Arról nem beszélve, hogy valamiféle jutalom csak jár annak, aki képes volt tavaly októberben itt mandátumot szerezni. Az ugyanis nem akármilyen teljesítmény, hogy a pár évvel ezelőtt Csepelről Erzsébetvárosba ejtőernyőztetett politikus az önkormányzati választáson 20 százalékpontot vert rá a fideszes vetélytársára, aki két cikluson át volt képviselő, s kis túlzással minden választópolgárnak név szerint köszön. Pedig a kampányban még a színét is alig lehetett látni Borka-Szásznak, és annyira nem ismerte a kerületet, hogy a Google Mapset kellett elővennie, ha a Dob utcából el akart menni a Városligeti fasorba.
De értékelni kellene azt is, hogy a derék képviselő nem 20. századi elavult módszerekkel – vesztegetés, hűtlen kezelés – operált,
ő már a 21. század embere, a legképzettebb számítástechnikai gurukat megszégyenítő módon igyekezett megszerezni a bitcoinokat.
Más el sem tud számolni két bitig sem, ő meg képes pénzt csinálni a komputereiből. Megvetés helyett inkább értékelni kellene, hogy túllépett az egyedfejlődés jelenlegi stádiumán, ő már homo innovatus.
Az sem kizárt persze, hogy a polgármesteri hivatal tevékenységi körét szerette volna szélesíteni a politikus. Az anyakönyvi, szociális terület, a városfejlesztés, köztisztaság, parkoltatás, oktatás és megannyi más hasonló ügyek őt már untatták, ezekben – ahogy a művelt celeb mondja – már nem talált kihívást. Úgy gondolhatta, ha törik, ha szakad, beavatja a 83 éves Jósika utcai Rozália nénit is abba, hogyan találta ki Satoshi Nakamoto a bitcoinbányászatot. Hátha rájön a derék özvegyasszony arra, hogy ez legalább annyira izgalmas munka, mint a lekvárfőzés vagy a mellénykötés, és még a kis nyugdíját is ki tudja vele egészíteni.