyei határokon belül alakították ki az új választókerületeket, megyénként leginkább hármat, kettőt vagy négyet. Ott nem lehetett trükközni, nincsenek is 'különleges alakú' választókerületek. Budapesten belül nem volt ilyen korlát, akár történhettek is ide-oda rakosgatások, csakhogy Budapest többsége ellenzéki, ott sincsenek feltűnő választókerületi alakzatok és azóta nem volt olyan választás, amely néhány budapesti körzetben dőlt volna el. Feltehetően nem is lesz.

Bárcsak igazad lenne! Az azt jelenti, hogy nem akarják ledózerolni az országot, a Rotschildok tudják, hogy nem lehet ilyen gyorsan lenyomni az emberek torkán a hülyeséget. Magyarország csípi a szemüket, mert példát ad, hogy lehet ellenállni. Szerintem Macronnak kértek segítséget.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés