Nagyvállalatok élnek vissza a katás adózással

2020. július 9.
A kisadózó vállalkozások tételes adója az utóbbi évek gazdaságfehérítési sikertörténete. Az adóforma egyszerűsége és vonzereje azonban számos vállalatot csábított arra, hogy bújtatott munkaviszonyt leplezzen vele. A visszaéléseknek akar véget vetni a tervben lévő új szabályozás.

Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.

A kormány 2013-ban a kis- és a középvállalkozások adózási feltételeinek javítására bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját, ismertebb nevén katát, és a kisvállalati adót, azaz a kivát, amelyek azóta is töretlen sikernek örvendenek. Az utóbbi években felülvizsgálták a kisvállalati adót, és folyamatosan csökkentették a mértékét, helyzetbe hozva a hazai kisvállalkozásokat. Az eredmény: egyre több vállalkozás kezdte alkalmazni a két adózási formát.

A kata bevezetésével létrejött egy egyszerű, átlátható, könnyen tervezhető adónem. Mint Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke a Makronómnak rámutat, az adózási forma nagyjából 150 ezer ember munkaviszonyát fehérítette ki, aki a szocialista-liberális érában inkább az adóelkerülést választotta. A kata bevezetésével a kormány lemondott a közterhek egy részéről a gazdaság fehérítésének fejében, amivel egyértelmű sikert aratott. 2020. március elején már több mint 391 ezren választották ezt az adózási formát, ami jelentős növekedés 2016 végi 175 ezres számhoz képest. Miként Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozta, a hazai tapasztalat szerint az alacsony mértékű adókat ténylegesen befizetik az emberek.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját most mégis szigorítaná a kormány. Hende Csaba fideszes képviselő nyújtotta be az adózási forma átalakítását célzó törvénymódosító javaslatot azzal az indoklással, hogy sok munkaadó és munkavállaló nem csupán élt, de visszaélt az adónemmel, mivel könnyedén tudta leplezni vele a bújtatott munkaviszonyt.

Fotó: MTI / Kallos Bea

„Túl jól” sikerült a gazdaságfehérítés

Számos nagyobb vállalkozás kezdte el kényszervállalkozásba szorítani a munkavállalóit, mivel sokkal kevesebb adót kell fizetni kata esetén, mint ha a járulékokat fizetné meg a munkaadó. Például ha nettó 300 ezer forintos bért kíván adni a munkavállalónak, az a cégnek 550 ezer forintjába fog kerülni, a kata esetén ez az összeg 350 ezer forint. Ráadásul ennek az adminisztrációját már a kényszervállalkozóvá kiszervezett kisadózó fogja intézni, a munkaadó még a bérszámfejtésen is időt, erőforrást spórol. A kényszervállalkozó azonban sokkal alacsonyabb szintű társadalombiztosítási ellátásra, például nyugdíjalapra tesz így szert, mint hasonló nettó fizetés esetén.

Címlapkép: Shutterstock

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés