Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről

2020. február 28. 9:31
Egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok
budapest.piarista.hu
A társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát.

„Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.

Mindenekelőtt széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével! A szakmai konszenzus megteremtése az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta. Pedagógiai közhely pedig, hogy ezen a területen évtizedek kiszámítható működése szükséges a társadalom minden részében érzékelhető eredmények megszületéséhez.

Az iskola ügye elsősorban a ránk bízottakról, az ő teljes emberré fejlődésükről és az ezt segítő legjobb pedagógia megvalósításáról szól. Ők, a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha ezek a kérdések másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest.

Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának.

Elengedhetetlen, hogy a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet. Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé. A különféle kihívásokra különféle iskolák és módszerek tudnak választ adni, amelyeket a helyi viszonyokat ismerő és értő, autonóm iskolai közösségek találhatnak meg.


A magyar oktatás egészének felemeléséhez szükségesnek tartjuk az alábbiak figyelembevételét:

1. A médiában nyilvánosságot kapott kritikák egy része és az ezekre született reakciók azt a téves képzetet kelthetik, hogy a Nemzeti Alaptanterv körüli vita elsősorban ideológiai-világnézeti kérdésekről szól. Határozottan kiállunk amellett, hogy az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál.

Üdvözöljük a NAT bevezetőjének korszerű pedagógiai szemléletét, a differenciálás, az aktív tanulás, a képességfejlesztés hangsúlyozását, amely a magyar oktatás halaszthatatlan megújulását szolgálhatná. Ennek a korszerű pedagógiának az érvényesülését azonban ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség, amely nagyrészt csak az ismeretanyag frontális előadását teszi lehetővé. Legkirívóbb példaként elég említeni a magyar irodalom tantárgyat, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani.

A NAT-ban és a kerettantervekben foglalt tartalmakkal való azonosulásnak további akadálya a szakmai egyeztetés elmaradása, illetve a bevezetésükre adott minimális idő.

Úgy látjuk tehát, hogy a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák.

2. Minden változás lehetetlen az oktatásban addig, amíg a változtatások végrehajtói, a pedagógusok nem rendelkeznek az ehhez szükséges idővel, energiával, akaraterővel. A kollégák jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd. Pedagógiai változásokról, szemléletváltozásról akkor érdemes egyáltalán beszélni, ha a pedagógusok ehhez megkapják az alapvető támogatást.

3. A megalázóan alacsony pedagógusbérek lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát.  (Az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint a nem egyházi intézményekben dolgozó kollégák.) A pedagógusok társadalmi megbecsültségének is elemi feltétele a bérek rendezése. Egy egyetemi diplomás kezdő pedagógus bértábla szerinti illetménye ma bruttó 203.000 forint. Ez a garantált bérminimum alatt van, amire még sohasem volt példa! A bruttó 300.000 forintot legkorábban nyolc év után érheti el egy egyetemet végzett tanár, egy tanítónak vagy óvodapedagógusnak ehhez tizennyolc év kell! A 2013-tól több lépésben bevezetett fizetésemelés mára teljesen értékét vesztette, elsősorban amiatt, hogy a pedagógusbérek már öt éve nem igazodnak a minimálbérhez, az ígéretekkel ellentétben. Elvárjuk a pedagógusok bérrendezését, értékálló fizetésekkel, újra a minimálbérhez igazított illetményalappal! A pedagógusok illetményének rendezésével kapcsolatban egyetértünk a Nemzeti Pedagógus Kar 2019. decemberi állásfoglalásával.

4. Heti 24-26 megtartott tanórában nem lehet minőségi munkát végezni. A minőségre törekvő pedagógusok állandó meghasonlottságban dolgoznak, hiszen a legjobbat szeretnék nyújtani, de folyamatosan időhiánnyal küzdenek. Vagy kizsákmányolják önmagukat, lelki és testi egészségüket, vagy kénytelenek a maguktól elvárt színvonalból lejjebb adni. A minőségi munka érdekében az óraterhek határozott csökkentésére van szükség!

5. A 21. század iskolája olyan kihívásokkal szembesül, amelyek jelentős részére a pedagógusok nincsenek felkészítve. A társadalmi bajok az iskolában hatványozottan jelennek meg: a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok növekvő aránya mutatja ezt. Hatékony tehetséggondozás, képességfejlesztés és felzárkóztatás is csak differenciált oktatás megvalósulásával lehetséges. Ezek az új kihívások megkövetelik, hogy a tanárok új szerepben jelenjenek meg. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, amelyhez a tanároknak támogatást kell kapniuk: elsősorban időt, minőségi tanári továbbképzést és szakmai kísérést.

6. A tanárhiány mára jó néhány helyen már az alapfeladatok ellátását veszélyezteti. A tanárképzésbe egyre kevesebben jelentkeznek, még kevesebben végeznek közülük, a diplomaszerzés után sokan nem az oktatás területén helyezkednek el, a pályakezdők egy része pedig rövid időn belül el is hagyja az iskolát. Mindez nagyon is érthető, ismerve az elfogadhatatlanul alacsony béreket, a tanári munka kihívásait és alacsony presztízsét. A tanári pályát ismét vonzóvá kell tenni a legjobb képességű fiatalok számára! Ez csak versenyképes fizetésekkel és minőségi tanárképzéssel lehetséges.

Állásfoglalásunkat egyházi iskolában tanító tanárként fogalmaztuk meg, de benne a magyar oktatás egészének helyzetére kívánunk reflektálni. Mindnyájan mélyen hiszünk abban, hogy az oktatás felemelése csak széles körű konszenzussal, az egész tanártársadalom együttműködésével lehetséges.

Budapest, 2020. február 27.”

Az aláírók névsora

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 274 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Erről van szó. Szakmai egyeztetés, vita kell az ideológiai vagdalkozás helyett. Valamint elodázhatatlan a bérfejlesztés, illetve a hivatás presztízsének visszaállítása. Pikáns, hogy éppen a liberálisok által véres rongynak tekintett egyházi iskolák felől jön egy ilyen megfontolt, érett, türelmes, szakmai hang. Hiába, a kegyesrendi 400 éves hagyomány jelent valamit. Ezért kell értékalapú oktatás...

Ez az állásfoglalás a rendszerváltás óta a legfontosabb a magyar fiatalok jövőjével kapcsolatosan.
Így kell kezelni, teljes komolysággal.
Egyre inkább az az érzése az embernek, - LAIKUSKÉNT! - hogy az iskolának az elemi első négy osztályának A BIZTOS ALAPOK lerakásán túl - a megnövekedett információözön miatt - nincs más választása, mint a tananyag tömörített változatának, ha úgy tetszik vázlatszerű verziósítása.
Kiemelten az organikus rendszerek kölcsönhatásainak összefüggésrendszerét, a fejlődéstörténetet.

Nagyon jámbor emberek lehetnek az EGYHÁZI ISKOLÁKBAN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOK, akik aláírták a levelet, konszenzust követelve!


Lehet, hogy a NAT nem teljes konszenzussal jött létre, de ha mindig teljes konszenzusra kellene várni, akkor döntések sohasem születhetnének meg.
A teljes konszenzus lehetőségét kizárja az is, hogy vannak olyan úgynevezett "Oktatási szakemberek", akiknek akármit is tenne a kormány, nekik nem tetszene.

Ha a mennyországi angyalok segítenének a kormánynak megfogalmazni a Földön létező legtökéletesebb alaptantervet akkor is lennének olyan úgynevezett "Oktatási szakemberek" akik vadul opponálnának.


HOFI GÉZA viccében a róka viselkedik úgy, mint ezek az úgynevezett "Oktatási szakemberek":
"Nyuszika megy az erdőben, a farkas és a róka
elhatározzák, hogy megverik.
De miért verjék meg?
Azt mondja a róka: ha van rajta sapka, akkor azért, ha
nincs, akkor meg azért."

Láthatóan, pontosabban inkább érezhetően, a világ akkora mértékben változik, az ingerek, benyomások, az általános, mindent magába foglaló KÖRNYEZET, és hatásai, hogy az emberiség eddig kialakított építési, menekülési útvonalai egyszerűen felmorzsolódás alatt állnak, és mindenki tanácstalan, de ezt sokan kib.szott nagy harsánysággal palástolják.
És ebben a kavalkádban az oktatás az, ami a topkáoszt mutatja.
Pedig csak egyszerű, józan paraszti ésszel kellene végiggondolni, amint erre a piaristák, szerény visszafogottsággal igyekeznek rávezetni bennünket.

Aki ,,Heti 24-26 megtartott tanórában nem lehet minőségi munkát végezni." véleményen van, az ne menjen pedagógusnak.
A kötelező munkaidő heti 40 óra. A versenyszférában a törvényes szabadságon kívül ezt minden héten a munkahelyen kell teljesíteni. Van nagyon sok olyan munkakör ahol folyamatosan fel kell készülni, mivel a változásokat követni kell. A munkaidőben erre nincs lehetőség ezért munkaidőn kívül otthon készülnek fel.
Egyetértek azzal, hogy alacsonyak a bérek, de nemcsak a pedagógusoknál. A felsőfokú végzettségűek többségénél sem nagyobb a bruttó bér, mint az oktatásban.

Nem mindegyik oktatónak, pedagógusnak azonos a tudás, felkészültsége, hozzáállása, így nem általánosíthatunk, ahogy ezt teszi az állásfoglalás.
A minőségi munkához, minőségi személyre van szükség. Az oktatásban pedig plusz még olyanra is aki az oktatást hivatásának tekinti. Az életem során azonban sok esetben nem ezt tapasztaltam.

A oktatásban a gyermeknevelésben a szülőnek és a pedagógusnak együtt kell működnie és ebbe a politika kívülről nem szólhatna bele. E témában is nem a szülők tekintetében, hanem a tanárok tekintetében is sok hiányosságot tapasztaltam a 10 éves iskola szülői munkaközösségi elnökségem alatt.

Már az állásfoglalásból is látszik, hogy ez a téma sokkal összetettebb, mint ahogy azt egyesek gondolják. Ha pedig a részletekbe is belemennénk, szinte megoldhatatlan feladatok vannak rövid távon.

Vannak, akik szerint a háború meg nem a katonák dolga.

A piarista tartományfőnök, s több más rendi elöljáró elhatárolódott. Ez egy magánvélemény gyűjtemény, a sok pro és contra nézet egyike. Személy szerint, mint iskolában tanító, tudom, hogy a tanterv nagy mozgásteret ad arra, hogy bárki kiiktassa a nem tetsző elemeket.

Nem tudom, mennyire figyelmesen olvastad a leírtakat.
Az oktatásnak-tanításnak a legfontosabb célja:
képességet adni, hogy a fiatal helyes döntést hozhasson, mi a jó és mi a rossz.
Ami röviden annyi:
Jó, ha megvéded a saját jogos érdekeidet és
rossz, ha engeded, mások irányítását.
Az elsőnél igazolod születésed értelmét,
a másodiknál igazolod születésed értelmetlenségét, amellyel másokra is bajt hozol.
A Globalista Csürheköztársaságokban egy értelmes fiatalt erre kell felkészíteni.

Jól látod: "Félrenevelt, elkanászodott, szellemi erőfeszítésektől megkímélt és olvasáshoz lusta diákok - és kontraszelektált, motiválatlan, társadalmi presztizsüktől és a számonkérési lehetőségektől megfosztott, mindezek tetejébe még rosszul is fizetett tanárok együttesétől nem várhatók jó eredmények."
De még a legkiválóbb pedagógusok sem képesek átadni a tudást a tanuló erőfeszítései nélkül.

Egy görög tudós mondta Ptolemaiosz egyiptomi királynak, akit a király arra kért, hogy a fáradságos munkát kikerülve juttassa el őt a geometria tudományának birtokába:

„Nincs királyi út a tudáshoz”! Hangzott a tudós válasza.

Ez is az oktatáshoz tartozna - EGY NORMÁLIS ORSZÁGBAN:
https://www.youtube.com/watch?..

Amúgy a tartományfőnök a munkaadó, illett volna ezt figyelembe venniük. De a lényeg, hogy ez vihar egy pohár vízben. Nincs olyan tanterv, amit ne lehetne megkérdőjelezni. Politikai töltetet az ellenzék adott a kérdésnek, s ezek kedve naív aláírók meg - esetleg akaratuk ellenére - asszisztálnak a hecckampányhoz. Vannak megfelelő egyházi és egyéb szakmai intézményes fórumok, ahol a hasfájásukat előadhatták volna.

A jelzett "dilemma" álprobléma: nincsen olyan politikai szövetség, mely Krisztust maradéktalanul képviselni tudná. Minden keresztény eldönti, melyik a kisebbik rossz, vagy a relatíve még mindig legjobb párt. Nálunk ez a Fidesz....

Nem is gondoltam, hogy ilyen sokan tanítanak katolikus, református, baptista iskolában. S hol van munkájuk gyümölcse, milyen teljesítményre képesek, hol van a katolikus, református, baptista értelmiség? Mert zsidót , azt látok, kevesebb tanintézetből. Azt kell támogatni, ahol eredmény is van.

Egy dolgot nem értetek meg!
Ahhoz, hogy valakiből technikailag képzett futballista váljék felnőttkorára, edzésenként 4000 labdaérintésre van szükség.
A mai világban a tanulók tanulási labdaérintései a 30-40 évvel ezelőttieknek is csupán a fele, negyede, azaz: kb. 1000, és akkor sokat mondtam.
No, ebből a masszából kell kihozni a szorgalomra, tanulásra orientálható gyermekből, hogy: inkább előbb, mint utóbb, döbbenjen rá: szüksége van a 4000-es számra, és ez az igazi pedagógiai feladat.
Ami szájbarágással, poroszoskodással, giga anyagmennyiség-ráborítással biztos, hogy nem fog menni.
Ellenben, ha kiváltod a fogékonyságot, képes vagy motíválni a munkára, az elmélyedésre, az a nyerő...

A világot egyvalami teheti, teszi tönkre: a vallástalanság.
A világot egyedül, ami megmentheti: a vallás - bigottságmentesen..., a maga "meztelenségével"...
Ez a meztelenség pedig:
51Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” 52Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” 53Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. 54De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon... 58Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak.Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.”

A tudásvágyat a legtöbb iskolában a szegregálatlan, Soros-qrvák és -stricik által felbujtogatott "tanulók" teszik tönkre.
Ezért: ha van különválasztás: Magyarország élni fog.
ha marad az összezártság: Magyarország meghal, szó szerint.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés