Nincs sok időnk arra, hogy megtaláljuk a kiutat

2020. május 7.
„Nekünk nem elegendő a status quo, eddig kivívott jogaink megtartása. Láttuk, mire volt elég: húsz év alatt eltűnt a magyarság ötöde” – figyelmeztet Mózes Szabolcs. A felvidéki magyar politikának új lendületet adó Összefogás alapítóját kérdeztük a szlovákiai választás tanulságairól.

Ádám Rebeka Nóra interjúja a Mandiner hetilapban.

Sem a Most-Híd, sem az ön által vezetett Magyar Közösségi Összefogás nem jutott be a szlovák parlamentbe a február 29-ei választáson. A rendszerváltás óta először nem lesz magyar kötődésű párt a pozsonyi parlamentben. Ki képviseli így a felvidéki magyarokat?
Ez óriási probléma, amelynek káros hatásai hosszabb távon látszanak majd. Erre figyelmeztettünk tavaly nyáron, amikor felszólítottuk a szereplőket, hogy egyezzenek meg. Nincs olyan párt, amely intézményes módon vállalná társadalmunk képviseletét: egyes szlovák pártokban van egy-egy magyar képviselő vagy államtitkár, de ez kevés a fejlődéshez. Nekünk ugyanis nem elegendő a status quo, eddig kivívott jogaink megtartása – láttuk, ez mire volt elég: húsz év alatt eltűnt a magyarság ötöde.

Mit gondol a választás eredményéről? Mit szól az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerepléséhez? Meglepte?
A választók változást akartak. A Smer túl sokáig volt hatalmon, és az utolsó négy évben már szabad szemmel látszott a rendszer korrupt jellege. A győztes OĽaNO tudta a legjobban meglovagolni ezt a közhangulatot, ráadásul kellően populista is tudott lenni bizonyos pillanatokban.

Milyennek látja a kampányidőszakot utólag? Milyen mértékben játszottak közre a mérések és a média az eredményben?
A mozgósítás jobb volt, mint négy éve, de sajnos nem sikerült utolérni az országos átlagot, amely erőteljesen nőtt a protesthangulat miatt. Ősszel értékes heteket vesztettünk az elhúzódó tárgyalásokkal, kevés idő maradt egy jó kampányra. Sajnos a szlovák médiában sokkal kisebb teret kapott az MKÖ, mint amekkora a politikai súlya alapján kijárt volna. Ez részben a felmérésekre vezethető vissza. Az országos közvélemény-kutatások ezúttal is félremérték a magyarok pártpreferenciáit: az MKÖ-nek általában 2-3 százalékos támogatottságot mértek, a Most-Hidat pedig 3-4 százalék körül láttatták, miközben – a választási eredmény tanúsága szerint – a valós erőviszony pont fordított volt. Ördögi körben voltunk: a kampány utolsó hónapjában éreztük, hogy nehéz mobilizálni az embereket, ha 2 százalék körüli támogatottságot látnak a szlovák médiában. Ez is közrejátszhatott a mozgósítás sikertelenségében és abban, hogy idén több magyar szavazott szlovák pártra, mint korábban. De nem szeretném annak látszatát kelteni, hogy csak a felmérések vagy a szlovák média tehet az eredményről – a médiába általában azokat hívták, akik rendszeresen legalább a 4-5 százalék körüli sávban mozognak –, ám tény, hogy a félremérések hangsúlyosan benne voltak a rossz választási eredményben.

Hogyan tovább magyar részről?
Ez a legfontosabb kérdés, és még mi is csak keressük a választ. A választás magyar eredménye egyértelmű: véget kell vetni a szétszakítottságnak, összefogásra van szükség. Emellett pedig nemzedékváltásra, megújulásra kell törekedni személyi és tartalmi szinten egyaránt. A magyarok a rendszerváltástól nemcsak a demokratizálódást, hanem a kisebbségi társadalom helyzetének javulását is várták. Harminc évvel a bársonyos forradalom után viszont leszakadó Dél-Szlovákiát és vészesen zsugorodó magyar közösséget látunk. Az egyik alapprobléma, hogy erre a kihívásra nem tudott a magyar közélet és az elit – politikusok és nem politikusok – választ, valós megújulási, megmaradási víziót adni.

Lesz-e bármiféle hatása az új helyzetnek a visegrádi együttműködésre? Orbán szövetségest vesztett?
Egy régi szövetséges helyett új szövetséges érkezett. A választás előtt az Összefogás kezdeményezésére többször tárgyaltunk Igor Matovičcsal, kitértünk erre a kérdéskörre is, és jelezte, hogy miniszterelnöki megbízatása esetén fenn kívánja tartani a konstruktív együttműködést. Az új kormány pártjainak és minisztereinek túlnyomó többsége az értékrendjét tekintve konzervatív.

Az Összefogás egyik fő célja volt, hogy új arcokat vonjon be a közéletbe

Címlapkép: Shutterstock 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés